HIRDETÉS

Otthonra lelnek a pataréti romák

Kiss Előd-Gergely 2017. május 02., 00:05

Többtucatnyi család költözhet szociális otthonba a pataréti nyomortelepről, ugyanakkor mintegy hetven személy talált munkát civil támogatásból, a Kolozsvár perifériáján élők felzárkóztatása céljából lebonyolított projekt révén.

Fotó: PATA-CLUJ

Harmincöt pataréti roma család költözhet szociális otthonba Kolozsváron, valamint a környező településeken, Szászfenesen, Apahidán és Kisbácsban a Norvég Alap támogatásával. Coraian Zoltán Csaba, a Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségfejlesztő Egyesülete igazgatója pénteken a kincses város polgármesteri hivatalában tartott sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy ez a legfontosabb eredménye a pataréti roma közösség felzárkóztatását célzó, 2014 októberében kezdődött, és most lezárult Pata–Cluj elnevezésű programnak.

Coraian hangsúlyozta: bár egyelőre a pataréti szeméttelep közelében élő családoknak csak 10 százalékát tudták elköltöztetni a nyomornegyedből, ez mégis lényeges előrelépés a közösség szegregációjának teljes felszámolása szempontjából.

HIRDETÉS
Havonta 100 lej lakbért kell fizetniük

A Norvég Alap több mint 4 millió eurós finanszírozást nyújtott: a szervezet a szociális lakások egy részét megépítette, a többit megvásárolta.

Az óriási árak miatt Kolozsváron csak 12 ingatlant vásároltak, Apahidán további 12, Szászfenesen 9, Kisbácsban pedig három lakást adnak ki a hátrányos helyzetű családoknak, akiknek szimbolikus, havi 100 lejes bért kell fizetniük. Coraian Zoltán Csaba hangsúlyozta: nemcsak az fontos előrelépés, hogy 35 családon tudtak segíteni, legalább ugyanennyire lényeges, hogy ennek köszönhetően érezhetően megváltozott a pataréti roma közösség magatartása.

Eleinte gyanakodva fogadták a projekt lebonyolítóit, elmondásuk szerint ugyanis már sokan ígérgettek nekik mindenfélét, de a gyakorlatban nem történt változás. Amikor azonban megbizonyosodtak, hogy a költözést kérelmező 41 családból 35 valóban kiutat nyer a szeméttelepről, a gyermekek iskolába járhatnak, több százan pedig személyazonossági igazolványhoz jutottak,

rengetegen nekiláttak az okiratok beszerzésének, és elkezdtek munkát keresni, hogy legközelebb ők is jogosultak legyenek a szociális lakásra.

Az egyik kedvezményezett, Zsiga Linda elmondta: korábban egy 16 négyzetméteres lakásban zsúfolódott össze a családja, most pedig egy 36 négyzetméteres otthonban élhetnek. Rámutatott: sokan áram és fürdőszoba nélküli improvizált fabódékban kénytelenek élni.

Legkésőbb 2022-ig felszámolnák a nyomortelepet

Tonk Gabriella projektvezető úgy értékelt: csak akkor lesz elégedett, amikor teljesen sikerül felszámolni a pataréti nyomortelepet. Úgy véli: ezt legkésőbb 2022-ig meg kell valósítani, hiszen a helyzet egyre súlyosbodik. A Pataréten élők száma exponenciálisan növekszik, Tonk Gabriella szerint így ha a polgármesteri hivatalnak nincs komoly stratégiája a szegregáció felszámolására, a telep rövid időn belül jóval nagyobb, a körülmények pedig sokkal rosszabbak lesznek. Leszögezte: csak a Norvég Alap támogatása nem elég a probléma megoldására, emellett szükség van az EU strukturális alapjaiból finanszírozott pályázatokra és a polgármesteri hivatal saját forrásaira.

Kolozsvár szerencsére gazdag város. Úgy gondolom, sokkal több erőforrást kell erre a célra fordítani, mint eddig” – hangsúlyozta a projektvezető.

