Fotó: A szerző felvétele
2008. október 24., 00:002008. október 24., 00:00
Radu Ţârle megyei tanácselnök azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az ingatlant természetben szolgáltassák vissza a görögkeleti egyháznak. A megyei elöljáró már tárgyalt erről az ortodox püspökség képviselőivel, közölte lapunknak Dumitru Crăciun, a megyei tanács szóvivője. Mint mondta, a görögkeleti egyház tárgyalásokat kezdeményezett az ingatlan átvétele érdekében. Az elmúlt hónapban az önkormányzat 30 napos türelmi időt kért, hogy áttekinthesse a költségvetést, ebben ugyanis nem szerepelt egy esetleges bérleti díj kifizetése az Ady-múzeumért, fejtette ki Crăciun. A szóvivő szerint a tanácselnök amellett foglalt állást, hogy az egyház természetben kapja vissza az ingatlant.
Cristian Rus, az ortodox püspökség szóvivője lapunknak eljuttatott közleményében megerősítette, hogy az egyház igényt tart az épületre, és várja, hogy a tanács tegye meg a szükséges lépéseket annak visszaszolgáltatása érdekében. A dokumentum ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ortodox egyház „vigyáz tulajdonára”, így kezdeményezte már az átvételi szerződés összeállítását, és csak a megyei tanács javaslatát várja a bérleti díj összegére és kifizetési módjára vonatkozóan.
„Az Ady-múzeum Ady-múzeum marad” – jelentette ki a Krónika kérdésére Szabó Ödön megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki nem kívánta részletesebben kommentálni a közgyűjtemény ügyét.
Tóth János, az Ady-emlékmúzeum igazgatója kérdésünkre kifejtette, semmiféle hivatalos értesítést nem kapott az épület birtokbavételéről. Mint mondta, jómaga utánanézett az épület történetének, és telekkönyvi, levéltári adatok segítségével, ha hiányosan is, de rekonstruálta annak sorsát. Ezek szerint 1869-ben emelték, az építtető özvegyét vette feleségül Müller Sámuel, és 1895-ben már a jelenlegi formájában állt a kávéház, amelyet tulajdonosáról Müllerájnak neveztek. A következő adat egy 1937-es irat, amely szerint az akkor már városi tulajdonban lévő épületet és a körülötte lévő telket az ortodox egyháznak ajándékozta a városvezetés. Ezt a döntést 1941-ben a magyar bíróság hatálytalanította, ám 1945-ben ismét az ortodox egyháznak telekkönyvezték az ingatlant, amelyet a görögkeletiek az 1948-as államosításkor veszítettek el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
Látogatottsági adatok