Önálló székely államtól fél a parlament? – a bukaresti törvényhozói tanács „érvei” az autonómiastatútum ellen

Kulcsár-Terza József a Krónikának leszögezte: ennek ellenére folytatódik a törvényalkotási folyamat, a tervezet kedden az emberi jogi bizottság napirendjén szerepel. A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa készül a szakbizottságokban, majd a parlament két házának plénumában sorra kerülő vitára, továbbra is vállalja a kezdeményezést, és elsősorban arról igyekezik meggyőzni a román politikusokat, hogy az autonómia nem jelent határmódosítást.

Kulcsár-Terza számít arra, hogy a bizottságok sem támogatják majd a tervezetet, amely ennek ellenére a plénum elé fog kerülni, hiszen ha nem tűzik napirendre 45 munkanapon belül, hallgatólagosan átmegy a törvényhozáson. A beterjesztő szerint a szenátusi és képviselőházi vitára még a tavaszi ülésszak folyamán sor kerül.

Emlékeztetnek, hogy 2004–2005-ben már a parlament elé került a statútum, amelyet akkor is negatívan véleményeztek, majd 2016-ban a Gyergyószéki Székely Tanács által létrehozott kezdeményező bizottság állampolgári kezdeményezésként terjesztette a törvényhozás elé a tervezetet, amely másodszor is elbukott. A szakmai testület hangsúlyozza, hogy az elképzelés rögtön az alaptörvény első cikkelyével szembemegy, miszerint Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam, szerintük ugyanakkor az állampolgá­rok közötti egyenlőség elvét is sérti.

A tanács tagjai arra is kitérnek, hogy az alkotmány költségvetésekre vonatkozó részében sem széki, sem regionális büdzsé nem szerepel.

Az autonómiatervezetet a kormány is negatívan véleményezte, a kabinet indoklása viszont még nem nyilvános.

Mindezek ellenére Kulcsár-Terza pozitívan értékelte a tervezet körüli nagy érdeklődést, a március 6-án lezárult közvita során ugyanis mintegy 120 véleményezés, javaslat érkezett a statútumhoz. Ezek közül egyelőre csak három érhető el nyilvánosan a parlament honlapján, a többit még nem véleményezte az alsóház állandó bürója.

A három hozzászólásból kettőt a Gyergyószéki Székely Tanács vezetői fogalmaztak meg: egyrészt támogatásukról biztosítják a kezdeményezést, és felhívják a figyelmet arra, hogy Románia elfogadta az Európa Tanács kisebbségekre vonatkozó 1201-es számú ajánlását.

A harmadik, egy magánszemély által megfogalmazott észrevétel szerint a 32. cikkelyt ajánlatos lenne kiegészíteni egy olyan alponttal, mely szerint az önigazgatási bizottságnak jogszabály által előírt feladata kapcsolatot tartani az államon belüli, de a Székelyföldön kívüli azonos nemzeti közösségekkel is.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezetét tavaly decemberben egyéni kezdeményezésként iktatta Kulcsár-Terza. Azóta több RMDSZ-es politikus is beszélt arról, hogy inkább a szövetség és az MPP által összeállított statútum benyújtását tartották volna észszerűnek, szerintük viszont mindenekelőtt módosítani kellene az alkotmányt, hiszen a mostani alaptörvénnyel életképtelen az önrendelkezésre vonatkozó kezdeményezés.

Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető korábban lapunknak azt nyilatkozta: részt vesznek a vitában, elmondják érvrendszerüket a közösségi jogok érvényesítéséről, az autonóm intézményrendszer fontosságáról, ugyanakkor nem adott konkrét választ arra, miként fognak szavazni a tervezetről.