
Sok nehézségbe ütközik, hogy orvosi bizottság elé szállítsák hozzátartozóik a súlyos fogyatékkal élőket
Fotó: Pixabay.com
Ezentúl nem kell feltétlenül az orvosi bizottság elé állnia az időszakos felmérésre köteles, súlyos fogyatékkal élő betegnek, akinek szállítása gondot jelenthet. A páciens otthonában is fogadhatja a testület tagjait, akiknek immár feladatkörükbe tartozik a házhoz való kiszállás.
2022. február 19., 18:322022. február 19., 18:32
Fölösleges tehertől és megaláztatástól mentesíti a súlyos fogyatékkal élő betegeket az a törvénymódosítás, amely ezentúl kötelezővé teszi az orvosi bizottság tagjainak, hogy a nehezen szállítható páciensekhez maguk szálljanak ki, és végezzék el egészségügyi állapotuk időszakos felmérését.
A képviselőház döntő fórumként szavazta meg a jogszabályt, amely nem csak a betegeket, hanem a szállításukról gondoskodó kísérő személyeket is mentesíti a fölösleges stresszhelyzettől. A törvénymódosítási folyamat egyik támogatója, Csép Andrea képviselő szerint ezáltal a hosszú sorban állástól és a várakozástól is sikerül megkímélni a betegnyugdíjasokat és hozzátartozóikat.
Akinek a családjában volt vagy van ilyen gondokkal küszködő személy, vagy maga van ebben a helyzetben, tudja, mit jelent a „komisszió elé állás”. Egyrészt anyagi megterhelést is jelent, másrészt napokkal azelőtt idegességet, korán kelést, utazóeszközről való gondoskodást, esetenként akár egy-két órás kocsikázást, buszozást vagy vonatozást, folyosói várakozást, számos esetben az egészségügyi személyzet előtti hajlongást.
– magyarázta a Krónikának a Maros megyei képviselő.
Csép Andrea emlékeztetett, hogy az elmúlt években már sikerült módosítani a 2006/448-as törvényt oly módon, hogy a visszafordíthatatlan, súlyos fogyatékkal élő felnőtt személyek számára már nem szükséges az időszakos felmérés, számukra állandó érvényű a bizonylat a fokozati besorolással. Ez azért is fontos, mert hiába volt számos esetben teljesen egyértelmű, hogy a rokkantsághoz vezető betegség visszafordíthatatlan, egyes orvosok kényük-kedvük szerint „ítélkeztek” a beteg jogai és az azzal járó anyagi támogatás mértéke fölött.
Fotó: Barabás Ákos
Évekkel ezelőtt számolt be a Krónika a segesvári Birton Ferenc esetéről, aki két évtizede szenvedett cukorbetegségben, és az amputált nagylábujja miatt a lakásban is már alig tudott járni. A Maros megyei önkormányzat keretében működő, a fogyatékkal élők állapotát felmérő bizottság az egyik időszakos ellenőrzés után mégis úgy vélte, hogy az akkor 70 éves férfi állapota annyira javult, hogy már nem jogosult a másodfokú rokkantságra, és átsorolta a harmadfokúba. „Hogy ha az volt a baj, hogy a férjemnek visszanőtt a lábujja, akkor megnyugodhatnak a döntéshozók, hisz nem így történt” – írta a Krónikához címzett levelében Birton felesége, Tóth Erzsébet.
Kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy az orvosi bizottságok a személyzethiányra hivatkozva a kényelmesebbik utat választják, és minél több beteget próbálnak meggyőzni, hogy ha lehet, ők látogassanak el rendelőbe, az RMDSZ-es szakpolitikus nemmel válaszolt. Ugyanis a bizottság eddig is kiszállhatott, amennyiben a háziorvos szállíthatatlannak nyilvánította a pácienst. Csép Andrea hangsúlyozta: az egészségügyi minisztérium feladata kidolgozni a törvény alkalmazásának metodológiáját, azaz megtalálni a megfelelő megoldást.
A szaktárca államtitkára, Vass Levente is igyekezett megnyugtatni az érintetteket, mondván, hogy a minisztériumnak és az egészségügyi hatóságoknak kutya kötelességük segíteni a nehéz helyzetben lévő betegeken. „Ahogy jutott pénz, idő és személyzet a vidéki Covid-tesztek elvégzésére, úgy kellene jusson a komoly betegségben szenvedők felülvizsgálására is” – fejtette ki lapunknak a szakpolitikus. A törvény az államelnöki kihirdetést és a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően lép érvénybe.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
A Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonal villamosítási és korszerűsítési munkálatainak alakulásáról tárgyalt csütörtökön Ilie Bolojan miniszterelnök a közlekedési minisztérium és az európai beruházásokért felelős tárca képviselőivel.
szóljon hozzá!