
Fotó: A szerző felvétele
2007. július 24., 00:002007. július 24., 00:00
„Felháborító és törvénytelen az, hogy a jóváhagyást már július 2-án megadták, ám csak két héttel később, július 17-én hozták nyilvánosságra” – szögezte le Togor, aki szerint a kolozsvári központ úgy engedélyezte a munkálatokat, hogy a lakosságot nem tájékoztatták a partrendezés következményeiről. Szerintük az engedélyezés elhallgatásával azt akarták elérni, hogy a favágás ellen tiltakozók ne tudjanak élni a törvény adta lehetőséggel, hiszen harminc napon belül a környezetvédelmi engedélyt meg lehet fellebbezni a Kolozsvári Regionális Környezetvédelmi Felügyelőségen.
A város környezetvédő civil szervezetei hat éve tiltakoznak a folyóparti fák kivágása ellen, több tüntetést is szerveztek, ám úgy tűnik, eddig nem jártak sikerrel. A folyópart városközpontot átszelő 1200 méteres szakaszán a vízügyi szakemberek rövidesen elkezdik a munkálatokat, már kijelölték a betonkordon helyét. Lapunk megkeresésére Ioan Oprean, a Körösök Vízügyi Társaságának igazgatója elmondta, a folyó partszakaszának további részét is betonkoszorúval erősítik meg, de a munkálatokat nem a partról, hanem a folyómederből végzik majd. „Egy lejáratot valahol ki kell alakítanunk, de a part többi részét nem háborgatjuk. Néhány fa kivágása nélkülözhetetlen, de csak a beteg, odvas, a mederbe boruló fákat fogjuk kivágni, szám szerint legfeljebb huszonnégyet” – szögezte le Oprean. Mihai Togor azonban nem hisz az ígéreteknek. Állítása szerint a város feletti munkálatok során is azt ígérték a vízügy munkatársai, hogy csak a fák egy részét vágják ki, ám mire végeztek, egy fa sem maradt a helyén.
A korábban lebetonozott partszakasz most olvadozik a kánikulában, a fű és a nemrég elültetett törpefenyő-csemeték kiszáradtak. „A legnagyobb gond az, hogy amit csinálnak, az tiszta pénzkidobás. A Sebes-Körös partjának átalakítását semmi sem indokolja, csak pénzt akarnak rajta nyerni. Szakvéleményt kértünk az Európai Unió környezetvédelmi szakembereitől, és ők is egybehangzóan azt állítják, hogy semmi szükség a betonozásra” – szögezte le Togor. A civil környezetvédők elhatározták, addig perelnek és folytatják a tiltakozást, amíg le nem állítják a munkálatokat. A vízügyi társaság szakemberei a város alatti folyószakaszon tervezik a partrendezés folytatását a következő években. Véleményük szerint ha a munkálatokkal végeznek, akkor 20 centiméterrel meg tudják emelni a folyó vízszintjét az élővilág javára. A természetvédőkre azonban várhatóan még sok munka vár, rövidesen megkezdik ugyanis a Sebes-Körös Nagyvárad és Magyarország közötti szakasza partjának rendezését is.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.