Öreg tanár nem vén tanár

Marinela Marc megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a nyugalmazott oktatók jelentkezése nem is olyan rossz ötlet, hiszen „még mindig jobb az idősebb, tehát szakképzett és tapasztalt pedagógusokat foglalkoztatni, mint a szakképzetlen helyettesítőket”. Hozzátette: a jelentkezők rangsorolásánál a pályázók szakmai fokozatait, szakterületét, valamint a jövő héten esedékes versenyvizsgán elért pontszámát is figyelembe veszik. Anca Radu, a Kolozs megyei tanfelügyelőség szóvivője szerint nemcsak a szülői kérések, illetve a nyugdíj kiegészítésének a szándéka készteti a nyugalmazott oktatókat arra, hogy visszatérjenek, hanem az is, hogy a fiatal pedagógusok nem szívesen foglalják el a falvakon felkínált betöltetlen állásokat.

A Kolozs megyeihez hasonló helyzet áll fenn Máramaros megyében is, ahol eddig a 2842 betöltetlen oktatói állásból mindössze 1648-at foglaltak el az augusztusi versenyvizsga nyomán. A megyei tanfelügyelőség szóvivője, Pavel Filip elmondása szerint Máramarosban is falvakon található a legtöbb üres oktatói állás. Mint mondta, egymástól, illetve városoktól meglehetősen távol eső hegyvidéki falvakról van szó, amelyektől a fiatalok ódzkodnak. Pavel Filip szerint a szeptember 9-i újabb versenyvizsga után aligha telnek be az üres helyek, így azokat nagy valószínűséggel helyettesítőkkel töltik be.

Kedvezőbb helyzet

A Kolozs megyeinél, illetve máramarosinál jelentősen kedvezőbb a helyzet Hargita, illetve Bihar megyében. Bartholf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a megyében még betöltetlen közel háromszáz oktatói állásra majdnem száz nyugdíjas pedagógus jelentkezett. Véleménye szerint az iskolaigazgatók örülnek, ha nyugdíjba vonult egykori oktatóik órákat vállalnak, hiszen őket már a kollégák és a diákok jelentős része is megszokta, a szó szoros értelmében könnyebb velük együtt dolgozni. Bartholf Hedvig szerint valószínűleg kényszerítő körülmények vagy a szakma iránti szenvedély készteti a nyugdíjas oktatókat a továbbtanításra.

„A nyugdíj pótlása csak a prózai része a dolognak. Valójában a szakma szeretete, ezzel együtt pedig a nyugdíjas korban üresjáratokká, tartalmatlanná váló időtől való félelem készteti az idősebb oktatók nagy részét a viszszatérésre” – árulta el lapunknak saját tapasztalatát egy neve elhallgatását kérő, továbbra is oktató nyugalmazott román szakos tanár.

Kedvezőbb helyzet

Bihar megyében nem okoz gondot a szakképzett munkaerő hiánya, tájékoztatta a Krónikát Daniel Negrean, a Bihar megyei tanfelügyelőség szóvivője. Mint mondta, a nyári és az őszi versenyvizsgákra egyaránt szakképzett pedagógusok jelentkeztek, az őszi vizsgák eredményének összesítése még folyik, így egyelőre nem tudni, hogy mely állásokra kerül szakképzetlen helyettesítő. Többnyire városi iskolákban nyugdíjas oktatók is jelentkeznek, de inkább óraadó tanárnak. Falusi iskolák esetében inkább az adott helységekben élő, korábban is ott tanító oktatók folytatnák a munkát. Negrean szerint az állások betöltésénél a szakképzett pedagógusokat részesítik előnyben a szakképzetlenekkel szemben, még ha elérték is a nyugdíjkorhatárt.

A szabály szerint ha a nyugdíjas pedagógus óraadó tanárnak jelentkezik, nincs szüksége igazgatói beleegyezésre, de nem is választhatja meg azt, hol tanít. Annak függvényében kap helyet, hogy hol maradtak lefedetlen tanórák, és a fizetését is órabérben kapja, nem jogosult például a szabadságpénzre. A nyugdíjas oktatók legtöbbje ezért arra törekszik, hogy öszszegyűljön a fél katedrát jelentő 9 órája, mivel így jóval előnyösebb feltételek mellett dolgozhat.

„Nem hivatalos” osztályfőnök

Molnár Judit, a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium magyar szakos tanára idén ment nyugdíjba, és június végén újra munkára jelentkezett. Mint mondta, kevés az olyan kolléga, aki a nyugdíjkorhatár elérése után ne folytatta volna még néhány évig a tanítást, olyan román szakos munkatársa is akad, aki nyugdíjasként már tíz éve tanít. Ő maga az Eminescu-főgimnáziumban folytatja ebben a tanévben a munkát, úgy számítja, 13 órája lesz egy héten, megvan tehát az úgynevezett fél katedrája. „A pénz is jól jön a nyugdíj mellé” – vallja be Molnár Judit, aki „nem hivatalos” osztályfőnöke lesz egy végzős osztálynak. „Kilencedik osztálytól vagyok osztályfőnöke egy éppen végzős osztálynak, nem szívesen válnánk meg egymástól” – mondta lapunknak a tanárnő. A nem hivatalos osztályfőnökség ez esetben azt jelenti, hogy ingyen látja el az osztályfőnöki teendőket, a nyugdíjas pedagógusnak ugyanis már nem jár ezért a tízszázalékos juttatás. Szabadságpénzre ellenben jogosult, illetve a nyugdíjasként letanított időt is beleszámítják majd a nyugdíjába, ami azért hasznos, mert évente kérheti nyugdíja újraszámítását, figyelembe véve a ledolgozott évek gyarapodását, mesélte lapunknak a pedagógus.

Összeállításunk szerzői:

Benkő Levente, Fried Noémi Lujza, Túros Eszter