Válogatósak. Emelt díjszabást számolhatnak fel annak, aki nem gyűjti szelektíven a hulladékot
Fotó: Euritech.ro
Hamarosan lejár annak az uniós vállalásnak a határideje, amelyet Románia tett hulladék-újrahasznosítás terén. Bár az önkormányzatok már most tetemes összegeket fizetnek a nem megfelelően működő szelektív szemétgyűjtés miatt, egyes érintettek szerint teljesíthető, hogy jövőre újrahasznosítsák az ország hulladékának 50 százalékát.
2019. február 15., 08:142019. február 15., 08:14
Hatalmas büntetőilletéket fizetnek az önkormányzatok, mert nem sikerül teljesíteni a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó vállalásokat. Bár a települések már most nagy összegeket fizetnek a környezetvédelmi alapba az újrahasznosítás elmulasztásáért,
Nagyvárad önkormányzatának az elmúlt évre becslések szerint 700 ezer lejes „büntetést” kell átutalnia a környezetvédelmi alapba. Pálhegyi Zoltán, a nagyváradi RER köztisztasági vállalat ügyvezetője nemrég a sajtónak arról számolt be, hogy a vegyes hulladék aránya 45 százalékra csökkent, a lebomló hulladék 29 százalékot tett ki, míg az újrahasznosítható, szelektíven gyűjtött hulladék aránya 26 százalékos volt. Kovászna megyében tavaly 20 százalék körül válogattak külön újrahasznosítható hulladékot.
Bár Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy is országosan élen jár a szelektív gyűjtésben, ezekben a városokban sem sikerült teljesíteni a tavalyra előírt 35 százalékos vállalást, így a különbözet után
Tóth Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere – aki korábban évekig vezette a helyi köztisztasági vállalatot – lapunknak elmondta, már hét éve fizetik az önkormányzatok a büntetőilletéket, ám az évek során a vállalás mértéke és az illeték összege is folyamatosan változott. „Még mindig zajlik az iszapbirkózás: valószínűleg évekbe telik, amire letisztul a helyzet, ám az biztos, hogy az európai uniós vállalás értelmében Romániának 2020-ig újra kell hasznosítania a hulladék 50 százalékát” – részletezte a szakember.
Szerinte ez a cél nem teljesíthetetlen: ha a lebomló, komposztálható hulladék kikerül a vegyes szemétből, akkor lényegesen csökken annak a mennyisége, és akkor az ehhez arányított újrahasznosított hulladék százalékos aránya megugrik. Tóth Birtan Csaba emlékeztetett, évekkel ezelőtt 15 százalékos vállalást kellett teljesíteni, de 100 lej volt a különbözetre kirótt tonnánkénti illeték. Aztán módosították a jogszabályt, a teljesítendő célt növelték, az illetéket csökkentették. Ez most úgy áll, hogy tavaly 35 százalékot kellett szelektíven gyűjteni, a büntetőilleték tonnánként 30 lej volt. Erre az évre már 42 százalékot kell teljesíteni, és marad a 30 lejes illeték.
– részletezte a szakember.
Tóth Birtan Csaba úgy véli, még vannak lehetőségek: sokat lehet javítani a mutatókon, például azzal, ha a lebomló biohulladékot külön gyűjtik. A köztisztasági vállalatok jutalmazással, büntetéssel is próbálják rávenni az embereket, hogy válogatva gyűjtsék a szemetet, ám például ezt a büntetőilletéket nem vehetik be árképző tényezőként. Ugyanakkor
Tóth Birtan Csaba szerint úgy kellene módosítani a szabályzatot, hogy a büntetőilleték egy részét ebből az emelt díjszabásból lehessen utalni a környezetvédelmi alapba, azaz az önkormányzatoknak ne kelljen az adólejekből kifizetniük a teljes összeget. Az alpolgármester hozzátette: az EU-s kötelezettség úgy szól, hogy 2020-ig 50 százalékkal kell csökkenteni a lerakókba szállított szemetet, de valamilyen módon az egész mennyiséget kezelni kell. Szakemberek szerint ugyanis a hulladékgazdálkodás lényege, hogy az egész lánc – a szemételszállítástól a kezelésig és a semlegesítésig – megfizethető legyen a lakosságnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!