Felelős kerestetik. A FACIAS június elején tett bűnvádi feljelentést a parajdi sóbánya elárasztása kapcsán a legfőbb ügyészségnél
Fotó: Csató Andrea
Újabb bizonyítékokat csatolt a parajdi bányakatasztrófa ügyében a román legfőbb ügyészséghez benyújtott bűnvádi feljelentéséhez az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő FACIAS alapítvány – közölte csütörtökön a civilszervezet.
2025. augusztus 07., 14:442025. augusztus 07., 14:44
2025. augusztus 07., 14:442025. augusztus 07., 14:44
Az alapítvány június elején tett bűnvádi feljelentést a parajdi sóbánya elárasztása kapcsán a román legfőbb ügyészségnél. Ebben azt állítja, hogy a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) és a román vízügyi hatóság felelős a történtekért, mivel évek óta tudtak a veszélyről, de nem tettek ellene semmit. Beadványukban a civilek a két állami vállalat érintett alkalmazottainak a felelősségre vonását kérik.
A FACIAS közleményében kifejti:
„Ennek ellenére 18 éven keresztül semmit sem tettek azért, hogy megakadályozzák a katasztrófát, mely 2025 májusában bekövetkezett” – mutatnak rá az MTI szerint.
„A Salrom egyértelműen felelős a Parajdon kialakult helyzetért, tájékoztatták őket a várható eseményekről, de figyelmen kívül hagyták azokat” – jelentette ki csütörtök este Radu Miruță gazdasági miniszter.
A civilek szerint a vízszivárgások megakadályozása 1,9 millió euróba került volna, miközben a Salrom csak 2022-ben 4 millió eurót fizetett alkalmazottainak különböző jutalékokra. Arra is rámutatnak, hogy abban az évben a Salrom nettó profitja 22 millió euró volt, és ahelyett, hogy egy részét a sókészlet megőrzésére fordította volna, csaknem 30 millió eurót költött személyi kiadásokra. A civil szervezet szerint a Románia számára stratégiai jelentőségű parajdi sókészlet meghaladja az 500 millió tonnát, bruttó értékét 12 milliárd euróra becsülik.
A FACIAS szerint az ügyészek elé terjesztett hivatalos iratok és tanulmányok azt mutatják:
mivel ezek megszegték törvényes kötelességüket, hogy megvédjék az emberi életeket, vagyont és nemzeti örökséget.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Rámutatnak: már egy 2007-ben publikált tanulmány felhívta a figyelmet, hogy a Korond-patak „valós veszélyt” jelent a bánya épségére, mivel oldja a sótömböket. Ennek ellenére a szakemberek által javasolt műszaki megoldások – a patak elterelése és egy megfigyelési állomás létrehozása – nem ültették gyakorlatba. És a sószorost magába foglaló természetvédelmi területet felügyelő civil szervezet sem tett konkrét lépéseket a védelmében – állítja a FACIAS.
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.
Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!