HIRDETÉS

Oktatási alternatívák a végeken – délutáni programokról, bölcsődékről, tankönyvpályázatról értekeztek a magyar szórvány napján

Páva Adorján 2018. november 15., 19:26 utolsó módosítás: 2018. november 16., 06:32
HIRDETÉS

Az RMDSZ által csütörtökön Segesváron rendezett szórványoktatási konferencián hangsúlyozták: olyan programokra van szükség, melyek láttán a vegyes házasságban élő szülők is úgy érezhetik, érdemes gyermekeiket magyar iskolába íratniuk.

Olyan szolgáltatásokkal kell vonzóvá tenni intézményeinket amelyeknek a közösségépítés képezi az alapját, és amelyek a többségi iskolákban nem elérhetőek Fotó: RMDSZ

Az elmúlt években olyan szórványkollégiumokat sikerült létrehozni, ahol ma már több ezer gyermek tanul – állapították meg csütörtökön annak az oktatási konferenciának a zárónyilatkozatában, amelyet az RMDSZ szervezett Segesváron a magyar szórvány napja alkalmából.

„De nem állhatunk le: az oktatási rendszer folyamatos minőségi és új programokkal való bővítésére van szükség ahhoz, hogy közösségünk versenyképes legyen, hogy a vegyes házasságban élő szülők is úgy érezzék, érdemes gyermekeiket magyar iskolába íratniuk. Támogatjuk a magyar oktatást, és azokat a kezdeményezéseket, amelyek által a magyar vagy vegyes házasságokból származó gyermekek többlettudásban részesülnek a magyar oktatási intézményekben. Vonzóvá kell tennünk ezeket olyan szolgáltatásokkal, amelyeknek a közösségépítés képezi az alapját, és amelyek a többségi iskolákban nem elérhetőek”– áll az RMDSZ hírlevele által ismertetett dokumentumban.

HIRDETÉS

Ebben külön kitérnek a délutáni anyanyelvű oktatás (afterschool program) bevezetésére is, amelyet a szövetség képviselői azért támogatnak a szórványban, mert

valós alternatívát nyújt a többségi oktatási intézményekkel szemben, és biztosítja gyermekeinknek a minőségi magyar oktatást és a magyar környezetben való nevelést”. 
Biztonságot nyújtó délutáni oktatás

A délutáni oktatás témakörének egy külön panelbeszélgetést szenteltek a segesvári konferencián. „A projekt ötlete 2015-ben született meg, a mi fő célunk országos szintre kiterjeszteni a délutáni oktatást, amely biztonságot nyújt a diáknak, a szülőknek, a közösségnek és finanszírozóknak egyaránt.” – fogalmazott Balázs Botond, annak a medgyesi RMDSZ-szervezetnek az elnöke, amely meghonosította a programot. Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke szerint a program csakis a városokra terjed ki, mert az asszimiláció itt nagyobb veszélyt jelent.

Erdély hét megyéjében összesen 1700 gyerek érintett – amennyiben sikerül törvényes keretek közé hozni és kiterjeszteni a programot, ez a szám évről évre növekedni fog.

Elmondása szerint ezeknek az intézményeknek a közeljövőben a vegyes házasságokból született gyerekeknek is versenyképes tudást kell nyújtaniuk. A program finanszírozását közös költségvetésből szeretnék fedezni, ebben pedig a magyar kormány támogatását is kérték.

 Bölcsődei segítség

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke és Csép Andrea parlamenti képviselő az idei óvodai-bölcsődei programról számolt be.

A három év alatti romániai gyerekek mindössze 3 százaléka jár bölcsődébe, miközben az uniós átlag 37 százalék. Ma Romániában 20 000 bölcsődei hely van, ebből a magyar bölcsődei helyek száma összesen 684. Azért dolgozunk, hogy a közeljövőben minden kisgyereket bölcsődébe tudjanak íratni a szüleik, amennyiben ezt akarják”

– közölte Horváth Anna, a program koordinátora.

Csép Andrea szerint segíteni kell azoknak az anyáknak, akik két év után újra munkába állnának, ehhez pedig szükség van a bölcsődei programra. „Romániában csak 40 önkormányzat működtet bölcsődét, így csak jól szituált család tudja bölcsődébe adni a gyerekét. A másik probléma az, hogy ezek a bölcsődék csak önkormányzati pénzekből finanszírozottak. Elértük azt, hogy jövő év szeptemberétől a bölcsődés gyerekek is fejkvótát kapjanak, ez pedig egy hatalmas segítségnek lesz mindannyiunk számára” – jelentette ki a parlamenti képviselő.

Egy másik panelbeszélgetésen az RMDSZ tankönyvpályázatáról számoltak be. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint az új tankönyvek az oktatási reform termékeiként is értelmezhetők. Kovács Irénke kisebbségi oktatásért felelős államtitkár kiemelte: 650 pedagógus munkájára volt szükség. Elmondása szerint hatvan tankönyv már ott van az iskolákban, a továbbiak tartalmi módosítások és fordítások miatt késnek.

 Kelemen Hunor a partnerkeresésről

Kelemen Hunor korábban a magyar szórvány napján rendezett segesvári oktatási konferencián úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy

az a gyermek, aki óvodától 12. osztályig magyar nyelven tanul, a későbbiekben is határozottabban hoz olyan döntést, amely identitása megőrzésének szempontjából fontos.

„Ezért szórványkollégiumi rendszert alakítottunk ki, amelyet tovább bővítenénk és újragondolnánk azért, hogy versenyképes tudást biztosíthasson a továbbiakban is” – részletezte Kelemen Hunor.

A szövetség elnöke szerint az, hogy először van magyar alpolgármestere Segesvárnak, a partnerkeresés eredménye, ahogyan a parlamenti politizálás sem szól egyébről: a közösség megerősítéséről. Úgy fogalmazott: ez sosem egyszerű feladat, szükséges ahhoz, hogy a számbeli kisebbségben élő közösség lehetőségeihez újabbakat lehessen hozzátenni. „Nem azért kötünk kompromisszumokat, mert valakivel szimpatizálunk, mi a Bethlen Gábortól tanult pragmatizmust visszük tovább. El akarjuk kerülni azt a helyzetet, hogy bennünket elszigeteljenek. Az önbecsülésünket meg kell őriznünk, úgy kell dolgoznunk és partnereket keresnünk, hogy közben mindvégig a közösséget erősítsük” – összegzett Kelemen Hunor.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS