A városok közül azonban csak azok vehetnek részt, amelyek már az első Webvidéken is részt vettek az eTransylvania pontokon keresztül. Az első próba október 16-án indul, és hat napig tart. A Webvidék interneten zajló verseny, amelyben a települések legtöbb 15 fős csapatai vetélkednek. Lehetőséget biztosít a településeknek, hogy megmutassák magukat a világhálón, és ezzel hozzájárulnak az ország településeiről kialakult kép árnyalásához. A verseny célja, hogy bevezessék a vidéken élőket az internet világába, miközben játszva tanulják meg az on-line nyilvánosság szabályait, szövegek, fotók, videók és hanganyagok feltöltésével fejlesztik tartalomgyártási képességeiket, ugyanakkor közösséggé kovácsolódva gyarapítják településükkel kapcsolatos ismereteiket. „A nagyközönség számára rengeteg izgalmas, új szempontot nyújt a Webvidék a magyar lakosságú települések múltjáról, jelenéről és jövőjéről, rejtett kincseket, elfeledettnek hitt történeteket és hagyományokat fedezhetnek fel a versenyt követve, miközben közvetlen módon ismerkedhetnek a kistelepülések lakóival és gondolkodásmódjával” – világosított fel Ferencz Enikő főszervező.
Mint mondta, az első kiadáshoz képest az őszi Webvidék rövidebb lesz három héttel, azaz kilenc egyhetes próbát és három állandó próbát kell teljesíteniük az október 16. és december 17. között zajló versenybe benevezőknek. Megnőtt a zsűri jelentősége is: immár nem egytől tízig, hanem egytől húszig pontoznak, így összesítésben kisebb lett a közönségszavazás súlya is – a legtöbb szavazatot gyűjtő csapat továbbra is 10, a következő 9 pontot kap és így tovább.
A Webvidék első kiadása 2008 májusától júliusig tartott, a vetélkedő győztese a kézdivásárhelyi Céhmesterek Unokái nevű csapat lett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Látogatottsági adatok