A romániai lakosság hatvanhét százaléka optimista az EU jövőjével kapcsolatban
Fotó: 123RF
Európa jelenlegi vezetői képtelenek megérteni a kelet-közép-európai népeket – véli Vladimir Ionaș szociológus, aki szerint Romániában, de akár Magyarországon, Lengyelországban sem az EU-tagsággal szemben van kifogásuk az embereknek, hanem azzal a móddal, ahogyan az uniós vezetők irányítanak.
2018. november 01., 09:002018. november 01., 09:00
Néhány hónap alatt tíz százalékkal csökkent a romániai lakosság bizalma az Európai Unióban – derült ki az Eurobarométer nemrég közzétett felméréséből. A friss adatok szerint a romániaiak kevesebb mint fele, negyvenkilenc százaléka vélekedik pozitívan Románia EU-tagságáról. Ugyanakkor egy esetleges népszavazáson a lakosságnak csak a 17 százaléka támogatná Románia kilépését az Unióból, hatvanöt százalékuk nemmel szavazna. A bizalomcsökkenés okaira Vladimir Ionașsal, az Avantgarde közvéleménykutató cég szociológusával kerestük a választ.
– fejtette ki a Krónikának a szakértő.
Ami a negyvenkilenc szazalékos arányt illeti, Ionaș kiemelte: egyes hatalmon lévő politikusok kemény Brüsszel-ellenes nyilatkozatai negatív véleményt eredményezhetnek a saját szavazórétegük körében az EU-val kapcsolatban. Hozzátette azt is, sok jobboldali voksoló is elégedetlen, amiért az európai vezetők részéről csak halvány reagálások születtek a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzási stílusát illetően. „Személyes véleményem szerint Európa jelenlegi vezetői képtelenek megérteni a kelet-közép-európai népeket” – hangsúlyozta a szociológus.
Azon kérdésünkre, hogy Romániában mennyire van jelen az Unió iránt kritikus politikai áramlat vagy a kifejezetten EU-ellenes vonal, Vladimir Ionaș kiemelte: az utóbbi időben egyre több bírálat hangzott el az EU vezetői ellen. „Alapvetően Romániában nem az Unióról beszéltek sokat, hanem annak elöljáróiról, s azok hozzáállásáról Romániával kapcsolatban. Természetesen innen csak egy lépés a kifejezetten EU-ellenes beszéd, de meggyőződésem, hogy az ilyen jellegű retorikára nincs széles társadalmi fogadókészség. Az ilyen célirányos üzenetek helyenként elérhetik, megszólíthatják a különböző pártok egyes szavazóit, de a lakosság egészét nem. Olyan hangok is voltak, amelyek szóba hozták a Roexitet, Romániának az EU-ból való kilépését, de nem találtak lelkes fogadtatásra” – fogalmazott az Avantgarde szakértője.
A szociológus szerint a kutatások is azt mutatják:
„Ugyanakkor romolhat a kedvező kép az Unió és az EU-vezetők iránt, ha a brüsszeli elöljárók nem ismerik fel, hogy a kelet-közép európai polgároknak más problémáik, vágyaik vannak, mint a németországiaknak vagy franciaországiaknak, s világos, korrekt üzenetekre várnak” – mondta lapunknak Ionaș, aki úgy véli, Romániában, de akár Magyarországon, Lengyelországban sem az EU-tagsággal szemben van kifogásuk az embereknek, hanem azzal a móddal, ahogyan az uniós vezetők irányítanak. A szakértő szerint az EU elöljárói hibáznak, amikor az ultimátumokkal játszanak. „Az Európai Parlamentben Magyarország miniszterelnökének azt mondták, Brüsszel nem a magyarokat, hanem az ország vezetőit bírálja. Kevéssel ezután a Fidesz ötven százalék feletti eredménnyel nyerte meg a választásokat. Így a kormányfőt érintő kritikák azokra a magyarokra is vonatkoznak, akik a miniszterelnök pártjára szavaztak, azaz a többségre” – magyarázta a Krónikának Vladimir Ionaș.
A politikai elemzőként is ismert bukaresti szociológus a jövő évben esedékes európai parlamenti választásokról, azok várható uniós, illetve romániai kimeneteléről elmondta, várhatóan elutasítják majd a kontinens nagy pártjait, főleg a néppárti politikai családhoz tartozókat.
Az Avantgarde szakértője a radikálisabb üzeneteket megfogalmazó politikai formációk erősödésére számít, sikeres lehet az olasz Északi Liga vagy az Alternatíva Németországnak.
Romániában ugyanakkor jövő évben elnökválasztás is lesz. Jelen állás szerint az első mandátumát töltő államfő, Klaus Johannis az esélyes, de sok függ attól, hogy hány jelölt indul a jobboldalon, s kit indítanak a szociáldemokraták. Vladimir Ionaș az eddigi legalacsonyabb szavazói részvételre számít a romániai EP-választásokon, mivel egyrészt soha nem látott mélyponton van a politikai osztályba vetett bizalom, másrészt pedig a társadalom teljes érdektelenséget mutat az európai parlamenti megmérettetés iránt.
Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.
Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).
Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő lesz a szövetség jelöltje a Kolozs megyei tanácselnöki tisztségért folyó küzdelemben a június 9-ei helyhatósági választásokon – döntött csütörtöki ülésén Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa.
Tizennégy prefektust és tizenegy alprefektust váltott le csütörtök este a kormány.
szóljon hozzá!