Várad és Szentgyörgy élen jár, mégis rengeteget fizet

Nagyvárad önkormányzatának az elmúlt évre becslések szerint 700 ezer lejes „büntetést” kell átutalnia a környezetvédelmi alapba. Pálhegyi Zoltán, a nagyváradi RER köztisztasági vállalat ügyvezetője nemrég a sajtónak arról számolt be, hogy a vegyes hulladék aránya 45 százalékra csökkent, a lebomló hulladék 29 százalékot tett ki, míg az újrahasznosítható, szelektíven gyűjtött hulladék aránya 26 százalékos volt. Kovászna megyében tavaly 20 százalék körül válogattak külön újrahasznosítható hulladékot.

Bár Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy is országosan élen jár a szelektív gyűjtésben, ezekben a városokban sem sikerült teljesíteni a tavalyra előírt 35 százalékos vállalást, így a különbözet után

Tóth Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere – aki korábban évekig vezette a helyi köztisztasági vállalatot – lapunknak elmondta, már hét éve fizetik az önkormányzatok a büntetőilletéket, ám az évek során a vállalás mértéke és az illeték összege is folyamatosan változott. „Még mindig zajlik az iszapbirkózás: valószínűleg évekbe telik, amire letisztul a helyzet, ám az biztos, hogy az európai uniós vállalás értelmében Romániának 2020-ig újra kell hasznosítania a hulladék 50 százalékát” – részletezte a szakember.

Nem lehetetlen az uniós vállalás teljesítése

Szerinte ez a cél nem teljesíthetetlen: ha a lebomló, komposztálható hulladék kikerül a vegyes szemétből, akkor lényegesen csökken annak a mennyisége, és akkor az ehhez arányított újrahasznosított hulladék százalékos aránya megugrik. Tóth Birtan Csaba emlékeztetett, évekkel ezelőtt 15 százalékos vállalást kellett teljesíteni, de 100 lej volt a különbözetre kirótt tonnánkénti illeték. Aztán módosították a jogszabályt, a teljesítendő célt növelték, az illetéket csökkentették. Ez most úgy áll, hogy tavaly 35 százalékot kellett szelektíven gyűjteni, a büntetőilleték tonnánként 30 lej volt. Erre az évre már 42 százalékot kell teljesíteni, és marad a 30 lejes illeték.

– részletezte a szakember.

Lakossági jutalmazások és büntetések

Tóth Birtan Csaba úgy véli, még vannak lehetőségek: sokat lehet javítani a mutatókon, például azzal, ha a lebomló biohulladékot külön gyűjtik. A köztisztasági vállalatok jutalmazással, büntetéssel is próbálják rávenni az embereket, hogy válogatva gyűjtsék a szemetet, ám például ezt a büntetőilletéket nem vehetik be árképző tényezőként. Ugyanakkor

Tóth Birtan Csaba szerint úgy kellene módosítani a szabályzatot, hogy a büntetőilleték egy részét ebből az emelt díjszabásból lehessen utalni a környezetvédelmi alapba, azaz az önkormányzatoknak ne kelljen az adólejekből kifizetniük a teljes összeget. Az alpolgármester hozzátette: az EU-s kötelezettség úgy szól, hogy 2020-ig 50 százalékkal kell csökkenteni a lerakókba szállított szemetet, de valamilyen módon az egész mennyiséget kezelni kell. Szakemberek szerint ugyanis a hulladékgazdálkodás lényege, hogy az egész lánc – a szemételszállítástól a kezelésig és a semlegesítésig – megfizethető legyen a lakosságnak.