Szigor. Radu Miruță gazdasági miniszter szerint a Salrom egyértelmű felelősséget visel a parajdi bányakatasztrófáért
Fotó: Csató Andrea
„A Salrom egyértelműen felelős a Parajdon kialakult helyzetért, tájékoztatták őket a várható eseményekről, de figyelmen kívül hagyták azokat” – jelentette ki csütörtök este Radu Miruță gazdasági miniszter.
2025. július 25., 09:342025. július 25., 09:34
A gazdasági miniszter a Salromot bírálva hozzátette, hogy „csak a leltárban szereplő tárgyak esetében 8 millió eurós kár keletkezett”.
Valószínűleg be fog omlani a födém, és egy tó keletkezik. Ha a födém beomlik, nagy mennyiségű sós víz fog kifolyni. A sebesség, amellyel ez megtörténik, attól függ, milyen gyakran fog esni az eső” – mondta Miruță az Antena 3 hírcsatornának a Mediafax szerint.
A miniszter leszögezze: a sóbánya komoly veszélyben van. Szerinte a födém beomlása valós és közvetlen veszélyt jelent, amely katasztrofális következményekkel járhat a környezetre nézve.
A miniszter kijelentette, hogy
„Olyan, mint egy teli vízzel töltött edény. Ha még egy cseppet is beleteszünk, kiömlik. Összeomlás esetén nagy mennyiségű sós víz szabadul fel, és ez jelentős hatással lesz a környezetre” – mondta Radu Miruță.
A miniszter hangsúlyozta, hogy bár bevezettek néhány technikai intézkedést, például vízelvezető csöveket szereltek fel, ezek nem elegendőek a sóbányában felhalmozódó nagy mennyiségű csapadék ellen.
„Olyan, mint egy üst. A víz a lejtőkről jön és összegyűlik. A mennyezet felülről vékonyodik, mert az eső folyamatosan erodálja a szerkezetet” – magyarázta.
Ha a parajdi sóbánya beomlik, az következményei között szerepelhet egy sós oldattal telített tó kialakulása és a talajvíz vagy a talaj szennyeződése.
„A kilátás valószínű. Nem tudjuk, mikor, de tudjuk, hogy a kockázat fennáll. Hogy mennyi eső fog esni, milyen gyakran fog esni – ezt nem tudjuk előre. Sajnos senki sem foglalkozott időben ezekkel a tudományos figyelmeztetésekkel” – zárta szavait a gazdasági miniszter.
Mint megírtuk, szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter kijelentette:
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A hatóságok most első lépésben a Korond-patak elterelésén dolgoznak.
Kelemen Hunor Parajdról: egységes turisztikai desztinációként kell tekinteni az egész Sóvidékre
Egységes desztinációként kell kezelni az egész Sóvidéket a parajdi bányakatazstrófa nyomán a turizmus megmentése érdekében – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pénteken.
A politikus a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! Című műsorában emlékeztetett: sürgősségi beavatkozás zajlott, ami most már a végéhez ért, megtörtént a Korond-patak elvezetése egy 1300 méteres szakaszon egy zárt rendszerben, hogy ne legyen tovább befolyás, az üzembe helyezés is meg fog rövidesen történni.
„Most ennek a csőrendszernek a megszilárdítása történik, és ez a sürgősségi beavatkozás volt az első lépés. A szakembereknek a véleménye megoszlik, hogy mit kell csinálni és mit lehet csinálni a bányában lévő vízzel. Vannak, akik azt mondják, hogy ki kell a vizet pumpálni, meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a bánya legalább egy részét megmentsék, hogy folytatni kellene a sókitermelést. Mások azt mondják, hogy kompromittálódtak a bányajáratok. Én nem tudok igazságot tenni. A politikai döntéshez szükséges lesz egy olyan tanulmány, egy olyan háttéranyag, ami valamilyen irányba elindíthatja a bányával kapcsolatos döntéseket, és utána nyilván következik az eljárás” – mutatott rá Kelemen.
Az idegenforgalom megmentése kapcsán is megfogalmazta véleményét.
„A turizmus megmentésére egységes desztinációként kell tekinteni az egész Sóvidékre. Ez a legfontosabb, hogy egy olyan megoldást találjunk, ami Szovátától – ha szabad így mondani – Udvarhelyig egy desztinációként kezeli ezt a térséget, és akkor megmenthető a turizmus. Erre vannak elképzelések, sok pénz kell hozzá, és nyilván nem egyik napról a másikra történik meg. A román kormány most sürgősségi segítséget nyújt a bányában dolgozóknak, illetve a turizmusban tevékenykedőknek. Ez megint csak fontos, hogy legyen idő az átállásra ebben az esztendőben, ne veszítsék el teljesen a jövedelmeiket, de hosszú menetelés lesz” – mondta az RMDSZ elnöke.
Kifejtette: nem lehet egyik napról vagy pár hónap alatt kijavítani „a sok éven keresztül fölhalmozódott emberi mulasztást”.
„A felelősöknek a felelősségre vonása, akik mulasztottak, az meg fog történni. A miniszterelnök előtt ott van az a jelentés, amelyet elkészítettek, és én azt gondolom, hogy ez napok kérdése, hogy megtörténjen a felelősöknek a megnevezése, a sóvállalatnál is, meg a román vízügynél is komoly változtatásokra van szükség, és meg is fog történni” – szögezte le Kelemen Hunor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás