
Az anyanyelvű orvosképzés felszámolásának megakadályozása érdekében hívja összefogásra és közös cselekvésre a politikumot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), mely csütörtökön Marosvásárhelyen petícióban tiltakozott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek (MOGYE) a román tannyelvű Petru Maior Egyetemmel történő egybeolvadása ellen.
2018. május 10., 16:082018. május 10., 16:08
2018. május 10., 16:122018. május 10., 16:12
Stratégiai válságcsoport, reprezentatív tárgyalócsoport és akciócsoport létrehozázát szorgalmazza a két – erdélyi magyar, illetve székely – nemzeti tanács és a néppárt, melyek feladata a marosvásárhelyi MOGYE-n kialakult helyzet elemzése, széles körben való ismertetése és orvoslása lenne. A munkamegosztás jegyében és a hatékonyság érdekében a kezdeményezők együttműködésre és közös cselekvésre hívják fel az erdélyi magyar közösség minden olyan politikai, polgári, társadalmi és szakmai csoportosulását, amely szívügyének tartja az anyanyelvű orvosképzést és tenni akar annak felszámolása ellen, illetve megmentése érdekében.
A Tőkés László, Izsák Balázs és Toró T. Tibor által aláírt dokumentum rámutat, a magyar közösségnek alapvető joga, illetve közösségi identitása megőrzésének legfontosabb eszköze az anyanyelvű oktatás biztosítása minden szinten, az óvodától az egyetemig. Ezen alapvető jog érvényesítésének kerete a törvény által szavatolt kulturális-oktatási autonómia intézményrendszere, az anyanyelvű orvosképzés pedig ennek a rendszernek a szerves részét képezi.
Ennek érdekében emlékeztetik a román államot, hogy adófizetői polgáraival szembeni kötelessége ezt a rendszert létrehozni és az erdélyi magyarok által befizetett adókból fenntartani. A három szervezet petícióban tiltakozik a MOGYE nacionalistának és magyarellenesnek nevezett vezetőségének a magyar orvos- és gyógyszerészképzés elsorvasztására irányuló újabb célzatos kísérlete ellen, mely az egykori kolozsvári Bolyai Tudományegyetemnek a román Babeș Tudományegyetembe való, 1959-beli erőszakos beolvasztását idézi. „Tiltakozunk ennek a nacionálkommunista időket és módszereket idéző, a romániai magyar közösség megkérdezése nélkül lebonyolított, jogszerűnek álcázott, de valójában mélységesen diszkriminatív és jogfosztó »egyetemegyesítésnek« a véghezvitele ellen, ami végképpen megpecsételné az eredetileg magyar tannyelvű MOGYE keretében amúgy is sokszorosan megcsorbított anyanyelvű orvosképzésünk sorsát” – olvasható a dokumentumban.
Tőkés László európarlamenti képviselő szerint lesújtó, hogy a MOGYE román többségű vezetősége a magyar oktatók és diákok véleményének figyelmen kívül hagyásával erőlteti a Petru Maior Egyetemmel való fúziót. „Ahelyett, hogy tiszteletben tartanák a tanügyi törvénynek a multikulturális egyetemekre vonatkozó cikkelyeit, egy egyesülésnek nevezett beolvasztást próbálnak megkísérelni” – hívta fel a figyelmet az EMNT elnöke. Tőkés szerint az erdélyi magyarság nem fogadhatja el, hogy az integráció leple alatt asszimiláció történjen, mint ahogy azt sem, hogy mindössze töredékjogokban részesüljön. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra emlékeztetett, hogy Románia volt szociáldemokrata miniszterelnöke, Victor Ponta 2013-ban az Európa Tanács plenáris ülésén tett ígéretet a helyzet orvoslására, mégpedig „a magyar közösség óhaja szerint”. Kijelentését hatalmas tapssal díjazta a terem, a kormánypártnak azonban azóta sem jelentett prioritást a magyar orvos- és gyógyszerészképzés rendezése.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szerint a vásárhelyi orvosi egyetem ügye nem egyszerű oktatási szakpolitikai kérdés. Éppen ezért szorgalmazzák a válságcsoport, tárgyalócsoport és akciócsoport mielőbbi megalakítását, melyben az RMDSZ kapná a kulcsszerepet. Toró, Tőkés és Izsák azonban sajnálattal állapította meg, hogy a politikai érdekvédelem eddig használt eszköztára nem vezetett eredményre sem általában a kulturális-oktatási autonómia, sem sajátosan a marosvásárhelyi magyar orvosképzés intézményes kereteinek a biztosítása tekintetében.
„AMOGYE keretében zajló magyar nyelvű orvosképzés intézményi kereteinek biztosítása a rendszerváltozás utáni korszak egyik kiemelt célkitűzése. Az anyanyelvű orvosképzésnek a hamis multikulturalitás paravánja mögé rejtett, de egyre nyilvánvalóbbá váló elsorvasztása, a folyamat felgyorsulása az erdélyi magyar jövőért folytatott érdekvédelmi küzdelem sarkalatos kérdésévé vált. A kérdés megoldatlansága, a magyar oktatók és hallgatók helyzetének folyamatos ellehetetlenülése ugyanakkor az eddig követett politikai érdekérvényesítés eredménytelenségére is rávilágít, és annak felülvizsgálatára kötelez” – írják közös dokumentumukban a nemzeti tanácsok, valamint a néppárt vezetői.
A Krónika kérdésére, miszerint hátráltatja-e a politikusok törekvéseit az a tény, hogy a MOGYE magyar oktatói és diákjai elzárkóztak az utcai tüntetéseken való részvételtől, Tőkés László úgy vélekedett, amennyiben az érintettek úgy érzik, hogy a jelenlétük veszélybe sodorná tanári vagy hallgatói pályájukat, senki nem várhatja el tőlük, hogy csatlakozzanak a nyilvános tüntetésekhez. „Háborúban a polgári élet zajlik a maga kerékvágásában, a várost vagy az országot a katonáknak kell megvédeniük. A MOGYE esetében nem a tanároknak vagy a diákoknak kell felvenniük a harcot, hanem nekünk, politikusoknak kell síkra szállnunk az ő jogaikért” – szögezte le Tőkés László. Ettől függetlenül Izsák Balázs nem lát semmi rosszat abban, ha a politikusok is csatlakoznak az RMOGYKE által szervezett tüntetésekhez. Ő maga is jelen volt és felszólalt a Színház-téri tiltakozó akción, és mint mondta, a jövőben sem mond le erről az alapvető emberi jogáról.
A marosvásárhelyi sajtótájékoztató végén a három szervezet vezetője elsőként írta alá a meghirdetett petíciót, melyhez bárki csatlakozhat az alábbi linkre kattintva: https://www.peticiok.com/peticio_az_onallo_magyar_orvos_es_gyogyszereszkepzes_maradektalan_helyreallitasa_celjabol
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
szóljon hozzá!