
Fotó: Haáz Vince
Átadták pénteken a Marosvásárhelyi Református Kollégium új bölcsődéjét, a magyar kormány támogatásával kialakított intézmény a református egyház legnagyobb ilyen jellegű beruházása Erdélyben.
2023. július 07., 17:242023. július 07., 17:24
2023. július 07., 17:272023. július 07., 17:27
Az avatóünnepségen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke elmondta: ez a legnagyobb bölcsőde Erdélyben, amelyet a református egyház épített a magyar kormány támogatásával. A korszerű épület öt bölcsődei csoportot, közel száz gyereket tud befogadni. Az egész közösség hálás a beruházásért – emelte ki, megköszönve a támogatást.
„Összefogva, egy erővé válva meg tudjuk valósítani, amit eldöntöttünk” – mondta a püspök. Hozzáfűzte, hogy az egyházat gyakran érik szegregációs vádak, de ezek nem igazak. „Mi ebbe az óvodába bárkit befogadunk. Egyetlen feltételünk van, ami alkotmányos jogunk: hogy magyarul tanuljanak az ide bejövő gyerekek” – idézte az MTI a református püspököt.
Fotó: Haáz Vince
Kató Béla hozzátette, ezen túl az ajtó bárki előtt nyitva áll, nem kérdezik, ki milyen identitású, nemzetiségű. A püspök a kolumbiai repülőgépbalesetet csodával határos módon túlélő négy gyerek példáján keresztül rámutatott: az erdélyi reformátusoknak is úgy kell nevelni a gyerekeiket, hogy kialakuljon az önfenntartó ösztönük, tragédiákat túlélve is megmaradjanak.
Fotó: Haáz Vince
Brendus Réka, a budapesti Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője egy tudatos, előrelátó kormányzati program sokadik állomásának nevezte a marosvásárhelyi ünnepséget. Hangsúlyozta, hogy ez „az egyetlen járható út”, a szülőföldön való megmaradás, oktatás útja, amely a szülőknek a mindennapok könnyebbségét, gyerekeik biztonságát jelenti. Emlékeztetett: az egyházak hitéleti tevékenységük mellett évszázadokig széleskörű oktatási és szociális tevékenységet is folytattak. „Ezt a kommunista hatalom egy tollvonással megszüntette, és most nehéz újraindítani ezeket az intézményeket” – mondta a marosvásárhelyi katolikus iskola esetére utalva a főosztályvezető.
Fotó: Haáz Vince
„Közösségi intézményeink ma is az egyházak keretében vannak a legnagyobb biztonságban” – jelentette ki Brendus Réka, aki szerint a korábbi nemzedékek örökségének az újjáépítése zajlik. Azt kívánta a marosvásárhelyieknek, hogy töltsék be gyermeknevetéssel az épületet, de szerinte az lenne a legnagyobb elégtétel, ha kinőnék azt, és újabbakat kellene építeni.
Az elöljáró a támogatóknak, a magyar kormánynak is köszönetet mondott. Úgy vélte, Marosvásárhely nem lenne Erdély egyik tudásközpontja a református kollégium nélkül, és megköszönte az egyháznak „az évszázados munkát”.
Fotó: Haáz Vince
„A mai nap azt mutatja, hogy ez a munka nem ért véget, az évszázados gyökereken új sarj jelenik meg a református bölcsődével” – fejtette ki Soós Zoltán. Felidézte, hogy az új bölcsőde egy égető problémát is megold, hiszen más romániai nagyvárosokhoz hasonlóan Marosvásárhelyen is kevés a bölcsődei hely, kétszeres az igénylés. Hangsúlyozta, bízik benne, hogy az intézmény szilárd alapot nyújt majd az idejáró gyerekek jövőjéhez, és a közösséget is erősíti.
A református bölcsődét ősztől üzemelnék be. A beruházás 5,6 millió lejbe került.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
szóljon hozzá!