Ösztöndíj nélkül is vonzza a szórványbelieket Udvarhely

A Szász Jenő vezette magyarországi intézmény májusban több erdélyi szórványmegyében toborzott diákokat, ösztöndíjat ígérve számukra udvarhelyi iskolákban. Amint az intézményvezetők elmondták, az itteni középiskolák évről évre ösztöndíj nélkül is vonzó célpontot jelentenek a szórványbeli diákok számára.

A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban évente több szórványból érkező diák is megkezdi tanulmányait, közöttük olyanok is vannak, akiknek magyar nyelvből vizsgázniuk kell, ugyanis szülőhelyükön már öt–nyolc osztályban sincs magyar nyelvű képzés, így román tagozaton végeznek.

„Tavaly és tavalyelőtt is volt olyan diák, akinek magyarból vizsgáznia kellett Csíkszeredában, hogy hozzánk jöhessen” – fogalmazott Tőkés Zsolt, a tanintézet igazgatója. Hozzáfűzte, hogy ezek a diákok magyar oktatás híján román osztályba jártak.

Ösztöndíj egy bethleni diáknak

A református kollégiumnak egyébként van saját ösztöndíjprogramja is, így iskolaalapítójuk, Bethlen János tiszteletére minden évben – immár hatodik éve – felajánlanak ösztöndíjat egy, a Beszterce-Naszód megyei Bethlenből érkező magyar diáknak, aki Udvarhelyen kezdheti meg középiskolai tanulmányait.

Tőkés Zsolt elmondta, nem idegen számára az NSKI ösztöndíjprogramjának gondolata sem, véleménye szerint álszent dolog teljesen elutasítani azt. „Ennek a húsba vágó témának nem a politikai színtéren kellett volna terítékre kerülnie, mert ott mindig mindenről vannak ellenvélemények. A kérdést az oktatásban dolgozó szakembereknek kellett volna megvitatni, nem most, hanem már régen” – mondta Tőkés Zsolt.

A Tamási Áron Gimnáziumban évente 3–4, szórványtelepülésről érkező diák kezdi meg tanulmányait. Laczkó György igazgató elmondta, ezek nemcsak olyan településekről érkeznek, ahol már megszűnt a magyar középiskolai oktatás, van, aki azért jön a gimnáziumba, mert az általa választott szakon nincs már magyar nyelvű képzés szülőhelyén. Legtávolabbi diákjaik Medgyesről és Balázsfalváról származnak, egyikük sem kap ösztöndíjat, szüleik fizetik iskoláztatási költségeiket, mint bármelyik vidéki tanulónak, mondta az igazgató.

Amennyiben nem megy a szórványkollégiumok kárára, hasznos lehet az NSKI ösztöndíjprogramja, de hangsúlyozottan csak abban az esetben, ha olyan diákokat „halásznak ki”, akiknek nincs lehetőségük magyarul tovább tanulni, és emiatt román osztályba kellene járniuk, véli Laczkó György.

Nemcsak diák, felkészült pedagógus is kell

Bálint Mihály, a Benedek Elek Gimnázium igazgatója nem tud olyan szórványból érkező diákról, aki a Nemzetstratégiai Kutatóintézet ösztöndíjprogramja segítségével náluk tanulna tovább. Legtávolabbi diákjaik a Gyimesekből érkeztek, nagyobb számban tíz, tizenöt évvel ezelőtt voltak szórványból, moldvai településekről származó tanulóik, mostanában nincsenek, magyarázta az igazgató.

Elmondta, szívesen fogadják a szórványból érkezőket, de ugyanakkor feltette a kérdést: mi lesz a veszélyeztetett magyar közösségekkel és a szórványkollégiumokkal, ha ezek a gyerekek székelyföldi iskolákban folytatják tanulmányaikat? Egy másik szempontra rávilágítva ugyanakkor azt is hangsúlyozta, ahhoz, hogy a szórványban élők a tömbmagyar településeken tanuló diákokéhoz hasonló képzést kaphassanak, és egyenlő esélyekkel indulhassanak az egyetemi felvételiken, a szórványban is felkészült magyar pedagógusokra van szükség.

Mint arról beszámoltunk, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet az elmúlt hetekben „gyöngyhalász-stratégiája” miatt került bírálatok kereszttűzébe, miután kiderült: ösztöndíjat ígérve székelyudvarhelyi középiskolákba toborzott Beszterce-Naszód és Szeben megyei nyolcadikos diákokat. Mint mondták, a „gyöngyhalász-stratégia” célja, hogy olyan szórványiskolák tanulói számára tegyék elérhetővé a magyar nyelvű középiskolai képzést, akik otthon csak román tagozaton folytathatnák tanulmányaikat.

Az NSKI ösztöndíjprogramját több irányból is bírálták, az RMDSZ több vezető politikusa is tiltakozott a kezdeményezés ellen, de a szórványkollégiumok vezetői, pedagógusai is kifogásolták. Az intézkedés a magyar kormányzat részéről is bírálatot kapott, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pár hete leszögezte: a magyar kormány nem támogat olyan törekvéseket, amelyek a szórvány kiürítését célozzák, így a „gyöngyhalász-stratégiát” sem.