A nagylaki termálvizes strand látványterve
Fotó: Facebook/Ioan Radu Marginean
Határon átívelő támogatási program keretében vágnak neki termálfürdő-építésnek Nagylakon, a beruházás értéke több mint egymillió euró. Az Arad megyei város a magyar oldalon található Tótkomlóssal szövetkezett, hogy közös pályázat keretében fejlesszék a térség turizmusát. A Békés vármegyei településen – ahol már kiaknázzák az altalajkincset – a meglévő fürdőt szeretnék korszerűsíteni.
2024. február 01., 18:302024. február 01., 18:30
Nagylak polgármesteri hivatala a napokban közölte, benyújtották pályázatukat az Interreg Románia-Magyarország nevű programban. A projekt célja a turizmus fellendítése a Nagylak–Tótkomlós határ menti térségben. Ennek érdekében az Arad megyei kisváros új termálvizes strandot építene az 1 250 000 eurót kitevő pályázati pénzből, miközben az Orosházi járásban fekvő település a meglévő fürdőt korszerűsítené a partiumi önkormányzat tájékoztatása szerint.
Ioan Radu Mărginean polgármester Facebook-oldalán közölte, a két település szakemberei több formáját is azonosították az idegenforgalom felpezsdítésének.
Olyan körülmények között, hogy Nagylakon közismerten magas az átutazók aránya, hiszen három „kapujával” az ország legnagyobb határátkelőpontjának számít.
Fotó: Facebook/Ioan Radu Marginean
Az elöljáró reményét fejezte ki, hogy a finanszírozás megszerzése után, a közeljövőben végre Nagylak is termálvizes stranddal büszkélkedhet, ugyanakkor köszönetet mondott testvérvárosuk, Tótkomlós polgármesterének is a bizalomért. Hozzátette, az új fürdő a volt kendergyár közelében épülhet meg, nem messze a termálkúttól.
Mint a – nevét a területén pompázó rózsakertekről kapó – létesítmény honlapján leírtakból kiderül, az 1960-as évek végén megvalósult a reumatológiai és fizikoterápiás szakrendelés is. Az 1970-es évek végén történt nagyobb fejlesztés keretében megépült a gyógymedence. Ezzel a fürdőben három olyan medence volt, amelyek funkcionálisan minden réteget ki tudtak szolgálni. 1986-87-ben nagy fejlesztés történt a fizikoterápiás részlegen: modern elektroterápiás egység, valamint új balneoterápiás részleg került kialakításra.
Tótkomlóson régóta működik gyógyfürdő
Fotó: Facebook/Rózsa Gyógyfürdő
A Széchenyi Terv keretében 2002-2003-ban a fürdő teljes rekonstrukciója megvalósult. Hagyományos építészeti megoldásokkal kialakított, nyári stranddal is rendelkező, egész évben folyamatosan működő családias jellegű gyógyfürdő a „rózsák attrakciójával”, igényes gyógy- és wellness-szolgáltatásokkal.
Tótkomlós és Nagylak több szállal is kötődik egymáshoz. Egyrészt testvértelepülések, másrészt mindkét város jelentős számú szlovák kisebbséggel rendelkezik:
A két település több közös, határon átívelő pályázati projektben részt vett már, és immár a termálvíz is „összeköti” őket.
Fotó: Facebook/Rózsa Gyógyfürdő
Ezúttal is az Interreg VI-A Románia-Magyarország nevű program (ROHU program) forrásait célozzák meg. A területi együttműködést az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozza, teljes költségvetési kerete 175 940 025 euró. A ROHU program jövőképe – a hivatalos honlapon olvasható leírás szerint – „egy zöldebb, ellenállóképesebb és összetartóbb határon átnyúló régió létrehozása, amely jobban megérti és átlátja az együttműködés kínálta lehetőségeket, több bizalommal és kevesebb akadállyal igyekszik biztosítani a közös munkát, és fenntarthatóbb kereteket teremtve halad az Agenda 2030 közös céljai felé”.
A lebonyolítók tájékoztatása szerint az úgynevezett HARD-projektekre vonatkozó első nyílt felhívás – melyre Nagylak is jelentkezett – jelentős érdeklődésnek örvendett, így a határidőig, 2024. január 26-ig 127 pályázat érkezett. A benyújtott projektek 6 különböző területet céloznak meg: kultúra és turizmus, biológiai sokféleség, megújuló energia, egészségügy, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és emberek közötti együttműködések (people-to-people). Az 53 521 942 eurós összköltségvetéssel meghirdetett felhívás két komponensre oszlott: SOFT projektekre (amelyek nem tartalmaznak építési engedélyhez kötött infrastrukturális elemeket) és HARD projektekre (amelyekhez építési engedély szükséges).
Egy bánsági község valamennyi háztartását termálvízzel fűtik majd, így nem csak a helyi strandon és a közintézményekben használják ki a páratlan értékű altalajkincset. Hasonló beruházások zajlanak több partiumi településen, így Nagyváradon is.
Újabb termálfürdőt terveznek Nagyváradon a meglévő, a városba számos turistát vonzó Nymphaea élményfürdő mellé, a projektről hétfőn lakossági közvitát hirdettek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!