
Aki fejlődni akar, pályázni fog, a pályázatok pedig korszerű gépeket, új technológiát jelentenek
Fotó: Pixabay.com
Gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni a mezőgazdasági szakoktatás átszervezését, hiszen az elmúlt évtizedekben a teljes infrastruktúrát „szétverték” – figyelmeztetnek a Krónikának nyilatkozó érintettek. Ma jól képzett szakemberekre van szükség, akik lépést tudnak tartani a technológia fejlődésével.
2019. március 12., 15:162019. március 12., 15:16
Az agrárminisztérium alárendeltségébe kerülhetnek a mezőgazdasági szakközépiskolák, a szenátus már megszavazta az erre vonatkozó tervezetet. A lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint a pluszfinanszírozásnak, az átszervezésnek, a hosszú távú stratégiának hamvaiból kellene felélesztenie a mezőgazdasági képzést. Petre Daea mezőgazdasági miniszter a minap úgy nyilatkozott,
Véleménye szerint az ágazatban jól képzett, felkészült szakemberekre van szükség, ugyanakkor olyan közpolitikára és programokra, melyek a mezőgazdaság felé irányítanák a fiatalokat – fel kell készülni a nemzedékváltásra.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta, harminc év alatt teljesen elsorvadt az agrárszakoktatás, a folyamat már a kommunizmusban elkezdődött. „Kompromittálódott a mezőgazdasági szakképzés, összemosták a gyenge eredményekkel; amikor a kilencvenes években beindult a versengés a tanintézetek között, már egyre kevesebben jelentkeztek, megalázónak tartották, hogy mezőgazdasági szakiskolába járjanak, így lassan elsorvadt ez a szakoktatás” – írta le a jelenséget a főtanfelügyelő.
de az agráriumhoz közvetlenül kapcsolódó szakok már nincsenek. Az utóbbi években egyre hangsúlyosabb az igény a képzett mezőgazdászokra, ám ezzel fordítottan arányos a diákok érdeklődése, még a felnőttképzésben is utolsó helyen áll a növénytermesztés, az állattenyésztés. Kiss Imre rámutatott, a szakiskolákba eleve nehézkesen zajlik a beiskolázás, nem jelentkeznek a meghirdetett helyekre a fiatalok. És ezen belül a mezőgazdasági szakok még rosszabb helyzetben vannak.
A főtanfelügyelő abban bízik, hogy ha a mezőgazdasági minisztérium anyagilag támogatja a fejlesztéseket, és korszerű tangazdaságokat rendel az iskolák mellé, az intézkedéscsomag megnövelheti az agrár szak vonzerejét.
Kiss Imre úgy véli, jelenleg annyira „padlón van” a mezőgazdasági szakoktatás, hogy már csak alapos stratégiával, fejlesztésekkel lehet újraéleszteni. „A fiatalok számára az már nem jó hívó szó, hogy nincs ki dolgozzon, jelentkezzetek szakoktatásra. Erre általában az a válasz: ha senki nem akar dolgozni, miért éppen én vállaljam a munkát?! Ezért az ágazat digitalizációját, a technológia ugrásszerű fejlődését kell megmutatni és tanítani” – részletezte Kiss Imre.
A mezőgazdasági minisztérium pluszfinanszírozással, a fejlesztésekkel, felpörgethetné a mezőgazdasági szakképzést, így talán többen is jelentkeznének – véli Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője rámutatott, Székelyföldön még nem annyira elterjedt a precíziós, digitalizált mezőgazdaság, de hamarosan elkerülhetetlenül begyűrűzik.
Könczei Csaba hangsúlyozta, ma már olyan technológiákat alkalmaznak a mezőgazdaságban, hogy a traktorban levő műszerek négyzetméterre kiszámolják és adagolják az optimális vegyszerezést, próbálják minél természetesebb szinten tartani a növénytermesztést, elkerülni a túlvegyszerezést. Középfokú végzettséggel rendelkező, jól képzett szakemberekre van szükség a mezőgazdaságban, akik lépést tudnak tartani a technológia fejlődésével, és ismereteiket alkalmazni tudják. Az igazgató is úgy véli, tulajdonképpen a nulláról kell kezdeni, hiszen a kilencvenes években a teljes mezőgazdasági infrastruktúrát „szétverték”. Könczei Csaba ugyanakkor optimista: szerinte lassan ugyan, de bekövetkezik a generációváltás az agráriumban is. Jelenleg Kovászna megyében 14 ezer gazda szerepel a nyilvántartásban, közülük mintegy 1500 minősül fiatal gazdának.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
szóljon hozzá!