
Kiradírozták. A tervezett körgyűrű útvonala
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Törölték a kolozsvári körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalást, miután öt hónapig „kotlottak” az egyetlen kivitelezési ajánlaton – adta hírül a Pro Infrastruktúra Egyesület.
2024. április 27., 20:202024. április 27., 20:20
2024. április 27., 20:252024. április 27., 20:25
Az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő, civil szakembereket tömörítő szervezet Facebook-bejegyzésében „hihetetlennek” nevezte az Emil Boc vezette polgármesteri hivatal kínlódását, amely a terelőútprojekt kivitelezési próbálkozásai során tapasztalható. Emlékeztetnek: 2017-ben 12 hónap alatt tervezték a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét, ám ez négy évet tartott, majd a kivitelezés érdekében kiírt első versenytárgyalásra 2023 februárjáig kellett várni, de senki nem jelentkezett.
„Talán a harmadik szerencsét hoz” – jegyezte meg ironikusan a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Az Economedia.ro portál szombati tájékoztatása szerint a projekt még „folyamatban van” státussal szerepel a közbeszerzések elektronikus rendszerében (SEAP) június 25-ei határidővel, de a polgármesteri hivatal minden bizonnyal már értesítette a jelentkezőt a kiírás törléséről.
Ami a beruházásra lehívott európai uniós pénzek elvesztését vonhatja maga után. Hevesen bírálta emiatt Emil Bocot Horațiu Cosma volt szállításügyi államtitkár is: az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa szerint ezzel a kolozsváriak lemondhatnak arról, hogy 2030 előtt körgyűrűn közlekedhessenek.
Amint arról beszámoltunk, bő két hete sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartotta, miért kell ennyit várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére, hiszen csupán egyetlen jelentkező volt a kivitelezésre. Az úgynevezett metropolisz-körgyűrű vonatkozó, a kincses város nyugati bejárata és a tőle keletre található Apahida között tervezett, a kincses várost dél felől elkerülő szakaszát a nagyszebeni CON-A és a besztercei Dimex által vezetett csoportosulás szerette volna megépíteni.
Az elsőben két szakaszt valósítanak meg: az első alig több, mint két kilométeres, viszont az ország legforgalmasabb útszakaszának hatsávossá bővítését jelenti Kolozsvár és Szászfenes, a leendő regionális sürgősségi kórház között. Itt már tavaly nyáron győztest hirdettek, és hamarosan nekifoghatnak a munkálatoknak.

Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
A második szakasz – mely ügyében a Pro Infrastruktúra is felszólalt – több rész összevonásával alakult ki. A főút több mint 20 kilométeres, illetve csaknem ugyanennyi hosszúságú bekötőút megépítését is feltételezi a Kolozsvár nyugati és keleti határát déli irányban összekötő új terelőút. Ez ez első munkafázis összesen 6 milliárd 135 millió lejbe (több mint 1,2 milliárd euróba) kerül a kolozsvári önkormányzat által nemrég frissített műszaki gazdasági mutatók szerint – 442 millió lejjel (89 millió euróval) többe, mint a korábbi becslések alapján.
Az első munkafázist négy éven belül szeretnék megvalósítani. Ugyanennyi idő jutna a második kivitelezésére is, amely még jóval odébb van, de máris több mint 2 milliárd 523 millió lejesre növelték tervezett költségvetését (188 millió lejes kiegészítésről döntöttek). Ebben a fázisban nyugat felé kiépítenék az összeköttetést a regionális kórház és az észak-erdélyi autópálya gyalui lehajtója között, illetve a keleti oldalon Apahidától észak, Telekfarka felé.

A megyei tanács is beszáll a Kolozsvár polgármestere által jó ideje ígérgetett helyiérdekű vasút projektjébe, egyelőre tízmillió euróval. Bár a HÉV-ötlet viszonylag egyszerűen kivitelezhető lenne, a metróálom megvalósítása háttérbe szorította.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Rekordszámú, 33 magyar nyelven írandó tankönyvre hirdetett közbeszerzést idén a román oktatási minisztérium, az RMDSZ szakpolitikusai szerint az intézkedés valódi irányváltást jelent, és mérföldkő a romániai magyar oktatásban.
A lakosság körében tartott online közvélemény-kutatás és közvita nyomán a polgármesteri hivatal határozattervezetet dolgozott ki, amelynek értelmében Aradon betiltják a szerencsejátékgépek működését.
Többéves bizonytalanság után 2025-ben új lendületet kapott a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja a Partiumban. Videós riportunkban Szatmár megyében jártunk utána, hogyan fogadták a támogatást a helyi termelők.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészei szerdán 69 helyszínen tartanak házkutatást Bukarestben és négy megyében egy pénzmosási ügyben, amely a Beszterce-Naszód és a Szilágy megyei önkormányzat közbeszerzéseihez kapcsolódik.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) riasztást adott ki szerdán a heves szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország több megyéjére.
szóljon hozzá!