Önkormányzati atyák

A Kovászna megyei tanácselnök úgy tudja, Háromszéken a 37 önkormányzatból 34, Hargita megyében a 60-ból 58, Brassó megyében pedig 4-ből 2 helyi tanács fogadott el határozatot a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozásról. Hasonló döntést több Maros megyei település is hozott, ezeket azonban a prefektúra formai okokra hivatkozva megtámadta, így a határozatokat később javított formában kell újra elfogadni. Demeter János közölte, ennek ellenére a marosszékiek megfigyelőként részt vesznek a mai alakuló ülésen, azonban csak utólag csatlakozhatnak az egyesülethez.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében 15 órakor kezdődik az alakuló ülés. A jelenlévő települések vezetői ekkor fogadják el az alapító okiratot, a szervezet alapszabályát, és döntenek arról, hogy hol működnek majd az egyesület fiókjai. Ezen kívül vezetőséget választanak, és tagsági díjat állapítanak meg. A szövetségnek nem lesz állandó elnöke és székhelye, hanem a 9 tagú vezetőségből megyénként 3 személy évenként váltja egymást, a székhely pedig mindig abban a megyében lesz, amelynek soros elnöke az egyesületet vezeti. Értesülésünk szerint elsőként Sepsiszentgyörgyön lenne a központ, de minden székelyföldi városban létrehoznak fiókokat. A polgármestereknek arról is dönteniük kell, hogyan kapnak majd helyet az egyesület vezetőségében a később csatlakozó Maros megyei önkormányzatok. Demeter szerint elképzelhető, hogy kihagyják a Marosszéknek járó három helyet, vagy pedig megválasztják a 9 tagú vezető testületet, amelyből három később átadja a helyét a Maros megyei jelölteknek. A tagdíjak mértékére vonatkozó kérdésünkre Demeter János elmondta: elsőként az egyesület bejegyzéséhez és a működés elindításához szükséges kezdőtőkére van szükség. A javaslat szerint ehhez legkevesebb 30 ezer lejt kell összegyűjteni: a megyeszékhelyeknek ezer lejt, a városoknak ötszázat, míg a községeknek háromszázat kellene befizetniük. A tagdíjakat a települések lakosságának arányában kell majd fizetniük a társuló önkormányzatoknak, mondta a tanácselnök. Az alakuló ülésre várják Markó Béla miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ elnökét és Takács Csaba ügyvezető elnököt is. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület létesítéséről szeptemberben Csíkszeredában döntöttek a székelyföldi megyék polgármesterei.

Román reakciók – a közömböstől a nemzetféltőig

A főügyészségtől kéri a Szövetség a Székelyföldért Egyesület kivizsgálását Nicolae Popa. A Konzervatív Párt alelnöke, aki törvényen kívül helyezné a megalakítandó szervezetet, alkotmányellenesnek tartja az RMDSZ kezdeményezését. Popa sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem a Román Hírszerző Szolgálat, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács nem foglalt állást a székelyföldi autonómiát előkészítő „nemzetárulás” miatt. Hasonló hangnemben nyilatkozott Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora is. „Kár, hogy az ügyészség nem lát azonnal hozzá a letartóztatásokhoz – fogalmazott Funar. – Az igazságszolgáltató szervek bármely jogállamban letartóztatnák a hasonló terroristákat, akiknek Románia darabokra szaggatása a céljuk.” Ezzel szemben a Demokrata Pártnak nincs kifogása a szövetség megalakítása ellen, mindaddig, amíg annak céljai a törvényes és alkotmányos előírásokon belül maradnak. Cezar Preda parlamenti képviselő, a Demokrata Párt alelnöke ugyanakkor leszögezte, hogy a Székelyföld „román föld”, és nem hajlandók alkudozni a Románia egységes voltát kimondó alkotmányos előírásokról.