Aki fejlődni akar, pályázni fog, a pályázatok pedig korszerű gépeket, új technológiát jelentenek
Fotó: Pixabay.com
Gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni a mezőgazdasági szakoktatás átszervezését, hiszen az elmúlt évtizedekben a teljes infrastruktúrát „szétverték” – figyelmeztetnek a Krónikának nyilatkozó érintettek. Ma jól képzett szakemberekre van szükség, akik lépést tudnak tartani a technológia fejlődésével.
2019. március 12., 15:162019. március 12., 15:16
Az agrárminisztérium alárendeltségébe kerülhetnek a mezőgazdasági szakközépiskolák, a szenátus már megszavazta az erre vonatkozó tervezetet. A lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint a pluszfinanszírozásnak, az átszervezésnek, a hosszú távú stratégiának hamvaiból kellene felélesztenie a mezőgazdasági képzést. Petre Daea mezőgazdasági miniszter a minap úgy nyilatkozott,
Véleménye szerint az ágazatban jól képzett, felkészült szakemberekre van szükség, ugyanakkor olyan közpolitikára és programokra, melyek a mezőgazdaság felé irányítanák a fiatalokat – fel kell készülni a nemzedékváltásra.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta, harminc év alatt teljesen elsorvadt az agrárszakoktatás, a folyamat már a kommunizmusban elkezdődött. „Kompromittálódott a mezőgazdasági szakképzés, összemosták a gyenge eredményekkel; amikor a kilencvenes években beindult a versengés a tanintézetek között, már egyre kevesebben jelentkeztek, megalázónak tartották, hogy mezőgazdasági szakiskolába járjanak, így lassan elsorvadt ez a szakoktatás” – írta le a jelenséget a főtanfelügyelő.
de az agráriumhoz közvetlenül kapcsolódó szakok már nincsenek. Az utóbbi években egyre hangsúlyosabb az igény a képzett mezőgazdászokra, ám ezzel fordítottan arányos a diákok érdeklődése, még a felnőttképzésben is utolsó helyen áll a növénytermesztés, az állattenyésztés. Kiss Imre rámutatott, a szakiskolákba eleve nehézkesen zajlik a beiskolázás, nem jelentkeznek a meghirdetett helyekre a fiatalok. És ezen belül a mezőgazdasági szakok még rosszabb helyzetben vannak.
A főtanfelügyelő abban bízik, hogy ha a mezőgazdasági minisztérium anyagilag támogatja a fejlesztéseket, és korszerű tangazdaságokat rendel az iskolák mellé, az intézkedéscsomag megnövelheti az agrár szak vonzerejét.
Kiss Imre úgy véli, jelenleg annyira „padlón van” a mezőgazdasági szakoktatás, hogy már csak alapos stratégiával, fejlesztésekkel lehet újraéleszteni. „A fiatalok számára az már nem jó hívó szó, hogy nincs ki dolgozzon, jelentkezzetek szakoktatásra. Erre általában az a válasz: ha senki nem akar dolgozni, miért éppen én vállaljam a munkát?! Ezért az ágazat digitalizációját, a technológia ugrásszerű fejlődését kell megmutatni és tanítani” – részletezte Kiss Imre.
A mezőgazdasági minisztérium pluszfinanszírozással, a fejlesztésekkel, felpörgethetné a mezőgazdasági szakképzést, így talán többen is jelentkeznének – véli Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője rámutatott, Székelyföldön még nem annyira elterjedt a precíziós, digitalizált mezőgazdaság, de hamarosan elkerülhetetlenül begyűrűzik.
Könczei Csaba hangsúlyozta, ma már olyan technológiákat alkalmaznak a mezőgazdaságban, hogy a traktorban levő műszerek négyzetméterre kiszámolják és adagolják az optimális vegyszerezést, próbálják minél természetesebb szinten tartani a növénytermesztést, elkerülni a túlvegyszerezést. Középfokú végzettséggel rendelkező, jól képzett szakemberekre van szükség a mezőgazdaságban, akik lépést tudnak tartani a technológia fejlődésével, és ismereteiket alkalmazni tudják. Az igazgató is úgy véli, tulajdonképpen a nulláról kell kezdeni, hiszen a kilencvenes években a teljes mezőgazdasági infrastruktúrát „szétverték”. Könczei Csaba ugyanakkor optimista: szerinte lassan ugyan, de bekövetkezik a generációváltás az agráriumban is. Jelenleg Kovászna megyében 14 ezer gazda szerepel a nyilvántartásban, közülük mintegy 1500 minősül fiatal gazdának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!