Aki fejlődni akar, pályázni fog, a pályázatok pedig korszerű gépeket, új technológiát jelentenek
Fotó: Pixabay.com
Gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni a mezőgazdasági szakoktatás átszervezését, hiszen az elmúlt évtizedekben a teljes infrastruktúrát „szétverték” – figyelmeztetnek a Krónikának nyilatkozó érintettek. Ma jól képzett szakemberekre van szükség, akik lépést tudnak tartani a technológia fejlődésével.
2019. március 12., 15:162019. március 12., 15:16
Az agrárminisztérium alárendeltségébe kerülhetnek a mezőgazdasági szakközépiskolák, a szenátus már megszavazta az erre vonatkozó tervezetet. A lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint a pluszfinanszírozásnak, az átszervezésnek, a hosszú távú stratégiának hamvaiból kellene felélesztenie a mezőgazdasági képzést. Petre Daea mezőgazdasági miniszter a minap úgy nyilatkozott,
Véleménye szerint az ágazatban jól képzett, felkészült szakemberekre van szükség, ugyanakkor olyan közpolitikára és programokra, melyek a mezőgazdaság felé irányítanák a fiatalokat – fel kell készülni a nemzedékváltásra.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta, harminc év alatt teljesen elsorvadt az agrárszakoktatás, a folyamat már a kommunizmusban elkezdődött. „Kompromittálódott a mezőgazdasági szakképzés, összemosták a gyenge eredményekkel; amikor a kilencvenes években beindult a versengés a tanintézetek között, már egyre kevesebben jelentkeztek, megalázónak tartották, hogy mezőgazdasági szakiskolába járjanak, így lassan elsorvadt ez a szakoktatás” – írta le a jelenséget a főtanfelügyelő.
de az agráriumhoz közvetlenül kapcsolódó szakok már nincsenek. Az utóbbi években egyre hangsúlyosabb az igény a képzett mezőgazdászokra, ám ezzel fordítottan arányos a diákok érdeklődése, még a felnőttképzésben is utolsó helyen áll a növénytermesztés, az állattenyésztés. Kiss Imre rámutatott, a szakiskolákba eleve nehézkesen zajlik a beiskolázás, nem jelentkeznek a meghirdetett helyekre a fiatalok. És ezen belül a mezőgazdasági szakok még rosszabb helyzetben vannak.
A főtanfelügyelő abban bízik, hogy ha a mezőgazdasági minisztérium anyagilag támogatja a fejlesztéseket, és korszerű tangazdaságokat rendel az iskolák mellé, az intézkedéscsomag megnövelheti az agrár szak vonzerejét.
Kiss Imre úgy véli, jelenleg annyira „padlón van” a mezőgazdasági szakoktatás, hogy már csak alapos stratégiával, fejlesztésekkel lehet újraéleszteni. „A fiatalok számára az már nem jó hívó szó, hogy nincs ki dolgozzon, jelentkezzetek szakoktatásra. Erre általában az a válasz: ha senki nem akar dolgozni, miért éppen én vállaljam a munkát?! Ezért az ágazat digitalizációját, a technológia ugrásszerű fejlődését kell megmutatni és tanítani” – részletezte Kiss Imre.
A mezőgazdasági minisztérium pluszfinanszírozással, a fejlesztésekkel, felpörgethetné a mezőgazdasági szakképzést, így talán többen is jelentkeznének – véli Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője rámutatott, Székelyföldön még nem annyira elterjedt a precíziós, digitalizált mezőgazdaság, de hamarosan elkerülhetetlenül begyűrűzik.
Könczei Csaba hangsúlyozta, ma már olyan technológiákat alkalmaznak a mezőgazdaságban, hogy a traktorban levő műszerek négyzetméterre kiszámolják és adagolják az optimális vegyszerezést, próbálják minél természetesebb szinten tartani a növénytermesztést, elkerülni a túlvegyszerezést. Középfokú végzettséggel rendelkező, jól képzett szakemberekre van szükség a mezőgazdaságban, akik lépést tudnak tartani a technológia fejlődésével, és ismereteiket alkalmazni tudják. Az igazgató is úgy véli, tulajdonképpen a nulláról kell kezdeni, hiszen a kilencvenes években a teljes mezőgazdasági infrastruktúrát „szétverték”. Könczei Csaba ugyanakkor optimista: szerinte lassan ugyan, de bekövetkezik a generációváltás az agráriumban is. Jelenleg Kovászna megyében 14 ezer gazda szerepel a nyilvántartásban, közülük mintegy 1500 minősül fiatal gazdának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!