A Platanus Egyesület igyekszik életben tartani a helyi maroknyi magyar identitástudatát
Fotó: Platanus Egyesület
A magyarság megmaradásáért küzdenek a Krassó-Szörény megyei szórványban: emléktáblák, könyvtár, szombati magyarórák és kisebb közösségi programok tartják egyben a közösséget. Kun László, a resicabányai Platanus Egyesület elnöke szerint azonban a jövő bizonytalan – ha nem lesz utánpótlás, tíz–húsz év múlva eltűnhet a magyar szó a vidékről.
2025. szeptember 16., 08:022025. szeptember 16., 08:02
A resicabányai Platanus Egyesület évtizedek óta azon dolgozik, hogy a Krassó-Szörény megyei magyar közösség kultúráját és hagyományait életben tartsa. Kun László elnök azonban nem titkolja: mindez egyre nehezebb feladat. A megye magyarsága folyamatosan fogy, az utóbbi népszámláláson mindössze körülbelül 1400-an vallották magukat magyarnak, és a közösség döntő része idős emberekből áll.
– hívta fel a figyelmet a Krónikának Kun László.
Az egyesület legfontosabb célja, hogy megőrizze a helyi magyar kultúrát és identitástudatot. Különösen sokat foglalkoznak Mihalik Kálmán alakjával, a Székely himnusz szerzőjével, aki Oravicabányán született. 2022-ben, halálának századik évfordulóján emléktáblát avattak Szegeden, majd szülővárosában is. Kun László szerint azonban a rendezvények iránt alig mutatkozott érdeklődés, és a kezdeményezéshez politikai támogatást is alig kaptak.
A nagyobb központokból, mint Székelyföld vagy Kolozsvár, alig érkezik visszhang a Krassó-Szörényben zajló kezdeményezésekre. Úgy érzik, mintha a szórvány ott, a Bánság peremén láthatatlanabb lenne, és kevesebb figyelmet kapna, mint az ország más részein élő magyar közösségek.
Bár a rendezvény nem vonzott nagy tömeget, a jelenlévők számára fontos volt, hogy jelezzék: a közösség még mindig ragaszkodik múltjához, és minden évben igyekszik megadni a tiszteletet annak, aki maradandót alkotott a magyar kultúrában.
Mihalik Kálmán faragott kopjafás sírja a szegedi Belvárosi temetőben
Fotó: Platanus Egyesület
A közösség mindennapjai ugyanakkor nem állnak meg az emlékezésnél. A Platanus Egyesület rendszeresen szervez kulturális programokat: könyvbemutatókat, író–olvasó találkozókat, megemlékezéseket.
„A legtöbben vegyes házasságban élnek, a gyerekek románul nőnek fel, de szeretnék, ha legalább egy kicsit kötődnének a magyar nyelvhez” – magyarázta lapunknak Kun László. A szervezet vezetője egyébként bánsági származású, és egykor ő sem beszélt tökéletes magyarul, de ma már szívügye a magyar nyelv ápolása és a Krassó-Szörény megyei magyarság megtartása.
Mihalik Kálmán emléktáblája szülővárosában, Oravicabányán
Fotó: Platanus Egyesület
Az utánpótlás azonban bizonytalan. A fiatalok többsége elköltözött a gyárbezárások után, akik pedig helyben maradtak, ritkán kapcsolódnak be a magyar közösségi életbe. Van ugyan magyar óvoda, amely a resicabányai református templomban működik, ahová általában 7–10 gyerek jár, két magyar óvónő foglalkozik a kicsikkel, és időnként sikerül középiskolásokat is bevonni (bár magyar iskola nincs), de hosszabb távon nehéz jövőt jósolni a magyar közösség számára.
A rendezvény programjába a Platanus Egyesület igyekezett minél tartalmasabb eseményeket beépíteni: meghívásukra érkezik Mátyus Melinda református lelkésznő, író, aki könyvbemutatóval és író–olvasó találkozóval színesíti a rendezvényt. A szervezők szeretnék, ha a templomban tarthatnák meg az eseményt, jelezve, hogy a hit és a kultúra összekapcsolódása a közösség megmaradásának egyik alapja. A magyar nap célja, hogy egyetlen délutánra, ha rövid időre is, de közösségi élményt nyújtson azoknak, akik még mindig fontosnak tartják a nyelv, az irodalom és a hagyomány ápolását.
Krassó-Szörény megyében a legutóbbi népszámlálási adatok szerint csak a lakosság két százaléka vallotta magát magyarnak. Bár kevesen vannak, a magyar közösség sok településen aktív és összetartó. A resicabányai Platanus Egyesület nemcsak a megyeszékhely „magyar napjait” szervezi meg minden ősszel, hanem az Oravicab&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!