A Krónika kérdésére Tonk Gabriella azt is elmondta: nagyon nehéz megítélni, hogy mekkora költségvetésre lenne szükség ahhoz, hogy teljesen felszámolják a pataréti nyomornegyedet, ez ugyanis az ingatlanpiaci mozgásoktól is függ. Kifejtette: amikor 2004-ben előkészítették a projekt lakhatással foglalkozó részének költségvetését, körülbelül 50 százalékkal kisebb kiadással számoltak, mint amennyibe végül a beruházás került.

Azzal számoltak ugyanis, hogy új lakásokat építenek, amelyekhez a telket a városháza biztosítja, erre azonban nem került sor, a polgármesteri hivatal által felajánlott területek ugyanis végül különböző okokból nem bizonyultak megfelelőnek. Ennek nyomán Kolozsváron kívül kellett saját forrásból telket vásárolniuk, mivel a kincses városban nagyon megugrottak az árak – tulajdonképpen versenyt futottak az ingatlanpiaccal.

„Ezért is lenne nehéz előrejelezni, hogy 2022-ig mennyibe kerülne a telep végleges felszámolása. Mintegy 300 lakás árával kell számolni, ez nem akkora összeg, amit Kolozsvár nem engedhet meg magának, nyilván valamennyi pályázati forrást is beleszámítva” – magyarázta a szakember. Hozzátette: a Pataréten élők közül sokaknak megfelelnek a környékbeli települések, sőt egyesek kifejezetten falura költöznének, hiszen korábban ott éltek, csak a hulladékgyűjtés miatt költöztek a városba.

Segítettek munkahelyet találni, a gyermekeknek iskolába járni

A most lezárult projekt során nemcsak az elköltöző 35 családnak segítettek, ugyanis összesen 70 személynek sikerült munkát találnia, számos gyermeket pedig abban támogattak, hogy iskolába tudjon járni.

A legnagyobb gondot a személyazonossági igazolványok megszerzése jelentette,

ugyanis a pataréti romák közül sokaknak nincs állandó bejelentett lakhelye, ezért csak egy évre kapnak ideiglenes személyit, amelyet évente meg kell újítani. Ezenkívül jogi és egészségügyi segítséget is biztosítottak a rászorultaknak.

A Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségfejlesztő Egyesület két és fél éves projektjének partnere volt az Alt Art Egyesület, a Habitat for Humanity Egyesület, valamint a Coastei utcai Romák Egyesülete. A projekt lebonyolítói egyhangúlag úgy nyilatkoztak, folytatni kívánják a munkát, ezért további pályázatokat nyújtanak be.

Fotó: facebook/Made In Pata-Rat

Közösen varrnak és barkácsolnak

Nem ez az egyetlen projekt, amely a pataréti közösség felzárkóztatását célozza: 2015 októberében indult a Made in Patarét elnevezésű műhely, amelynek keretében civilek – Karen Joy és Visky Zsolt – kamaszkorú fiatalokkal dolgoznak együtt, varrni, illetve barkácsolni, asztaloskodni tanítják őket. A projekt Facebook-oldalán azt írják: olyan dolgokat terveznek és készítenek – lehetőség szerint újrahasznosított anyagokból –, amiken öröm együtt dolgozni, ugyanakkor elég egyediek és minőségiek ahhoz, hogy idővel eladhatóak legyenek.

A műhely így hosszú távon pénzkereseti alternatívává is válhat egy olyan térségben, ahol az elsődleges kereseti lehetőséget a szemétdomb jelenti.

A műhely a Pataréten már évek óta jelen lévő Zody elnevezésű holland missziós szervezettel együttműködésben jött létre, Karen Joy és Visky Zsolt pedig a philadelphiai székhelyű Serge non-profit missziós szervezet tagjaiként végzik a munkát.

A roma családokat még 2010 decemberében költöztette a kolozsvári önkormányzat a Coastei utcából a Patarétre, az érintett mintegy háromszáz személynek mindössze negyven konténerlakást biztosítottak. A kilakoltatásra azt követően került sor, hogy a Coastei utcában lakó 18 roma család hivatalos bérleti szerződése lejárt, a négy ingatlan pedig nagyon leromlott állapotba került. Ezek köré ugyanakkor újabb roma családok költöztek, így az ottani közösség több száz főre duzzadt. A Coastei utcai területet utólag az önkormányzat az erdélyi ortodox érsekségnek adta haszonbérbe, ahol a teológia számára építettek bentlakást.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS