Paşcan nem ismeri a törvényt?

Paşcan szegregációs törekedésnek nevezte a szórványban élő segesvári és dicsőszentmártoni magyarság óhaját, miszerint városukban önálló magyar iskolát szeretnének létrehozni. „Ha a prefektus szegregációról beszél, mondja meg világosan, hogy nem tetszik az önálló magyar iskola, ez esetben a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium sem.

Ha ellene van, nem gond, tárgyalunk majd Bukarestben a koalíciós partnerrel” – szögezte le a hétvégén Borbély. A szövetség politikusa emlékeztetni kívánta Marius Paşcant arra, hogy a demokrata-liberálisok által kidolgozott oktatási törvény tételesen is említést tesz a kisebbségi oktatási intézmények létrehozásának támogatásáról. „Mi csak olyasmit kérünk, amire a törvény is lehetőséget biztosít” – szögezte le az RMDSZ megyei elnöke, Kelemen Atilla. Szerinte azzal, hogy szegregációs törekvésekkel vádolja meg a két város magyarságát, a prefektus túllépi hatáskörét.

„Prefektusként Marius Paşcannak az a feladata, hogy a törvényesség fölött őrködjön. A törvényeket meg neki is be kell tartani” – nyomatékosított Kelemen, aki egy magánbeszélgetésre hivatkozva elmondta, szerinte Paşcan a 2012-es választások tükrében „kampánybeszédnek” szánta magyarellenes megnyilvánulását. Hivatalosan a prefektus a két település demográfiai adataival indokolta meg aggodalmát, mondván, hogy a magyarság számaránya egyik városban sem éri el a 20 százalékot. Az oktatási törvény viszont nem szab a kisebbség számarányához kötött korlátokat. A segesvári és dicsőszentmártoni magyarok törekvésének jogosságát egy, a magyarellenességéről ismert emberjogvédelmi alapítvány kérdőjelezte meg először. A nagyjából egyszemélyesnek számító APDO Lider elnöke, Cornel Brişcaru akkor állásfoglalásra szólította fel a prefektust.