A Platanus Egyesület igyekszik életben tartani a helyi maroknyi magyar identitástudatát
Fotó: Platanus Egyesület
A magyarság megmaradásáért küzdenek a Krassó-Szörény megyei szórványban: emléktáblák, könyvtár, szombati magyarórák és kisebb közösségi programok tartják egyben a közösséget. Kun László, a resicabányai Platanus Egyesület elnöke szerint azonban a jövő bizonytalan – ha nem lesz utánpótlás, tíz–húsz év múlva eltűnhet a magyar szó a vidékről.
2025. szeptember 16., 08:022025. szeptember 16., 08:02
A resicabányai Platanus Egyesület évtizedek óta azon dolgozik, hogy a Krassó-Szörény megyei magyar közösség kultúráját és hagyományait életben tartsa. Kun László elnök azonban nem titkolja: mindez egyre nehezebb feladat. A megye magyarsága folyamatosan fogy, az utóbbi népszámláláson mindössze körülbelül 1400-an vallották magukat magyarnak, és a közösség döntő része idős emberekből áll.
– hívta fel a figyelmet a Krónikának Kun László.
Az egyesület legfontosabb célja, hogy megőrizze a helyi magyar kultúrát és identitástudatot. Különösen sokat foglalkoznak Mihalik Kálmán alakjával, a Székely himnusz szerzőjével, aki Oravicabányán született. 2022-ben, halálának századik évfordulóján emléktáblát avattak Szegeden, majd szülővárosában is. Kun László szerint azonban a rendezvények iránt alig mutatkozott érdeklődés, és a kezdeményezéshez politikai támogatást is alig kaptak.
A nagyobb központokból, mint Székelyföld vagy Kolozsvár, alig érkezik visszhang a Krassó-Szörényben zajló kezdeményezésekre. Úgy érzik, mintha a szórvány ott, a Bánság peremén láthatatlanabb lenne, és kevesebb figyelmet kapna, mint az ország más részein élő magyar közösségek.
Bár a rendezvény nem vonzott nagy tömeget, a jelenlévők számára fontos volt, hogy jelezzék: a közösség még mindig ragaszkodik múltjához, és minden évben igyekszik megadni a tiszteletet annak, aki maradandót alkotott a magyar kultúrában.
Mihalik Kálmán faragott kopjafás sírja a szegedi Belvárosi temetőben
Fotó: Platanus Egyesület
A közösség mindennapjai ugyanakkor nem állnak meg az emlékezésnél. A Platanus Egyesület rendszeresen szervez kulturális programokat: könyvbemutatókat, író–olvasó találkozókat, megemlékezéseket.
„A legtöbben vegyes házasságban élnek, a gyerekek románul nőnek fel, de szeretnék, ha legalább egy kicsit kötődnének a magyar nyelvhez” – magyarázta lapunknak Kun László. A szervezet vezetője egyébként bánsági származású, és egykor ő sem beszélt tökéletes magyarul, de ma már szívügye a magyar nyelv ápolása és a Krassó-Szörény megyei magyarság megtartása.
Mihalik Kálmán emléktáblája szülővárosában, Oravicabányán
Fotó: Platanus Egyesület
Az utánpótlás azonban bizonytalan. A fiatalok többsége elköltözött a gyárbezárások után, akik pedig helyben maradtak, ritkán kapcsolódnak be a magyar közösségi életbe. Van ugyan magyar óvoda, amely a resicabányai református templomban működik, ahová általában 7–10 gyerek jár, két magyar óvónő foglalkozik a kicsikkel, és időnként sikerül középiskolásokat is bevonni (bár magyar iskola nincs), de hosszabb távon nehéz jövőt jósolni a magyar közösség számára.
A rendezvény programjába a Platanus Egyesület igyekezett minél tartalmasabb eseményeket beépíteni: meghívásukra érkezik Mátyus Melinda református lelkésznő, író, aki könyvbemutatóval és író–olvasó találkozóval színesíti a rendezvényt. A szervezők szeretnék, ha a templomban tarthatnák meg az eseményt, jelezve, hogy a hit és a kultúra összekapcsolódása a közösség megmaradásának egyik alapja. A magyar nap célja, hogy egyetlen délutánra, ha rövid időre is, de közösségi élményt nyújtson azoknak, akik még mindig fontosnak tartják a nyelv, az irodalom és a hagyomány ápolását.
Krassó-Szörény megyében a legutóbbi népszámlálási adatok szerint csak a lakosság két százaléka vallotta magát magyarnak. Bár kevesen vannak, a magyar közösség sok településen aktív és összetartó. A resicabányai Platanus Egyesület nemcsak a megyeszékhely „magyar napjait” szervezi meg minden ősszel, hanem az Oravicab&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghosszabbította a bíróság annak a Bihar megyei pedagógusnak az előzetes letartóztatását, akit egy 14 éves diáklány megerőszakolásával gyanúsítanak. Az értkörtvélyesi büntetett előéletű fizikatanár tolmács igénybe vételével értekezett a bíróval.
Pénzhamisítókat vettek őrizetbe a Szatmár megyei Szaniszló községben egy házkutatás során. A hamis bankjegyeket egy falustársuknak adták el.
A Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság hétvégi razziáján nagyon sok gyorshajtó gépkocsivezetőt bírságoltak meg. Súlyos kihágásokért több esetben bűnvádi eljárást is kezdeményeztek.
Útdíjat szabnának ki, ezzel mérsékelnék a Bilea-tóhoz vezető csigalassú forgalmat, a Transzfogarasi úton ugyanis csak nagyon lassan, lépésben lehet haladni a túlzsúfoltság miatt.
Munkálatok miatt hétfőn forgalomkorlátozást vezetnek be az A1-es autópályán a Déva–Nagyszeben-menetirányban, valamint az A10-esen a Szászsebes–Torda menetirányban.
Egyetlen elkezdett egészségügyi létesítmény sem marad befejezetlenül – szögezte le vasárnap Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Információs táblaként is szolgáló hagyományos faragott kaput avattak vasárnap Györgyfalván: a Kolozsvárral szomszédos, magyar többségű település központjában.
Hamarosan ismét vezetékes vízhez juthat Dicsőszentmárton, Gyulakuta és Küküllőszéplak, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a Küküllőbe jutott só használhatatlanná tette a csapvizet a Maros megyei településeken.
Lehoztak szombat este a hegyimentők a Máramarosi-havasokból három ukrajnai fiatalt, akik a román hatóságoktól kértek segítséget, miután átjutottak a határon – számolt be vasárnap a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Az utóbbi két hét során 15-ször riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!