
Fotó: Szabó Attila
Több mint 600 műemlék épület áll az összeomlás szélén Romániában, elsősorban a gazdátlanul maradt szász erődtemplomokat fenyegeti a megsemmisülés veszélye, derül ki a művelődési minisztérium adataiból.
2016. február 22., 19:192016. február 22., 19:19
Vlad Alexandrescu tárcavezető sürgősségi pénzalap létrehozását javasolta a veszélyeztetett épített örökség megmentése céljából, miután a hétvégén két Brassó megyei erődtemplomban is jelentős kár keletkezett. A szászveresmarti templomtorony és a rádosi harangláb összeomlása után a tárcavezető válságstábot hívott össze, ahol a sürgős teendőket beszélték meg.
Mint Facebook-bejegyzésében rámutatott, a 15. században épült rádosi (Roadeş) harangláb, illetve a 13. századi szászveresmarti (Rotbav) románkori templomtorony csupán kettő a több mint 600, az összeomlás szélén álló romániai műemlék épület közül, a legnagyobb veszély pedig a gazdátlanul maradt szász épített örökséget fenyegeti.
Sürgősségi beavatkozásokat javasolnak
Vlad Alexandrescu elmondta, első körben felvették a kapcsolatot a tulajdonos evangélikus egyházzal, segítséget ajánlva a helyreállításhoz. Mint rámutatott, a szaktárca minden lehetséges támogatást megad a két erődtemplom megerősítéséhez, hogy elejét vegyék az újabb tragédiának. A minisztérium sürgősségi beavatkozásokat javasol, ezért felveszi a két ingatlant az országos műemlékvédelmi programba, melyet rövid időn belül meghirdetnek, mondta a tárcavezető.
Hozzátette, hogy a szaktárca és az épített örökségért felelős intézet egy országos szintű leltározást is kezdeményez, melynek segítségével oda tudják majd irányítani az anyagi támogatást, ahol arra a legnagyobb szükség van. Ugyanakkor az országos és megyei intézmények, szakemberek és a civil társadalom képviselőinek segítségével egy hosszú távú stratégiát is kidolgoznának az összeomlás szélén álló műemlékek megmentése céljából, tette hozzá a tárcavezető.
Hegedüs Csilla: folytatni kell a munkát
A művelődési tárcának folytatnia kell a Kelemen Hunor minisztersége alatt elkezdett értékmentő munkát, hívta fel a figyelmet Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Emlékeztetett, hogy Kelemen Hunor vezetése alatt a szaktárca jelentős keretet, évi 12–14 millió eurót különített el az épített örökség felújítására, megóvására.
Mint rámutatott, a veresmarti tragédia nem egyedi eset, a műemlékek, állami támogatás hiányában valós veszélyben vannak. A szakember szerint amennyiben a kormány hozzáállása nem változik, a jövőben visszafordíthatatlan „műemléktragédia-hullám” következhet be.
„Mindemellett, legalább ennyire fontos műemlék épületeinkre helyi szinten is odafigyelni: a közösségeknek, az önkormányzatoknak és az egyházaknak minden lehetséges pénzforrást fel kell használniuk annak érdekében, hogy felújítsák és megóvják ezeket” – nyomatékosította a szakember, rámutatva, hogy Kelemen Hunor idején nem igényeltek támogatást a szaktárcától a szászveresmarti templom felújítására.
Bár az elmúlt években történtek törekvések a számos külföldi turistát vonzó szász épített örökség megóvására, ez lassan halad, miközben a műemlékeken évtizedek óta nem végeztek állagmegőrzési munkálatokat. Egy 2011-ben indult, a Regionális Operatív Program keretében 5 millió eurót nyert projekt keretében – melynek kedvezményezettje a Romániai Evangélikus Egyház – 18 szász erődtemplomot korszerűsítettek Szeben, Fehér, Maros és Brassó megyében.
A szakma azonban kifogásolta, hogy az eredeti, jó állapotban megmaradt építőanyagok újrahasznosítása helyett csak vadonatúj téglát, cserepet alkalmaztak a „restaurálás” során. Egy második, 15 millió eurós projekt keretében újabb 12 erődtemplomot restaurálnának, melyek zöme – a hétvégén leomlott műemlékekhez hasonlóan – Brassó megyében található.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
szóljon hozzá!