Önkormányzatiság és nemzeti érdek

Igencsak válogatósak lettek a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor lakói. Miközben a nyitónapon a sűrű esőfelhők szolgáltatta „vízdömpingre” panaszkodtak, csütörtökön az üdülőváros szinte teljes területén és a környező településeken beköszöntött vízhiányt kifogásolták.

Történt ugyanis, hogy a keddi ítéletidő idején a villám belecsapott a csíkszentsimoni transzformátorállomásba, áram nélkül pedig a vízszolgáltató szivattyúi is leálltak, emiatt a legtöbben kénytelenek voltak kihagyni a zuhanyzást. Ez a kellemetlenség azonban alapvetően nem befolyásolta a rendezvénysorozat programját, az előadók mind a 25 sátorban népes közönség előtt vitáztak. Például a magyar termékek – beleértve a hungarikumok vagy Góbé termékek – sikeréről vagy az első világháború eltérő értelmezéseiről.

Talán a legközérdekűbb témák a településvezetők pódiumbeszélgetésén kerültek terítékre, hiszen az önkormányzatok hatékony működése mindenki számára létkérdés. A Kárpát-medencei önkormányzatiság helyzetét, perspektíváit feszegető előadás három magyarországi résztvevője megegyezett abban, hogy az anyaországban létezik önkormányzatiság, a települések pedig kifejezetten haszonélvezői a két évvel ezelőtti törvénymódosításnak.

Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármestere elmondta, az új önkormányzati törvény koncepciója az, hogy a települések álljanak meg a saját lábukon, egyúttal szakít azzal az elvvel, miszerint az önkormányzatok az államnál „kuncsorogjanak”, tőle várjanak minden támogatást. „Jelentős szabadságot biztosít az önkormányzati rendszer, még ha nincs is valamennyi településvezető erre felkészülve. Mi rengeteg közfeladatot átvállalunk a fővárostól, hiszen nem tudjuk azt mondani a kerület polgárainak, hogy például egy főút kátyúinak betömése a főpolgármester dolga” – jelentette ki Kovács.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere irigykedve hallgatta budapesti kollégája beszámolóját, miszerint az érintett önkormányzattal való egyeztetés nélkül se rendőrkapitányt, se iskolaigazgatót nem neveznek ki a kerületben. Ehhez képest a romániai önkormányzatok csupán az áhított hatáskörök tizenöt százalékát kapták meg a központi kormányzattól, amely számára amúgy opcionális az önkormányzati törvény tiszteletben tartása. Például amikor nemrég az intézményrendszer optimizálása érdekében a háromszéki megyeszékhely román iskolákat akart összevonni, a bukaresti oktatási miniszter közölte: tekintsenek el az intézkedéstől.

„A külügyi és védelmi kompetenciákon kívül mi minden hatáskört át szeretnénk venni Bukaresttől, ez esetben ugyanis oda tudnánk hatni például, hogy a rendőrök magyarul is beszéljenek” – szögezte le az elöljáró. Antal Árpád közölte, a magyar elöljárók irányította erdélyi településeken a döntéshozatalnál azt is vizsgálni kell, mennyire szolgálja egy-egy intézkedés a nemzeti érdeket, az aszfaltozáson túl a kulturális, identitásmegőrző programokra is hangsúlyt kell fektetni.

Az RMDSZ politikusa sajnálatának adott hangot, hogy Magyarország nincs jelen a Székelyföld gazdasági életében, szerinte addig nem hiteles a magyar nemzetpolitika, amíg a két legnagyobb magyar gazdasági szereplő, a Mol és az OTP székhelye Bukarestben és nem a tömbmagyar régióban van.

T. Mészáros András, Érd polgármestere úgy vélekedett: ha egy településvezető jól meg tudja fogalmazni a közjót, akkor könnyebben jut központi finanszírozáshoz, és teheti sikeressé települését. Karsay Ferenc, Budafok-Tétény ugyancsak fideszes alpolgármestere szerint az az önkormányzat lehet sikeres, amely hatékonyan együttműködik az állammal, és amely a felelős család mintájára képes szabadon gazdálkodni.

Kérdésünkre a polgármesterek elmondták: a magyarországi és romániai pártokban egyaránt erős a polgármesterek érdekérvényesítési képessége, adnak a szavukra, hiszen egyértelmű, hogy önkormányzatok nélkül nem lehet választást nyerni. Mindez azért különösen aktuális, mivel az RMDSZ kormányon maradását hangsúlyosan a szövetség polgármesterei döntötték el.