Válogatósak. Emelt díjszabást számolhatnak fel annak, aki nem gyűjti szelektíven a hulladékot
Fotó: Euritech.ro
Hamarosan lejár annak az uniós vállalásnak a határideje, amelyet Románia tett hulladék-újrahasznosítás terén. Bár az önkormányzatok már most tetemes összegeket fizetnek a nem megfelelően működő szelektív szemétgyűjtés miatt, egyes érintettek szerint teljesíthető, hogy jövőre újrahasznosítsák az ország hulladékának 50 százalékát.
2019. február 15., 08:142019. február 15., 08:14
Hatalmas büntetőilletéket fizetnek az önkormányzatok, mert nem sikerül teljesíteni a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó vállalásokat. Bár a települések már most nagy összegeket fizetnek a környezetvédelmi alapba az újrahasznosítás elmulasztásáért,
Nagyvárad önkormányzatának az elmúlt évre becslések szerint 700 ezer lejes „büntetést” kell átutalnia a környezetvédelmi alapba. Pálhegyi Zoltán, a nagyváradi RER köztisztasági vállalat ügyvezetője nemrég a sajtónak arról számolt be, hogy a vegyes hulladék aránya 45 százalékra csökkent, a lebomló hulladék 29 százalékot tett ki, míg az újrahasznosítható, szelektíven gyűjtött hulladék aránya 26 százalékos volt. Kovászna megyében tavaly 20 százalék körül válogattak külön újrahasznosítható hulladékot.
Bár Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy is országosan élen jár a szelektív gyűjtésben, ezekben a városokban sem sikerült teljesíteni a tavalyra előírt 35 százalékos vállalást, így a különbözet után
Tóth Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere – aki korábban évekig vezette a helyi köztisztasági vállalatot – lapunknak elmondta, már hét éve fizetik az önkormányzatok a büntetőilletéket, ám az évek során a vállalás mértéke és az illeték összege is folyamatosan változott. „Még mindig zajlik az iszapbirkózás: valószínűleg évekbe telik, amire letisztul a helyzet, ám az biztos, hogy az európai uniós vállalás értelmében Romániának 2020-ig újra kell hasznosítania a hulladék 50 százalékát” – részletezte a szakember.
Szerinte ez a cél nem teljesíthetetlen: ha a lebomló, komposztálható hulladék kikerül a vegyes szemétből, akkor lényegesen csökken annak a mennyisége, és akkor az ehhez arányított újrahasznosított hulladék százalékos aránya megugrik. Tóth Birtan Csaba emlékeztetett, évekkel ezelőtt 15 százalékos vállalást kellett teljesíteni, de 100 lej volt a különbözetre kirótt tonnánkénti illeték. Aztán módosították a jogszabályt, a teljesítendő célt növelték, az illetéket csökkentették. Ez most úgy áll, hogy tavaly 35 százalékot kellett szelektíven gyűjteni, a büntetőilleték tonnánként 30 lej volt. Erre az évre már 42 százalékot kell teljesíteni, és marad a 30 lejes illeték.
– részletezte a szakember.
Tóth Birtan Csaba úgy véli, még vannak lehetőségek: sokat lehet javítani a mutatókon, például azzal, ha a lebomló biohulladékot külön gyűjtik. A köztisztasági vállalatok jutalmazással, büntetéssel is próbálják rávenni az embereket, hogy válogatva gyűjtsék a szemetet, ám például ezt a büntetőilletéket nem vehetik be árképző tényezőként. Ugyanakkor
Tóth Birtan Csaba szerint úgy kellene módosítani a szabályzatot, hogy a büntetőilleték egy részét ebből az emelt díjszabásból lehessen utalni a környezetvédelmi alapba, azaz az önkormányzatoknak ne kelljen az adólejekből kifizetniük a teljes összeget. Az alpolgármester hozzátette: az EU-s kötelezettség úgy szól, hogy 2020-ig 50 százalékkal kell csökkenteni a lerakókba szállított szemetet, de valamilyen módon az egész mennyiséget kezelni kell. Szakemberek szerint ugyanis a hulladékgazdálkodás lényege, hogy az egész lánc – a szemételszállítástól a kezelésig és a semlegesítésig – megfizethető legyen a lakosságnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!