Pert indít a BKB az egyetem ellen

Pert indít a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem ellen a magyar karok létrehozását követelő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A testület polgári perben kéri a bíróságtól az oktatási intézmény február 20-i szenátusi ülésén hozott döntéseinek megsemmisítését, ugyanakkor okirat-hamisítás alapos gyanúja miatt büntetőjogi pert kezdeményez az egyetem vezetősége ellen.
Kovács Lehel BKB-alelnök lapunk érdeklődésére kifejtette: a szenátusi ülés határozatainak semmissé nyilvánítását azért szeretnék elérni, mivel a testület ülésének összehívását és magát az ülést is súlyos formai hibák jellemzik. „A legsúlyosabb kihágások közé sorolható, hogy a szabályzattal ellentétben nem értesítették időben a szenátusi tagokat, és nem hívtak meg mindenkit, a határozatokra vonatkozó rektori javaslatok pedig már egy nappal korábban megjelentek az egyetemi közlönyben” – magyarázta a BKB-alelnök, hozzátéve, hogy egyes napirendi pontoknál kétszer is szavaztatták a szenátorokat.
A büntetőjogi pert azért kezdeményezik, mivel az egyetem sajtóirodája közleményt bocsátott ki, amelyben többek között ez áll: „A szenátusi ülésen eldöntötték a karok jelenlegi többnyelvű struktúrájának megtartását, a testület ugyanakkor 86 szavazattal és kilenc tartózkodással elutasította a karok nyelvi-etnikai alapon történő különválasztását.”
„Ilyesmiről a szenátusi ülésen nem szavaztak” – mondta el Kovács Lehel. Az ülésen az intézmény multikulturális jellegének megtartása és továbbfejlesztése mellett döntöttek, mellőzve az önálló, magyar nyelvű, természettudományi, humán és társadalomtudományi karok létrehozására vonatkozó igénylést.
Szerdán kiadott közleményében a BKB javasolta, hogy azoktól a magyar oktatóktól, akik nem foglalnak egyértelműen állást a magyar karok létrehozása mellett, illetve kollaborálnak az antidemokratikusnak tartott egyetemi vezetéssel, a magyar oktatók közgyűlése vonja meg a bizalmat. Erről várhatóan március 2-i ülésükön döntenek az oktatók, ugyanekkor születne döntés arról is, hogy a távozó tagozatvezetők helyére nem jelölnek másokat, így bojkottálva az egyetem működését. A BKB szerint „ezek a kollégák a magyar felsőoktatás fejlesztése ellen munkálkodnak, és saját érdekeiket a közösségi érdekeink fölé helyezik.” A BKB közéjük sorolja Salat Levente és Nagy László rektorhelyettest, valamint Szamosközi Istvánt, az akadémiai tanács alelnökét. Az egyetemi demokrácia működésképtelenségére hivatkozva kérik Nicolae Bocºan rektornak is a lemondását.