Hirdetés

Országközép Szarvason

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

A trianoni békediktátumra emlékezik ma a magyarság. Az 1920-as trianoni békediktátumra emlékszik ma a világ magyarsága. Az első világháborút lezáró békeszerződés következményeként Magyarország területének mintegy kétharmadát elveszítette, és 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain. Ennek a történelmi eseménynek állít emléket a magyarországi Szarvas városában lévő Országközép elnevezésű szélmalomemlékmű, illetve az odavezető egy kilométeres út.

Szucher Ervin

Szucher Ervin

2007. június 04., 00:002007. június 04., 00:00

A határon túli magyarság tudatában talán csak egy takaros anyaországi, arborétumáról híres városkaként élő Szarvas lakóiból a ’89 előtti kommunista hatalom igyekezett kiirtani a tudatot, hogy településük lényegében a Trianon előtti Magyarország középpontja. Mihálfi József főgimnáziumi tanár 19. századi számításai alapján a szarvasiak egy szélmalommal jelölték meg a Kárpát-medence földrajzi közepét. A szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, helyét egy malomkő, később egy újabb, kis, malom alakú emlékhely vette át. A környékbeliek és a távolabbról érkezők a székely kapukkal övezett parkban, az ország valamikori közepén emlékeznek meg minden évben a trianoni csonkításról. Idén kettős megemlékezést tartottak a masszív szlovák kisebbségnek is otthonául szolgáló Szarvason: a trianoni békeszerződés aláírásának 87. és a felvidéki magyarság elüldöztetésének 60. évfordulójára emlékeztek.

A megemlékezések már tegnap megkezdődtek Magyarország több városában. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom idén is megtartotta hagyományos trianoni felvonulását a Regnum Marianum keresztjénél. Az Erdélyi Magyar Ifjak elnevezésű szervezet ma Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön szervez emlékrendezvényeket.

Olvassa el riportunkat!

 

 

Székely kapuk a világ közepén

 

„Európai polgárok vagyunk, de konzervatívak és lokálpatrióták. Enélkül a település csak lakhelyünk lehetne” – jellemzi röviden polgártársait Szarvas polgármestere, Babák Mihály. Az elöljáró szerint a Körös partján fekvő kisváros többnemzetiségű lakói a kölcsönös tiszteletről és az összefogásról, valamint a polgári értékek megőrzéséről híresek. „A település szerencséje, hogy valamikor nagyon sok kisiparosa volt, még a kommunista rendszerben is. Ezek az emberek önállóan gondolkodtak és cselekedtek. A polgári értékeket őrző lakóknak köszönhetően a település most dinamikusan fejlődik. Tőlünk nem messze olyan iparosított város fekszik, amely lakosságának jelentős részét vidékről betelepített panellakók képezik. Sokan közülük ma is az államtól várják a megoldást és a támogatást” – próbálja érzékeltetni egy hagyományosnak megmaradt kis város és egy mesterségesen felduzzasztott közepes település közötti különbséget Csasztvan András, a helyi szlovák színház igazgatója.

Abszolút középpont –Trianonig

Szarvas nemcsak a helybéliek számára jelenti a világ közepét. Mihálfi József főgimnáziumi tanár 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas térségébe esik. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, melyet a kornak megfelelő eszközök segítségével büszkén népszerűsítettek. A Nagy-Magyarország mértani középpontját jelző Kreszan-féle szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, helyét sokáig mindössze egy malomkő jelölte. A jelenlegi szélmalmot Gödri István tervei alapján 1940-ben készítették el. A térséget természetvédelmi övezetté nyilvánították, amelynek célja megőrizni az egykori Magyarország kultúr- és természettörténeti egységét. Mihálfi később mások által is megerősített számításai szerint az ország közepe egybeesett az akkor még működő szélmalom helyével, ezért választották ezt a formát a Holt-Körös partján emelt emlékműnek. „Sajnos 1945 után az új rendszer által irredentának kikiáltott emlékművet megcsonkították, eltávolították a feliratait, és sorsára hagyták. Az évtizedek során elpusztult a mellvéd, majd a stilizált vitorla. A rendszerváltás után sikerült felújítanunk, azóta a trianoni évfordulón emlékünnepséget tartunk e helyen” – meséli Szenes János. A 90-es esztendők közepén félköríves oszlopos tölgysort telepítettek az új malom köré, és a védett területet a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz csatolták. A helyreállított emlékműre az „Emlékezve a múltra, élve a jelent és bízva a jövőben” felirat került.

Az emlékparkot két székely kapu övezi. Ezeket a település erdélyi testvérvárosai, Barót és Szentegyháza önkormányzata adományozta. Szintén a testvériséget jelképezte a két – Csog József, Kelemen József, Buzogány Mózes és Sándor Attila által faragott – kapu hét évvel ezelőtti felszentelése is, amelyre Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspököt kérték fel. Az egymástól 1250 méterre álló kapukat a Nemzeti Történelmi Emlékút köti össze. Ez virtuális történelemkönyvként jeleníti meg a magyar nép történetének legfontosabb állomásait.

