Válogatósak. Emelt díjszabást számolhatnak fel annak, aki nem gyűjti szelektíven a hulladékot
Fotó: Euritech.ro
Hamarosan lejár annak az uniós vállalásnak a határideje, amelyet Románia tett hulladék-újrahasznosítás terén. Bár az önkormányzatok már most tetemes összegeket fizetnek a nem megfelelően működő szelektív szemétgyűjtés miatt, egyes érintettek szerint teljesíthető, hogy jövőre újrahasznosítsák az ország hulladékának 50 százalékát.
2019. február 15., 08:142019. február 15., 08:14
Hatalmas büntetőilletéket fizetnek az önkormányzatok, mert nem sikerül teljesíteni a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó vállalásokat. Bár a települések már most nagy összegeket fizetnek a környezetvédelmi alapba az újrahasznosítás elmulasztásáért,
Nagyvárad önkormányzatának az elmúlt évre becslések szerint 700 ezer lejes „büntetést” kell átutalnia a környezetvédelmi alapba. Pálhegyi Zoltán, a nagyváradi RER köztisztasági vállalat ügyvezetője nemrég a sajtónak arról számolt be, hogy a vegyes hulladék aránya 45 százalékra csökkent, a lebomló hulladék 29 százalékot tett ki, míg az újrahasznosítható, szelektíven gyűjtött hulladék aránya 26 százalékos volt. Kovászna megyében tavaly 20 százalék körül válogattak külön újrahasznosítható hulladékot.
Bár Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy is országosan élen jár a szelektív gyűjtésben, ezekben a városokban sem sikerült teljesíteni a tavalyra előírt 35 százalékos vállalást, így a különbözet után
Tóth Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere – aki korábban évekig vezette a helyi köztisztasági vállalatot – lapunknak elmondta, már hét éve fizetik az önkormányzatok a büntetőilletéket, ám az évek során a vállalás mértéke és az illeték összege is folyamatosan változott. „Még mindig zajlik az iszapbirkózás: valószínűleg évekbe telik, amire letisztul a helyzet, ám az biztos, hogy az európai uniós vállalás értelmében Romániának 2020-ig újra kell hasznosítania a hulladék 50 százalékát” – részletezte a szakember.
Szerinte ez a cél nem teljesíthetetlen: ha a lebomló, komposztálható hulladék kikerül a vegyes szemétből, akkor lényegesen csökken annak a mennyisége, és akkor az ehhez arányított újrahasznosított hulladék százalékos aránya megugrik. Tóth Birtan Csaba emlékeztetett, évekkel ezelőtt 15 százalékos vállalást kellett teljesíteni, de 100 lej volt a különbözetre kirótt tonnánkénti illeték. Aztán módosították a jogszabályt, a teljesítendő célt növelték, az illetéket csökkentették. Ez most úgy áll, hogy tavaly 35 százalékot kellett szelektíven gyűjteni, a büntetőilleték tonnánként 30 lej volt. Erre az évre már 42 százalékot kell teljesíteni, és marad a 30 lejes illeték.
– részletezte a szakember.
Tóth Birtan Csaba úgy véli, még vannak lehetőségek: sokat lehet javítani a mutatókon, például azzal, ha a lebomló biohulladékot külön gyűjtik. A köztisztasági vállalatok jutalmazással, büntetéssel is próbálják rávenni az embereket, hogy válogatva gyűjtsék a szemetet, ám például ezt a büntetőilletéket nem vehetik be árképző tényezőként. Ugyanakkor
Tóth Birtan Csaba szerint úgy kellene módosítani a szabályzatot, hogy a büntetőilleték egy részét ebből az emelt díjszabásból lehessen utalni a környezetvédelmi alapba, azaz az önkormányzatoknak ne kelljen az adólejekből kifizetniük a teljes összeget. Az alpolgármester hozzátette: az EU-s kötelezettség úgy szól, hogy 2020-ig 50 százalékkal kell csökkenteni a lerakókba szállított szemetet, de valamilyen módon az egész mennyiséget kezelni kell. Szakemberek szerint ugyanis a hulladékgazdálkodás lényege, hogy az egész lánc – a szemételszállítástól a kezelésig és a semlegesítésig – megfizethető legyen a lakosságnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!