
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Szilágyi Dóra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetője szerint nem sokon múlt, hogy egy erdélyi magyar fiatal is bejusson az Európai Parlamentbe
Fotó: Rostás Szabolcs
Miközben országos szinten csökkent a fiatalok részvétele a június 9-ei helyhatósági és EP-választáson, a többségében magyarok lakta településeken 10-13 százalékkal több 18-36 éves szavazópolgár járult az urnákhoz – hangzott el az RMDSZ és a MIÉRT vezetőjének szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján.
2024. június 26., 16:442024. június 26., 16:44
2024. június 26., 20:372024. június 26., 20:37
A sajtóeseményen Kelemen Hunor szövetségi elnök megköszönte a magyar fiataloknak a bő két héttel ezelőtt rendezett kettős megmérettetésen való részvételét, ami szerinte azért is különösen fontos, mivel a mai fiatal nemzedék kritikusabb a politikával szemben. A politikus az RMDSZ által elért eredményt részben annak tulajdonítja, hogy ritkán tapasztalt összhang volt a választók, a magyar közösség és az alakulat között, ugyanakkor az idei „választási maraton” első szakaszában meg tudták fogalmazni azokat a problémákat, amelyekkel a magyar közösség szembesül,
„Az RMDSZ képes teret, lehetőséget biztosítani a fiataloknak, ez több éves munkánk eredménye, amit folytatni kell, csak akkor van értelme. Szociológusok szerint hamarosan azok fognak dönteni az ország sorsáról, akik 1989 után születtek, szerintünk pedig fontos, hogy azonosulni tudjanak a közösséggel, annak elvárásaival, nem utolsósorban az etnikai politizálással” – állapította meg Kelemen. Az RMDSZ elnöke ismét üzent azoknak, akik az alakulat szemére vetették, hogy az etnopolitikára koncentrál: Kelemen szerint ez nem újdonság, a szövetség 34 éve identitáspolitikát folytat, etnikai alapon politizál, a nyelvet, a kultúrát, az identitást kiindulási pontként határozza meg. A politikus elmondta azt is: „kis csodával” három mandátumot is megszerezhetett volna az RMDSZ az EP-választáson, ehhez többek között az kellett volna, hogy Diana Șoșoacă pártja ne jusson be az uniós törvényhozásba.
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Egyébként a 3. hely a Szilágyi Dóra Emeséé lett volna, ő szerepelt ugyanis a listán Winkler Gyula és Vincze Loránt mögött az RMDSZ-szel kötött együttműködés alapján. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke a kincses városi sajtótájékoztatón pozitív változásnak nevezte, hogy miközben országos szinten 13 százalékkal csökkent a fiatalok választási részvétele június 9-én a 2019-es EP- és a 2020-as romániai parlamenti választásokhoz képest, 10-13 százalékkal emelkedett a jelentős magyarlakta településeken urnák elé járult fiatalok aránya. (A szervezet az Állandó Választási Hatóság (AEP) és a Központi Választási Iroda (BEC) adatait vetette össze saját méréseivel).
A MIÉRT a fiatalok mozgósításának tudja be azt is, hogy például az egyetemi városnak számító Kolozsváron 1200-zal, Marosvásárhelyen közel 900-zal több szavazatot kapott az RMDSZ EP-listája, mint a városi tanácsosi jelöltlistája. „Ez nem véletlen, a kampányban fiatalokat érintő-érdeklő témákról beszéltünk: bentlakáshelyzetről, lakhatási problémákról, szakoktatásról, EU-s mobilitási programokról, zöld átállásról, ezért mentek szavazni a fiatalok” – jelentette ki Szilágyi Dóra Emese, akinek ismertetése szerint a június 9-ei helyhatósági megmérettetésen 369 fiatal nyert önkormányzati – 19 megyei tanácsosi, 3 polgármesteri, 347 megyei tanácsosi – mandátumot az RMDSZ színeiben.
A MIÉRT képviselői szerint hónapok óta folytatott tájékoztatási kampánnyal segítették a magyar fiatalokat, hogy tudatos döntést hozzanak a választásokon
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor a sajtótájékoztatóan elmondta, a decemberben esedékes parlamenti választáson az RMDSZ-nek nem áll módjában befutó helyet biztosítani a fiataloknak, a MIÉRT-nek. Az alakulat szabályzata szerint ugyanis fenntartott helye csak a szórványnak van, továbbá a velük kötött megállapodás értelmében a két kisebbik magyar pártnak (EMSZ és MPE). Az RMDSZ elnöke ugyanakkor hozzátette: bár országosan nem szoktak beleszólni a jelöltállításba, arra biztatja a szövetség területi szervezeteit, támogassák, hogy a fiatalok plusz lehetőséget kapjanak a képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztása során.
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!