
Fotó: A szerző felvétele
2007. július 24., 00:002007. július 24., 00:00
„Felháborító és törvénytelen az, hogy a jóváhagyást már július 2-án megadták, ám csak két héttel később, július 17-én hozták nyilvánosságra” – szögezte le Togor, aki szerint a kolozsvári központ úgy engedélyezte a munkálatokat, hogy a lakosságot nem tájékoztatták a partrendezés következményeiről. Szerintük az engedélyezés elhallgatásával azt akarták elérni, hogy a favágás ellen tiltakozók ne tudjanak élni a törvény adta lehetőséggel, hiszen harminc napon belül a környezetvédelmi engedélyt meg lehet fellebbezni a Kolozsvári Regionális Környezetvédelmi Felügyelőségen.
A város környezetvédő civil szervezetei hat éve tiltakoznak a folyóparti fák kivágása ellen, több tüntetést is szerveztek, ám úgy tűnik, eddig nem jártak sikerrel. A folyópart városközpontot átszelő 1200 méteres szakaszán a vízügyi szakemberek rövidesen elkezdik a munkálatokat, már kijelölték a betonkordon helyét. Lapunk megkeresésére Ioan Oprean, a Körösök Vízügyi Társaságának igazgatója elmondta, a folyó partszakaszának további részét is betonkoszorúval erősítik meg, de a munkálatokat nem a partról, hanem a folyómederből végzik majd. „Egy lejáratot valahol ki kell alakítanunk, de a part többi részét nem háborgatjuk. Néhány fa kivágása nélkülözhetetlen, de csak a beteg, odvas, a mederbe boruló fákat fogjuk kivágni, szám szerint legfeljebb huszonnégyet” – szögezte le Oprean. Mihai Togor azonban nem hisz az ígéreteknek. Állítása szerint a város feletti munkálatok során is azt ígérték a vízügy munkatársai, hogy csak a fák egy részét vágják ki, ám mire végeztek, egy fa sem maradt a helyén.
A korábban lebetonozott partszakasz most olvadozik a kánikulában, a fű és a nemrég elültetett törpefenyő-csemeték kiszáradtak. „A legnagyobb gond az, hogy amit csinálnak, az tiszta pénzkidobás. A Sebes-Körös partjának átalakítását semmi sem indokolja, csak pénzt akarnak rajta nyerni. Szakvéleményt kértünk az Európai Unió környezetvédelmi szakembereitől, és ők is egybehangzóan azt állítják, hogy semmi szükség a betonozásra” – szögezte le Togor. A civil környezetvédők elhatározták, addig perelnek és folytatják a tiltakozást, amíg le nem állítják a munkálatokat. A vízügyi társaság szakemberei a város alatti folyószakaszon tervezik a partrendezés folytatását a következő években. Véleményük szerint ha a munkálatokkal végeznek, akkor 20 centiméterrel meg tudják emelni a folyó vízszintjét az élővilág javára. A természetvédőkre azonban várhatóan még sok munka vár, rövidesen megkezdik ugyanis a Sebes-Körös Nagyvárad és Magyarország közötti szakasza partjának rendezését is.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.