A park számos szobra mellett egy furcsának ható emlékmű is helyet kapott. A Bolza-kastély márványlépcsőjén közel egy évszázaddal ezelőtt, 1911-ben a római capitoliumi szobor hű mását, az anyafarkast helyezték el a két mondabeli városalapítóval, Romulusszal és Remusszal együtt.

Magyar–szlovák pozitív példa

A legutóbbi népszámláláskor Magyarországon mintegy 17 ezren vallották magukat szlovákoknak. A kisebbségi szervezetek némelyike viszont 50, sőt 100 ezer fölöttire taksálja a szlovákok számát. István Anna, a Szlovák Kultúra Háza igazgatója túlzottnak találja a 100 ezres létszámot, de azt sem tudja elfogadni, hogy 20 ezer szlovák sem maradt volna az országban. „Vannak, akik ma is rettegve emlékeznek a hat évtizeddel ezelőtti áttelepítésekre, amikor hetvenháromezer szlovák nemzetiségű magyar állampolgár volt kénytelen elhagyni az országot” – idézi fel ősei tragédiáját.

Bár Szarvason csak az idősek beszélik egymás között az utcán is a szlovák nyelvet, István Anna szerint a településen adottak a feltételek a kulturális értékek ápolására. Itt működik az ország legnagyobb kisebbségi tanintézete, ahol egy 8 évfolyamos, összesen 16 osztályos szlovák általános iskola, egy négycsoportos óvoda és a diákotthon működik. A település szélén szlovák tájházat hoztak létre. A városi kábeltévé-hálózat révén már évek óta fogható a szlovák állami tévéadó műsora, ugyanakkor Szarvas az egyetlen magyarországi település, amely hivatásos szlovák nyelvű színházzal rendelkezik. Az intézménynek nincs állandó társulata, a színészeket egy-egy darabra szerződtetik, de évadonként így is három-négy bemutatót tartanak. Legutóbb Jozef Holi Kubo című vígjátékát vitték színre.

„Jól megférünk egymás mellett magyarok és szlovákok, kölcsönösen tiszteljük egymás kultúráját és szokásait. Csak az a szomorú, hogy a térség szlováksága egyre inkább hajlamos a beolvadásra” – állapítja meg Csasztvan András. A színházigazgató akkor érzi igazán kellemetlenül magát, amikor a magyar–szlovák határ egyik vagy másik felén különböző incidensekre kerül sor. Bár a malomnál szervezett trianoni megemlékezések a magyar állam történelmének talán legfájóbb szakaszát idézik fel, a szarvasi rendezvény nem mérgezi a magyar–szlovák viszonyt.

A Főtér legfőbb városa

A szarvasiak jelenleg talán az Év települése címnek örülnek a leginkább, melyet polgármesterük által 2006 végén a Magyar Televízió Rt. elnökétől, Rudi Zoltántól vehettek át. A városka 2810 szavazattal győzött az MTV Főtér című műsorának országos szavazásán, amelyen a nézők választhatták ki az Év települését. Az 50 perces filmből az is kiderül, hogy itt található Magyarország legnagyobb örökzöld tölgyfája. Országos hírű nevezetessége a 84 hektáros arborétum, amelyet a 18. században telepített az olasz Bolza gróf. Magyarország legnagyobb gyűjteményében több száz különleges növényritkaságot gondoznak.

A szarvasiak rendkívül büszkék a cím megszerzésére. Mint mondják, csakis a lokálpatrióta szellem segíthetett egy kis települést a legtöbb szavazat megszerzéséhez. „Arról a lokálpatrióta szellemről van szó, amely 1722 óta folyamatosan erősíti az összetartozás érzését” – jegyzi meg Szenes János, a helyi közélet egyik szervezője, a Szarvasi 7 című hetilap főszerkesztője.

Sz. E.

Mi történt Trianonban?

A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb–Horvát– Szlovén Királyság közötti új határokat. A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének része. A szerződés értelmében Magyarország területének mintegy kétharmadát elveszítette. Az ország új határainak megállapítása mellett a szerződés 35 ezer főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. A diktátumot 1920. június 4-én írták alá a Nagy-Trianon kastélyban (egyes – téves – források szerint a Kis-Trianon kastélyban), a franciaországi Versailles-ban. A trianoni békediktátum nyomán a Magyar Királyság lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. A szerződés következtében mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain.

 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 21., péntek

Szili Katalin: ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát

A jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni, és ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Székelyudvarhelyen.

Szili Katalin: ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát
Hirdetés
2025. november 21., péntek

Erdély, Partium, Bukarest: új gépkocsikkal segíti a magyar kormány az evangélikus szórványszolgálatot

Kolozsváron adták át pénteken a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásának köszönhetően vásárolt hat új szolgálati gépkocsit.

Erdély, Partium, Bukarest: új gépkocsikkal segíti a magyar kormány az evangélikus szórványszolgálatot
2025. november 20., csütörtök

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa

Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa
2025. november 20., csütörtök

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára

Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára
2025. november 20., csütörtök

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF

Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF
2025. november 20., csütörtök

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca

Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában

Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában
2025. november 20., csütörtök

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került

Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került
2025. november 19., szerda

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt

A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt
Hirdetés
Hirdetés