Sok nehézségbe ütközik, hogy orvosi bizottság elé szállítsák hozzátartozóik a súlyos fogyatékkal élőket
Fotó: Pixabay.com
Ezentúl nem kell feltétlenül az orvosi bizottság elé állnia az időszakos felmérésre köteles, súlyos fogyatékkal élő betegnek, akinek szállítása gondot jelenthet. A páciens otthonában is fogadhatja a testület tagjait, akiknek immár feladatkörükbe tartozik a házhoz való kiszállás.
2022. február 19., 18:322022. február 19., 18:32
Fölösleges tehertől és megaláztatástól mentesíti a súlyos fogyatékkal élő betegeket az a törvénymódosítás, amely ezentúl kötelezővé teszi az orvosi bizottság tagjainak, hogy a nehezen szállítható páciensekhez maguk szálljanak ki, és végezzék el egészségügyi állapotuk időszakos felmérését.
A képviselőház döntő fórumként szavazta meg a jogszabályt, amely nem csak a betegeket, hanem a szállításukról gondoskodó kísérő személyeket is mentesíti a fölösleges stresszhelyzettől. A törvénymódosítási folyamat egyik támogatója, Csép Andrea képviselő szerint ezáltal a hosszú sorban állástól és a várakozástól is sikerül megkímélni a betegnyugdíjasokat és hozzátartozóikat.
Akinek a családjában volt vagy van ilyen gondokkal küszködő személy, vagy maga van ebben a helyzetben, tudja, mit jelent a „komisszió elé állás”. Egyrészt anyagi megterhelést is jelent, másrészt napokkal azelőtt idegességet, korán kelést, utazóeszközről való gondoskodást, esetenként akár egy-két órás kocsikázást, buszozást vagy vonatozást, folyosói várakozást, számos esetben az egészségügyi személyzet előtti hajlongást.
– magyarázta a Krónikának a Maros megyei képviselő.
Csép Andrea emlékeztetett, hogy az elmúlt években már sikerült módosítani a 2006/448-as törvényt oly módon, hogy a visszafordíthatatlan, súlyos fogyatékkal élő felnőtt személyek számára már nem szükséges az időszakos felmérés, számukra állandó érvényű a bizonylat a fokozati besorolással. Ez azért is fontos, mert hiába volt számos esetben teljesen egyértelmű, hogy a rokkantsághoz vezető betegség visszafordíthatatlan, egyes orvosok kényük-kedvük szerint „ítélkeztek” a beteg jogai és az azzal járó anyagi támogatás mértéke fölött.
Fotó: Barabás Ákos
Évekkel ezelőtt számolt be a Krónika a segesvári Birton Ferenc esetéről, aki két évtizede szenvedett cukorbetegségben, és az amputált nagylábujja miatt a lakásban is már alig tudott járni. A Maros megyei önkormányzat keretében működő, a fogyatékkal élők állapotát felmérő bizottság az egyik időszakos ellenőrzés után mégis úgy vélte, hogy az akkor 70 éves férfi állapota annyira javult, hogy már nem jogosult a másodfokú rokkantságra, és átsorolta a harmadfokúba. „Hogy ha az volt a baj, hogy a férjemnek visszanőtt a lábujja, akkor megnyugodhatnak a döntéshozók, hisz nem így történt” – írta a Krónikához címzett levelében Birton felesége, Tóth Erzsébet.
Kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy az orvosi bizottságok a személyzethiányra hivatkozva a kényelmesebbik utat választják, és minél több beteget próbálnak meggyőzni, hogy ha lehet, ők látogassanak el rendelőbe, az RMDSZ-es szakpolitikus nemmel válaszolt. Ugyanis a bizottság eddig is kiszállhatott, amennyiben a háziorvos szállíthatatlannak nyilvánította a pácienst. Csép Andrea hangsúlyozta: az egészségügyi minisztérium feladata kidolgozni a törvény alkalmazásának metodológiáját, azaz megtalálni a megfelelő megoldást.
A szaktárca államtitkára, Vass Levente is igyekezett megnyugtatni az érintetteket, mondván, hogy a minisztériumnak és az egészségügyi hatóságoknak kutya kötelességük segíteni a nehéz helyzetben lévő betegeken. „Ahogy jutott pénz, idő és személyzet a vidéki Covid-tesztek elvégzésére, úgy kellene jusson a komoly betegségben szenvedők felülvizsgálására is” – fejtette ki lapunknak a szakpolitikus. A törvény az államelnöki kihirdetést és a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően lép érvénybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.
Több bűncselekményt is elkövetett az a 18 éves nagyváradi fiatalember, aki a rendőrök elől akart elmenekülni, de végül Bors határában megállásra kényszerítették.
A Kolozs megyei ítélőtábla elrendelte hétfőn Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester 2,6 millió lej összegű igazolatlan eredetű vagyonának elkobzását. Az ítélet nem jogerős, 15 napon belül megfellebbezhető.
Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepén, hétfőn számos zarándok gyűlt össze a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház búcsúünnepére.
Sepsiszentgyörgy szeptember végi levegőjét idén is belengte az édes, karamellizált cukor illata: ismét megszervezték a Kürtőskalács Fesztivált, az édes ízek fesztiválját és versenyét.
Szeptember elején egy gyárrobbanás nyomán keletkezett szászsebesi tűzben megsérült három munkás közül a temesvári sürgősségi kórházban elhunyt egy Srí Lanka-i férfi.
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!