Az alapellátás előnye. A háziorvosok jól ismerik pácienseiket
Fotó: Haáz Vince
Távgyógyászattal is megoldhatják a koronavírus-fertőzöttek felügyeletét a háziorvosok, ezért pedig megfizetik őket – áll egy sürgősségi kormányrendelet tervezetében. Érintettek szerint kompromisszumos megoldás született.
2020. október 20., 08:032020. október 20., 08:03
Enyhe lefolyású koronavírus-fertőzés esetén a betegek otthon maradnak a háziorvosok felügyelete alatt, hasonlóképpen a tünetmenteseket is a háziorvos monitorozza. Minderről sürgősségi rendeletet készít elő a napokban a kormány – mondta Nelu Tătaru egészségügyi miniszter. Az elképzelés szerint az orvosok javaslatára a betegeket mentővel szállítják be további kivizsgálásokra, ha a tüneteik súlyosbodnak, akkor utalják be őket kórházba.
A miniszter ugyanakkor pontosított, hogy
Az egészségbiztosítási pénztárral külön megkötött szerződés alapján minden monitorozott koronavírus-fertőzött után 30 pontot kapnak.
Azt is csak lehetőségként fogalmazta meg a miniszter, hogy a háziorvosok részt vehetnek a közegészségügyi igazgatóságok által lefolytatott járványügyi feltárásban, vagy a tesztmintavételben, és ezért is pluszjavadalmazást kapnak.
– szögezte le megkeresésünkre Seres Lucia, a háromszéki háziorvosok egyesületének elnöke.
Rámutatott,
„Ha mi megbetegszünk, megrendül az alapellátás, nem lesz ki kezelje az idős, krónikus betegeket, felügyelje a csecsemőket, a várandós kismamákat” – részletezte az orvosnő. Kifejtettre, a távgyógyászat eddig is működött, hiszen a háziorvosok tartották a kapcsolatot az otthon levő koronavírus-fertőzöttekkel. Annyi előrelépés történik, hogy esetleg meg is fizetik őket ezért a munkáért. A 30 pont átlagosan száz lejt jelent – ennyit kap egy beteg után az orvos, ha 14 napig felügyeli az állapotát, tartja vele a kapcsolatot. Egyébként
– mondta Seres Lucia. Szerinte ez a módszer mégis az alapellátásban a leghatékonyabb, hiszen a háziorvosok jól ismerik a pácienseiket, tudják, milyen krónikus társbetegségekben szenvednek, a telefonos konzultáció során célzottan kérdeznek. „Ismerjük a betegeinket, így jobban megítélhetjük, milyen jelek adnak okot aggodalomra. Ha úgy ítéljük meg, felvesszük a kapcsolatot a közegészségügyi igazgatósággal, koronavírustesztet kérünk vagy időpontot további kivizsgálásokra” – mondta az orvos.
Arra kéri a betegeket, ha nem súlyos az állapotuk, ne hívják a 112-es sürgősségi hívószámot, mert a rendszer amúgy is leterhelt, és értékes időt vehetnek el a súlyos betegektől; inkább kérjenek segítséget, tanácsot a háziorvosuktól.
Az eddigi tapasztalatok szerint a beteg lelkiállapotától függ, hogy mennyire igényli a telefonos konzultációt, segítséget. „Aki bepánikol, több odafigyelésre van szüksége. Biztatjuk a betegeinket, hogy pihenjenek, aludjanak sokat, ez is segít a fertőzés leküzdésében. Bízzanak bennünk, eldöntjük, mi a teendő, arra törekedünk, hogy megoldjuk a problémákat” – mondta Seres Lucia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!