Fotó: Haáz Vince
Többek között azért véleményezte negatívan a román parlament törvényhozói tanácsa az SZNT autonómiatervezetét, mert az a testület szerint az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását célozza.
2018. március 12., 20:182018. március 12., 20:18
Az alkotmánynak és a helyi közigazgatási törvénynek is több pontban ellentmond a Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő által decemberben egyéni törvényjavaslatként iktatott autonómiatervezet a bukaresti törvényhozói tanács szerint, amely emiatt negatívan véleményezte a statútumot.
Kulcsár-Terza József a Krónikának leszögezte: ennek ellenére folytatódik a törvényalkotási folyamat, a tervezet kedden az emberi jogi bizottság napirendjén szerepel. A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa készül a szakbizottságokban, majd a parlament két házának plénumában sorra kerülő vitára, továbbra is vállalja a kezdeményezést, és elsősorban arról igyekezik meggyőzni a román politikusokat, hogy az autonómia nem jelent határmódosítást.
Kulcsár-Terza számít arra, hogy a bizottságok sem támogatják majd a tervezetet, amely ennek ellenére a plénum elé fog kerülni, hiszen ha nem tűzik napirendre 45 munkanapon belül, hallgatólagosan átmegy a törvényhozáson. A beterjesztő szerint a szenátusi és képviselőházi vitára még a tavaszi ülésszak folyamán sor kerül.
Emlékeztetnek, hogy 2004–2005-ben már a parlament elé került a statútum, amelyet akkor is negatívan véleményeztek, majd 2016-ban a Gyergyószéki Székely Tanács által létrehozott kezdeményező bizottság állampolgári kezdeményezésként terjesztette a törvényhozás elé a tervezetet, amely másodszor is elbukott. A szakmai testület hangsúlyozza, hogy az elképzelés rögtön az alaptörvény első cikkelyével szembemegy, miszerint Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam, szerintük ugyanakkor az állampolgárok közötti egyenlőség elvét is sérti.
A tanács tagjai arra is kitérnek, hogy az alkotmány költségvetésekre vonatkozó részében sem széki, sem regionális büdzsé nem szerepel.
Fotó: Ccr.ro
Hasonló szempontok miatt tartják összeegyeztethetetlennek a tervezetet a 2001/215-ös számú helyi közigazgatási törvény több cikkelyével. Megemlítik például, hogy közigazgatási szervezés szempontjából csak község, város és megye létezhet hivatalosan, régió nem, továbbá hangsúlyozzák, hogy a jogszabály alapján a helyi autonómia elve nem sértheti az egységes államot, így csak közigazgatási és pénzügyi szinten érvényesülhet, más formái – politikai, vallási vagy etnikai – nem elfogadottak. A törvényhozói tanács tagjai amiatt is aggódnak, hogy az autonóm régióban nem lehetne egységesen alkalmazni a romániai törvényeket.
Az autonómiatervezetet a kormány is negatívan véleményezte, a kabinet indoklása viszont még nem nyilvános.
Mindezek ellenére Kulcsár-Terza pozitívan értékelte a tervezet körüli nagy érdeklődést, a március 6-án lezárult közvita során ugyanis mintegy 120 véleményezés, javaslat érkezett a statútumhoz. Ezek közül egyelőre csak három érhető el nyilvánosan a parlament honlapján, a többit még nem véleményezte az alsóház állandó bürója.
A három hozzászólásból kettőt a Gyergyószéki Székely Tanács vezetői fogalmaztak meg: egyrészt támogatásukról biztosítják a kezdeményezést, és felhívják a figyelmet arra, hogy Románia elfogadta az Európa Tanács kisebbségekre vonatkozó 1201-es számú ajánlását.
A harmadik, egy magánszemély által megfogalmazott észrevétel szerint a 32. cikkelyt ajánlatos lenne kiegészíteni egy olyan alponttal, mely szerint az önigazgatási bizottságnak jogszabály által előírt feladata kapcsolatot tartani az államon belüli, de a Székelyföldön kívüli azonos nemzeti közösségekkel is.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezetét tavaly decemberben egyéni kezdeményezésként iktatta Kulcsár-Terza. Azóta több RMDSZ-es politikus is beszélt arról, hogy inkább a szövetség és az MPP által összeállított statútum benyújtását tartották volna észszerűnek, szerintük viszont mindenekelőtt módosítani kellene az alkotmányt, hiszen a mostani alaptörvénnyel életképtelen az önrendelkezésre vonatkozó kezdeményezés.
Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető korábban lapunknak azt nyilatkozta: részt vesznek a vitában, elmondják érvrendszerüket a közösségi jogok érvényesítéséről, az autonóm intézményrendszer fontosságáról, ugyanakkor nem adott konkrét választ arra, miként fognak szavazni a tervezetről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás