Fotó: Miske Anna
Meghitt, családias hangulatban várják a húsvétot a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium IV. A osztályos diákjai, akik megkeresésünkre lelkesen mesélték, miként készülnek a locsolásra, tojásfestésre a családban és az iskolában.
2018. március 31., 10:122018. március 31., 10:12
Ünnepváró hangulatban meséltek a húsvéti készülődésről a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium negyedik osztályosai, akik természetesen nagyon várják a szünidőt, amelyet sokan minden évben a nagyszüleiknél töltenek. A gyerekek lelkesen számoltak be arról, hogy miként várják az ünnepet, mit szeretnek leginkább benne.
A IV. A osztálytermét a gyerekek rajzai díszítik, a gyönyörű alkotások a különböző évszakokban megjelenített fákat ábrázolják. Nem hiányzik a falról a földrajzóra nélkülözhetetlen kelléke, a térkép sem,
Mint kiderült, Varga Ildikó tanítónő diákjai körében a húsvéti hagyományok közül legnépszerűbb természetesen a tojásfestés és a locsolás, amelyet nagyon várnak már a kisdiákok. Esztergács Csaba elmondta, az apukájával szokott járni locsolni, ilyenkor a szomszédait, a család barátait és az osztálytársnőit is meglátogatja. Ezt Gyerő Salamon azzal egészítette ki, hogy ő még az unokatestvéreihez is eljut húsvéthétfőn, hogy örömet szerezzen a leányzóknak.
A negyedikes lányok úgy nyilatkoztak, izgatottan várják a hosszú utat bejáró locsolókat, és alaposan felkészülnek a látogatásukra: Szőke Sára hímes tojásokkal jutalmazza őket, Fall Dóra azt mesélte, a nagymamája segítségével szokta pirosra festeni a tojásokat. Gyerő Salamon azt is elárulta, náluk a család minden tagja részt vesz nagyhéten a templomi szertartásokon, Esztergács Csabáéknál az ünnepen közösen énekelnek a családtagok.
A lányok szívesen segítenek édesanyjuknak a készülődésben, sütés-főzésben, Veres Helga például megemlítette, náluk az ünnepi fogások közé tartozik a töltött bárány. Szőke Sára azt is elmondta, családjában hagyománynak számít a szentmise utáni ételszentelés is.
Fotó: Miske Anna
Arra a kérdésre, hogy hoz-e ajándékot húsvétkor a nyuszi, egyhangú választ adtak a gyerekek: a csokiból készült tojások el vannak rejtve a kertben, nekik pedig igyekezniük kell, hogy minél hamarabb megtalálják őket. Sándor Boldizsár büszkén hangsúlyozta, hogy az ő családjában egy szokatlan hagyomány is jelen van, amely szerint a teraszon ágakból és füvekből fészket készítenek a nyuszinak, majd a megfestett tojásokat belerakják.
A negyedikesek tanítónője, Varga Ildikó kifejtette, ezen a héten már többször is beszéltek az osztályban az ünnep fontosságáról és hagyományairól. A nagyhéten az órák szerves részét képezi az egyházi dalok éneklése, illetve a locsolóversek megtanulása: a fiúk kiválasztanak egyet, amit otthon megtanulnak, az iskolában pedig elszavalják a lányoknak, ezzel is megőrizve és folytatva a feltámadási ünnep egyik legősibb szokását.
A tanítónő tavaly a viasszal és írókával történő tojásdíszítő technikára tanította meg a diákjait, ami hatalmas sikernek örvendett az osztályban. Sejtelmesen hozzáfűzte, idén is új módszerrel lep meg a gyerekeket, ám hogy mivel, akkor még titok volt.
– mondta még Esztergács Csaba, amivel osztálytársai is egyetértettek. Az is elhangzott, ünnepkor nincs is szükség nagy felhajtásra, sem drága ajándékokra, csupán a mindennél erősebb családi szeretetre.
Görbe Helga
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!