Fotó: Bihar Megyei Tanács
Rendezett körülményeket, megfelelő szolgáltatásokat hozna létre a turisták számára a Bihar megyei önkormányzat a megye egyik legfőbb természeti látványosságánál, a Pádis-fennsíkon. A korábban is belengetett beruházás évek óta vita tárgya.
2022. november 01., 14:582022. november 01., 14:58
2022. november 01., 14:592022. november 01., 14:59
Bár a bakancsos turisták és a környezetvédők évek óta vitatják a szükségszerűségét és megvalósíthatóságát, a Bihar megyei önkormányzat nem mond le a megye egyik legszebb természeti látványosságánál található szállás- és egyéb körülmények rendezéséről. Az Ilie Bolojan tanácselnök vezette önkormányzat a szerkesztőségünkhöz eljuttatott tegnapi közleményében leszögezte: fejlesztéseket készül végrehajtani a Pádis-fennsík és Glavoj-rét környékén, hogy vonzóbbá tegye a környéket a turisták számára. A nemzeti liberális párti (PNL) megyevezetés meg is tette az első lépést a projekt érdekében: az önkormányzati képviselők csütörtöki ülésükön rábólintottak arra, hogy a közeli Vasaskőfalva (Pietroasa) önkormányzata – melyhez a természetvédelmi látványosság ezen része tartozik – átengedje a 67 147 négyzetméteres területet a megyének, így az megyei közvagyonnak minősüljön.
A közlemény szerint
melyhez jelenleg csak kövezett út vezet. Ez nem csupán amiatt népszerű a bakancsos turisták körében, mivel itt lehet sátrat verni, hanem mivel innen indul a legtöbb turistaútvonal a Pádis-fennsík fő látványosságaihoz.
A megyei tanács közleménye szerint a tervezett beruházásnak köszönhetően azokat, akik a környéken akarnak túrázni, sőt, a Glavoj-réten vernének sátrat, rendezett parkoló várja majd, így véget vetnek a jelenlegi felemás helyzetnek, amikor a gépkocsik a rétre, a sátrak közé vannak parkolva.
Eszerint a beruházás keretében ökozuhanyzókat és -mosdókat is kialakítanak a sátortábor közelében, hogy megfeleljenek a körülmények a civilizált világ elvárásainak. A kommüniké szerint a beruházás megvalósításához vissza nem térítendő uniós forrásokat hívnának le.
Közelebb kerül. Évek óta vita tárgya a Pádisra tervezett fejlesztés
Fotó: Bihar Megyei Tanács
A Pádis-fennsík jobb turisztikai kihasználtsága évtizedek óta vita tárgya, s bár számos politikus felvetette már a fejlesztés szükségességét, a tervek a környezetvédők és az ide legszívesebben járó bakancsos turisták ellenkezése miatt sorra megbuktak. A környék ugyanis védett terület, az Erdélyi-szigethegység a Természetvédelmi Park része, így a hatályos törvények csak minimális beavatkozást tesznek lehetővé, ami nem árt a természetnek. Jelenleg emiatt például megoldatlan a szennyvíz elvezetése, holott az a tény, hogy az itt sátorozók szappannal, samponnal mosakodnak a réten átfolyó patakban, melynek vize aztán a környékbeli látványosságokhoz vezet és beivódik a karsztfelszínbe, szintén árt a környezetnek.
Mircea Mălan megyei alelnök korábban a téma kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a megyei testület csupán minimális beavatkozásra készül a környéken, a 2,5 kilométeres bekötőút leaszfaltozása mellett például a parkolót csak fakerítés jelzi majd, mintha a táj része lenne. Az alelnök akkor még úgy látta, hogy az illemhelyek és a tisztálkodás kérdésének megoldására két lehetőség van: vagy ökoberendezéseket hozatnak, melyeket rendszeresen szivattyúznak, vagy külön derítőállomást hoznak létre.
A Pádis-fennsík a Bihar-hegység közepén terül el 1300 méter magasan. Jellegzetes karsztvidék, ahol karsztforrások, víznyelők, töbrök (dolinák) és barlangok vannak. Leglátványosabb része, a Csodavár Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100–300 méter átmérőjű és 100–200 méter mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a legnagyobban egy 73 méteres magas barlangnyílás található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!