Parlagon az agrárszakoktatás – meg kell történnie a generációváltásnak a mezőgazdaságban is

Bíró Blanka 2019. március 12., 15:16

Gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni a mezőgazdasági szakoktatás átszervezését, hiszen az elmúlt évtizedekben a teljes infrastruktúrát „szétverték” – figyelmeztetnek a Krónikának nyilatkozó érintettek. Ma jól képzett szakemberekre van szükség, akik lépést tudnak tartani a technológia fejlődésével.

Aki fejlődni akar, pályázni fog, a pályázatok pedig korszerű gépeket, új technológiát jelentenek Fotó: Pixabay.com

Az agrárminisztérium alárendeltségébe kerülhetnek a mezőgazdasági szakközépiskolák, a szenátus már megszavazta az erre vonatkozó tervezetet. A lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint a pluszfinanszírozásnak, az átszervezésnek, a hosszú távú stratégiának hamvaiból kellene felélesztenie a mezőgazdasági képzést. Petre Daea mezőgazdasági miniszter a minap úgy nyilatkozott,

összeállítottak egy listát azokról az iskolákról, melyeket támogatnának.

Véleménye szerint az ágazatban jól képzett, felkészült szakemberekre van szükség, ugyanakkor olyan közpolitikára és programokra, melyek a mezőgazdaság felé irányítanák a fiatalokat – fel kell készülni a nemzedékváltásra.

Óhatatlanul növelni kell a vonzerőt

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta, harminc év alatt teljesen elsorvadt az agrárszak­oktatás, a folyamat már a kom­munizmusban elkezdődött. „Kompromittálódott a mezőgazdasági szakképzés, összemosták a gyenge eredményekkel; amikor a kilencvenes években beindult a versengés a tanintézetek között, már egyre kevesebben jelentkeztek, megalázónak tartották, hogy mezőgazdasági szakiskolába járjanak, így lassan elsorvadt ez a szakoktatás” – írta le a jelenséget a főtanfelügyelő.

Kovászna megyében ma már csak mezőgépész képzés zajlik, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen indul fél-fél osztály, ugyanakkor Kézdivásárhelyen állategészségügyi technikust képeznek,

de az agráriumhoz közvetlenül kapcsolódó szakok már nincsenek. Az utóbbi években egyre hangsúlyosabb az igény a képzett mezőgazdászokra, ám ezzel fordítottan arányos a diákok érdeklődése, még a felnőtt­képzésben is utolsó helyen áll a növénytermesztés, az állattenyésztés. Kiss Imre rámutatott, a szakiskolákba eleve nehézkesen zajlik a beiskolázás, nem jelentkeznek a meghirdetett helyekre a fiatalok. És ezen belül a mezőgazdasági szakok még rosszabb helyzetben vannak.

A főtanfelügyelő abban bízik, hogy ha a mezőgazdasági minisztérium anyagilag támogatja a fejlesztéseket, és korszerű tangazdaságokat rendel az iskolák mellé, az intézkedéscsomag megnövelheti az agrár szak vonzerejét.

Külföldön, például Magyarországon is, nagy hagyománnyal rendelkező, kiváló mezőgazdasági szakiskolák működnek, Romániában azonban csak néhányat sikerült megőrizni.

Kiss Imre úgy véli, jelenleg annyira „padlón van” a mezőgazdasági szakoktatás, hogy már csak alapos stratégiával, fejlesztésekkel lehet újraéleszteni. „A fiatalok számára az már nem jó hívó szó, hogy nincs ki dolgozzon, jelentkezzetek szak­oktatásra. Erre általában az a válasz: ha senki nem akar dolgozni, miért éppen én vállaljam a munkát?! Ezért az ágazat digi­talizációját, a technológia ugrásszerű fejlődését kell megmutatni és tanítani” – részletezte Kiss Imre.

A modern agrárvilág lehetőségei

A mezőgazdasági minisztérium pluszfinanszírozással, a fejlesztésekkel, felpörgethetné a mező­gazdasági szakképzést, így talán többen is jelentkeznének – véli Könczei Csaba. A Kovászna Me­gyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője rámutatott, Székelyföldön még nem annyira elterjedt a precíziós, digitalizált mezőgazdaság, de hamarosan elkerülhetetlenül begyűrűzik.

Aki fejlődni akar, pályázni fog, a pályázatok pedig korszerű gépeket, új technológiát jelentenek, ezek használatát meg kell tanulni.

Könczei Csaba hangsúlyozta, ma már olyan technológiákat alkalmaznak a mezőgazdaságban, hogy a traktorban levő műszerek négyzetméterre kiszámolják és adagolják az optimális vegyszerezést, próbálják minél természetesebb szinten tartani a növénytermesztést, elkerülni a túlvegyszerezést. Középfokú végzettséggel rendelkező, jól képzett szakemberekre van szükség a mezőgazdaságban, akik lépést tudnak tartani a technológia fejlődésével, és ismereteiket alkalmazni tudják. Az igazgató is úgy véli, tulajdonképpen a nulláról kell kezdeni, hiszen a kilencvenes években a teljes mezőgazdasági infrastruktúrát „szétverték”. Könczei Csaba ugyanakkor optimista: szerinte lassan ugyan, de bekövetkezik a generációváltás az agráriumban is. Jelenleg Kovászna megyében 14 ezer gazda szerepel a nyilvántartásban, közülük mintegy 1500 minősül fiatal gazdának.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat