Fotó: Bihar Megyei Tanács
Rendezett körülményeket, megfelelő szolgáltatásokat hozna létre a turisták számára a Bihar megyei önkormányzat a megye egyik legfőbb természeti látványosságánál, a Pádis-fennsíkon. A korábban is belengetett beruházás évek óta vita tárgya.
2022. november 01., 14:582022. november 01., 14:58
2022. november 01., 14:592022. november 01., 14:59
Bár a bakancsos turisták és a környezetvédők évek óta vitatják a szükségszerűségét és megvalósíthatóságát, a Bihar megyei önkormányzat nem mond le a megye egyik legszebb természeti látványosságánál található szállás- és egyéb körülmények rendezéséről. Az Ilie Bolojan tanácselnök vezette önkormányzat a szerkesztőségünkhöz eljuttatott tegnapi közleményében leszögezte: fejlesztéseket készül végrehajtani a Pádis-fennsík és Glavoj-rét környékén, hogy vonzóbbá tegye a környéket a turisták számára. A nemzeti liberális párti (PNL) megyevezetés meg is tette az első lépést a projekt érdekében: az önkormányzati képviselők csütörtöki ülésükön rábólintottak arra, hogy a közeli Vasaskőfalva (Pietroasa) önkormányzata – melyhez a természetvédelmi látványosság ezen része tartozik – átengedje a 67 147 négyzetméteres területet a megyének, így az megyei közvagyonnak minősüljön.
A közlemény szerint
melyhez jelenleg csak kövezett út vezet. Ez nem csupán amiatt népszerű a bakancsos turisták körében, mivel itt lehet sátrat verni, hanem mivel innen indul a legtöbb turistaútvonal a Pádis-fennsík fő látványosságaihoz.
A megyei tanács közleménye szerint a tervezett beruházásnak köszönhetően azokat, akik a környéken akarnak túrázni, sőt, a Glavoj-réten vernének sátrat, rendezett parkoló várja majd, így véget vetnek a jelenlegi felemás helyzetnek, amikor a gépkocsik a rétre, a sátrak közé vannak parkolva.
Eszerint a beruházás keretében ökozuhanyzókat és -mosdókat is kialakítanak a sátortábor közelében, hogy megfeleljenek a körülmények a civilizált világ elvárásainak. A kommüniké szerint a beruházás megvalósításához vissza nem térítendő uniós forrásokat hívnának le.
Közelebb kerül. Évek óta vita tárgya a Pádisra tervezett fejlesztés
Fotó: Bihar Megyei Tanács
A Pádis-fennsík jobb turisztikai kihasználtsága évtizedek óta vita tárgya, s bár számos politikus felvetette már a fejlesztés szükségességét, a tervek a környezetvédők és az ide legszívesebben járó bakancsos turisták ellenkezése miatt sorra megbuktak. A környék ugyanis védett terület, az Erdélyi-szigethegység a Természetvédelmi Park része, így a hatályos törvények csak minimális beavatkozást tesznek lehetővé, ami nem árt a természetnek. Jelenleg emiatt például megoldatlan a szennyvíz elvezetése, holott az a tény, hogy az itt sátorozók szappannal, samponnal mosakodnak a réten átfolyó patakban, melynek vize aztán a környékbeli látványosságokhoz vezet és beivódik a karsztfelszínbe, szintén árt a környezetnek.
Mircea Mălan megyei alelnök korábban a téma kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a megyei testület csupán minimális beavatkozásra készül a környéken, a 2,5 kilométeres bekötőút leaszfaltozása mellett például a parkolót csak fakerítés jelzi majd, mintha a táj része lenne. Az alelnök akkor még úgy látta, hogy az illemhelyek és a tisztálkodás kérdésének megoldására két lehetőség van: vagy ökoberendezéseket hozatnak, melyeket rendszeresen szivattyúznak, vagy külön derítőállomást hoznak létre.
A Pádis-fennsík a Bihar-hegység közepén terül el 1300 méter magasan. Jellegzetes karsztvidék, ahol karsztforrások, víznyelők, töbrök (dolinák) és barlangok vannak. Leglátványosabb része, a Csodavár Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100–300 méter átmérőjű és 100–200 méter mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a legnagyobban egy 73 méteres magas barlangnyílás található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!