Önmagának ellentmondva torpedózta meg az alkotmánybíróság a levéltári restitúciót

Ezt követően a Szociálliberális Unió (USL) az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, tartalmi kifogásokat emelve ellene. Akárcsak a szélsőséges szervezetek, a balliberálisok is azt kifogásolták, hogy ezeket a dokumentumokat visszakaphatják egykori tulajdonosaik, amelyek főként a történelmi magyar egyházak. Most azonban az alkotmánybíróság nem a tartalmi kifogásoknak adott helyt, hanem az alkotmány 61-es cikkelyére hivatkozva leszögezte: a törvény elfogadásának módja mond ellent az alaptörvénynek, mivel megszegi a kétkamarás parlamentarizmus elvét.

„A módosítások tartalmáról nem, csakis a törvénymódosítás procedúrájáról tárgyalt az alkotmánybíróság, s azt találta végül alkotmányellenesnek” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Puskás Bálint alkotmánybíró. Elmagyarázta: a javaslatot az elfogadás procedúrájának hibái miatt küldték viszsza a parlamentnek, innentől kezdve a honatyák dolga, hogy akár ugyanebben a formában, de immár a helyes procedúrával újra elfogadják a módosításokat, amennyiben akarják.

Máté nem adja fel

„Vajon Romániában mi alkotmányos, és mi nem?” – tette fel a költői kérdést Máté András, aki lapunktól értesült a rossz hírről. Szomorúnak nevezve a taláros testület döntését, leszögezte, meg fogja vizsgálni az ügyet. „Fura, hogy a kétkamarás parlamentarizmus elvével érvelnek, amikor az általunk javasolt módosításokat megtárgyalta a szenátus, mielőtt elutasította volna azokat. Ezzel szemben a bérek és nyugdíjak befagyasztásáról szóló, 80-as kormányrendelet módosításait nem is tárgyalta meg a szenátus” – fejtette ki a jogász képviselő, aki nem adja fel, tovább küzd a levéltári anyagok visszaszolgáltatásáért.

Továbbra is kérik tulajdonukat

Bár nagyon örült a törvénymódosítás hírének, már eleve gyanúsnak találta, hogy a hatóságok ennyire aggódnak amiatt, hogy hol és hogyan tárolják majd a visszakapott levéltári dokumentumokat az egyházak – jelentette ki lapunknak Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. „Fenntartom, hogy az államnak érdekében áll nem visszaadni, amit elvett” – szögezte le az egyházi elöljáró. Csűry István szerint a törvénymódosítás ellenzői attól tartanak, hogy a kikerült iratok egészen más képet festenek majd Romániáról, mint amit ma ismerünk, az alkotmánybíróság döntése tehát egyértelműen a dokumentumok tartalmi vonatkozásait érinti. Csűry István leszögezte: éppúgy, mint eddig is minden évben, ezután is rendszeresen kérvényezni fogják majd a levéltári dokumentumok visszaszolgáltatását az államtól minden egyházkerületi közgyűlés alkalmával.

Nem lepődtek meg

„Kezdettől számítottam arra, hogy a törvénymódosítás soha nem lép életbe” – mondta a Krónikának Emődi András, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye levéltárosa. Mint mondja, a román közvélemény, illetve a különböző szervezetek részéről olyan negatív fogadtatásban részesült a módosító javaslat, hogy a mondvacsinált vádakkal nemcsak a közt, de még az államelnököt is sikerült manipulálni például azzal, hogy a visszaszolgáltatás Románia szuverenitására és egységére jelentene veszélyt. Emődi András szerint azok, akik ezzel manipulálnak, tendenciózusan összemossák az állami és az egyházi anyakönyvvezetést, holott a kettőnek az égvilágon semmi köze nincs egymáshoz. Emődi András elmondása szerint egyébként a román államnak nem volna félnivalója attól, hogy mi derülhet ki a dokumentumokból, hiszen azok 90 százaléka teljesen ártatlan egyházi anyakönyv születésekről, házasságkötésekről és temetésekről.

A maradék az egyházi vagyonról szól – ettől esetleg „félhetnének” a hatóságok, hiszen az egyházi birtokok jó része a mai Románia területén található.
Malaga Pétert, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye levéltárosát sem lepte meg különösebben az alkotmánybíróság döntése, hiszen, mint mondja, román részről kezdettől fogva igen barátságtalan megnyilvánulások jelentek meg a módosító javaslattal kapcsolatban. A szatmári egyházmegyének egyébként nincs sok viszszakérni való dokumentuma, és a többi katolikus egyházmegyéhez hasonlóan itt is megőrizték az anyakönyvek másolatait, viszont csak 1825–1826-tól készültek a dokumentumok két példányban, az államosításkor pedig annál jóval korábbi, 1700-as évekből származó papírokat is elvittek.

A tulajdonhoz való jog alkotmányellenes?

Ősz Sándor Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa azt mondja, bár ő sem lepődik meg különösebben a rossz híren, mégis elvárta volna, hogy az alkotmánybíróság ennél korrektebbnek bizonyuljon. „A tulajdonhoz való jog alkotmányellenes? Ezek szerint ha az alkotmánybíró úrtól elvették volna az autóját, azt is alkotmányellenes volna visszaadni?” – háborgott a levéltáros. Tudomása szerint a visszaszolgáltatás ellenzői azzal is érvelnek, hogy Nyugat-Európában állítólag sehol nem az egyházak őrzik a saját anyakönyveiket. Ősz Sándor Előd szerint azonban ez úgy hazugság, ahogy van. Mint mondja, saját szemével látta, és nemrég fel is lapozta a németországi evangélikus egyház irattárának egyes dokumentumait, amelyeket természetesen az egyház őrzött. A másik mondvacsinált érv az, hogy az egyházak elrejtenék az iratokat. A levéltáros azt mondja, ennek épp az ellenkezőjét bizonyította az ERE a márciusban visszakapott néhány irat esetében.