Öt hónappal a parajdi bányakatasztrófa után menesztették a Salrom vezetőségét

Radu Miruță megfogalmazása szerint véget vetnek annak a gyakorlatnak, hogy egyesek azt csinálhattak az állami vállalatok élén, amit csak akartak, és „büntetlenül kiszipolyozhatták” ezeket a társaságokat. A Mentsétek meg Romániát (USR) tárcavezetője szerint azért váratott magára hónapokat a Salrom vezetőinek menesztése, mert időre volt szükség elemzések kidolgozására, alapos dokumentumok elkészítésére, tárgyalásokra. Ezzel arra utalt, hogy már júniusi hivatalba lépését követően lemondásra szólította a sóipari társaság vezetőit, akik azonban nem voltak hajlandók alávetni magukat a követelésnek. Miután a részvényesek közgyűlése is megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését, a minisztérium bírósághoz fordult.

A gazdasági miniszter bejelentette, hogy a menesztett vezetők helyébe szakembereket választottak ki, akiket ideiglenes mandátummal neveznek ki a társaság élére. Közölte, ügyvezető igazgatónak egy geológiai feltárásban tapasztalatot szerzett helyi szakértőt szemeltek ki, ám hogy kiről van szó, nem nevezte meg. Miruță közölte azt is, hogy pénzügyi könyvvizsgálónak neveznek ki a Bukaresti Gazdaságtudományi Egyetemen (ASE) végzett, a kiadások ellenőrzése és a hatékony menedzsment terén jártas szakértőt, továbbá a vezetőségben helyet kap egy vállalkozó az üzletembereket tömörítő Romanian Business Leaders Alapítványtól.

Bíróság elé kerül a parajdi bánya elárasztásának ügye

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a miniszterelnök ellenőrző testületének és a gazdasági minisztériumnak a jelentései világosan kimondják: a Salromnál visszaéltek az állami erőforrásokkal. „Ennek most vége. Tovább lépünk: bíróság elé visszük az ügyet, hogy megtérítsük a károkat, és felelősségre vonjuk a vétkeseket” – szögezte le Miruță, hozzátéve, a Salrom korábbi vezetői ügyvédek útján perrel fenyegetik, ő azonban nem hajlandó engedni a megfélemlítésnek.

Az egyik az ideiglenesen bezárt vállalkozások megsegítését célozza – eddig 82 kérelmet nyújtottak be, ezek közül 73-at jóváhagytak, összesen 4,3 millió lej értékben. A másik program a kártérítésekre és javítási költségek fedezésére irányul, ez jelenleg is folyamatban van, és tervezik a kiterjesztését.

Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – olvasható a jelentésben. Eszerint az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek. A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat – állapította meg a testület.

korábban írtuk

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. A 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.

Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek. A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.

A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére:

• A Salrom vezetőinek a visszahívását,
• a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja,
• továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.

korábban írtuk

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.