Fotó: Haáz Vince
Többek között azért véleményezte negatívan a román parlament törvényhozói tanácsa az SZNT autonómiatervezetét, mert az a testület szerint az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását célozza.
2018. március 12., 20:182018. március 12., 20:18
Az alkotmánynak és a helyi közigazgatási törvénynek is több pontban ellentmond a Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő által decemberben egyéni törvényjavaslatként iktatott autonómiatervezet a bukaresti törvényhozói tanács szerint, amely emiatt negatívan véleményezte a statútumot.
Kulcsár-Terza József a Krónikának leszögezte: ennek ellenére folytatódik a törvényalkotási folyamat, a tervezet kedden az emberi jogi bizottság napirendjén szerepel. A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa készül a szakbizottságokban, majd a parlament két házának plénumában sorra kerülő vitára, továbbra is vállalja a kezdeményezést, és elsősorban arról igyekezik meggyőzni a román politikusokat, hogy az autonómia nem jelent határmódosítást.
Kulcsár-Terza számít arra, hogy a bizottságok sem támogatják majd a tervezetet, amely ennek ellenére a plénum elé fog kerülni, hiszen ha nem tűzik napirendre 45 munkanapon belül, hallgatólagosan átmegy a törvényhozáson. A beterjesztő szerint a szenátusi és képviselőházi vitára még a tavaszi ülésszak folyamán sor kerül.
Emlékeztetnek, hogy 2004–2005-ben már a parlament elé került a statútum, amelyet akkor is negatívan véleményeztek, majd 2016-ban a Gyergyószéki Székely Tanács által létrehozott kezdeményező bizottság állampolgári kezdeményezésként terjesztette a törvényhozás elé a tervezetet, amely másodszor is elbukott. A szakmai testület hangsúlyozza, hogy az elképzelés rögtön az alaptörvény első cikkelyével szembemegy, miszerint Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam, szerintük ugyanakkor az állampolgárok közötti egyenlőség elvét is sérti.
A tanács tagjai arra is kitérnek, hogy az alkotmány költségvetésekre vonatkozó részében sem széki, sem regionális büdzsé nem szerepel.
Fotó: Ccr.ro
Hasonló szempontok miatt tartják összeegyeztethetetlennek a tervezetet a 2001/215-ös számú helyi közigazgatási törvény több cikkelyével. Megemlítik például, hogy közigazgatási szervezés szempontjából csak község, város és megye létezhet hivatalosan, régió nem, továbbá hangsúlyozzák, hogy a jogszabály alapján a helyi autonómia elve nem sértheti az egységes államot, így csak közigazgatási és pénzügyi szinten érvényesülhet, más formái – politikai, vallási vagy etnikai – nem elfogadottak. A törvényhozói tanács tagjai amiatt is aggódnak, hogy az autonóm régióban nem lehetne egységesen alkalmazni a romániai törvényeket.
Az autonómiatervezetet a kormány is negatívan véleményezte, a kabinet indoklása viszont még nem nyilvános.
Mindezek ellenére Kulcsár-Terza pozitívan értékelte a tervezet körüli nagy érdeklődést, a március 6-án lezárult közvita során ugyanis mintegy 120 véleményezés, javaslat érkezett a statútumhoz. Ezek közül egyelőre csak három érhető el nyilvánosan a parlament honlapján, a többit még nem véleményezte az alsóház állandó bürója.
A három hozzászólásból kettőt a Gyergyószéki Székely Tanács vezetői fogalmaztak meg: egyrészt támogatásukról biztosítják a kezdeményezést, és felhívják a figyelmet arra, hogy Románia elfogadta az Európa Tanács kisebbségekre vonatkozó 1201-es számú ajánlását.
A harmadik, egy magánszemély által megfogalmazott észrevétel szerint a 32. cikkelyt ajánlatos lenne kiegészíteni egy olyan alponttal, mely szerint az önigazgatási bizottságnak jogszabály által előírt feladata kapcsolatot tartani az államon belüli, de a Székelyföldön kívüli azonos nemzeti közösségekkel is.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezetét tavaly decemberben egyéni kezdeményezésként iktatta Kulcsár-Terza. Azóta több RMDSZ-es politikus is beszélt arról, hogy inkább a szövetség és az MPP által összeállított statútum benyújtását tartották volna észszerűnek, szerintük viszont mindenekelőtt módosítani kellene az alkotmányt, hiszen a mostani alaptörvénnyel életképtelen az önrendelkezésre vonatkozó kezdeményezés.
Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető korábban lapunknak azt nyilatkozta: részt vesznek a vitában, elmondják érvrendszerüket a közösségi jogok érvényesítéséről, az autonóm intézményrendszer fontosságáról, ugyanakkor nem adott konkrét választ arra, miként fognak szavazni a tervezetről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás