Fotó: Bihar Megyei Tanács
Rendezett körülményeket, megfelelő szolgáltatásokat hozna létre a turisták számára a Bihar megyei önkormányzat a megye egyik legfőbb természeti látványosságánál, a Pádis-fennsíkon. A korábban is belengetett beruházás évek óta vita tárgya.
2022. november 01., 14:582022. november 01., 14:58
2022. november 01., 14:592022. november 01., 14:59
Bár a bakancsos turisták és a környezetvédők évek óta vitatják a szükségszerűségét és megvalósíthatóságát, a Bihar megyei önkormányzat nem mond le a megye egyik legszebb természeti látványosságánál található szállás- és egyéb körülmények rendezéséről. Az Ilie Bolojan tanácselnök vezette önkormányzat a szerkesztőségünkhöz eljuttatott tegnapi közleményében leszögezte: fejlesztéseket készül végrehajtani a Pádis-fennsík és Glavoj-rét környékén, hogy vonzóbbá tegye a környéket a turisták számára. A nemzeti liberális párti (PNL) megyevezetés meg is tette az első lépést a projekt érdekében: az önkormányzati képviselők csütörtöki ülésükön rábólintottak arra, hogy a közeli Vasaskőfalva (Pietroasa) önkormányzata – melyhez a természetvédelmi látványosság ezen része tartozik – átengedje a 67 147 négyzetméteres területet a megyének, így az megyei közvagyonnak minősüljön.
A közlemény szerint
melyhez jelenleg csak kövezett út vezet. Ez nem csupán amiatt népszerű a bakancsos turisták körében, mivel itt lehet sátrat verni, hanem mivel innen indul a legtöbb turistaútvonal a Pádis-fennsík fő látványosságaihoz.
A megyei tanács közleménye szerint a tervezett beruházásnak köszönhetően azokat, akik a környéken akarnak túrázni, sőt, a Glavoj-réten vernének sátrat, rendezett parkoló várja majd, így véget vetnek a jelenlegi felemás helyzetnek, amikor a gépkocsik a rétre, a sátrak közé vannak parkolva.
Eszerint a beruházás keretében ökozuhanyzókat és -mosdókat is kialakítanak a sátortábor közelében, hogy megfeleljenek a körülmények a civilizált világ elvárásainak. A kommüniké szerint a beruházás megvalósításához vissza nem térítendő uniós forrásokat hívnának le.
Közelebb kerül. Évek óta vita tárgya a Pádisra tervezett fejlesztés
Fotó: Bihar Megyei Tanács
A Pádis-fennsík jobb turisztikai kihasználtsága évtizedek óta vita tárgya, s bár számos politikus felvetette már a fejlesztés szükségességét, a tervek a környezetvédők és az ide legszívesebben járó bakancsos turisták ellenkezése miatt sorra megbuktak. A környék ugyanis védett terület, az Erdélyi-szigethegység a Természetvédelmi Park része, így a hatályos törvények csak minimális beavatkozást tesznek lehetővé, ami nem árt a természetnek. Jelenleg emiatt például megoldatlan a szennyvíz elvezetése, holott az a tény, hogy az itt sátorozók szappannal, samponnal mosakodnak a réten átfolyó patakban, melynek vize aztán a környékbeli látványosságokhoz vezet és beivódik a karsztfelszínbe, szintén árt a környezetnek.
Mircea Mălan megyei alelnök korábban a téma kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a megyei testület csupán minimális beavatkozásra készül a környéken, a 2,5 kilométeres bekötőút leaszfaltozása mellett például a parkolót csak fakerítés jelzi majd, mintha a táj része lenne. Az alelnök akkor még úgy látta, hogy az illemhelyek és a tisztálkodás kérdésének megoldására két lehetőség van: vagy ökoberendezéseket hozatnak, melyeket rendszeresen szivattyúznak, vagy külön derítőállomást hoznak létre.
A Pádis-fennsík a Bihar-hegység közepén terül el 1300 méter magasan. Jellegzetes karsztvidék, ahol karsztforrások, víznyelők, töbrök (dolinák) és barlangok vannak. Leglátványosabb része, a Csodavár Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100–300 méter átmérőjű és 100–200 méter mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a legnagyobban egy 73 méteres magas barlangnyílás található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!