Nyugaton képtelenek megérteni a kelet-közép-európai problémákat – nem az EU-val, hanem annak vezetőivel van baj

Nyugaton képtelenek megérteni a kelet-közép-európai problémákat – nem az EU-val, hanem annak vezetőivel van baj

A romániai lakosság hatvanhét százaléka optimista az EU jövőjével kapcsolatban

Fotó: 123RF

Európa jelenlegi vezetői képtelenek megérteni a kelet-közép-európai népeket – véli Vladimir Ionaș szociológus, aki szerint Romániában, de akár Magyarországon, Lengyelországban sem az EU-tagsággal szemben van kifogásuk az embereknek, hanem azzal a móddal, ahogyan az uniós vezetők irányítanak.

Pataky István

2018. november 01., 09:002018. november 01., 09:00

Néhány hónap alatt tíz százalékkal csökkent a romániai lakosság bizalma az Európai Unióban – derült ki az Eurobarométer nemrég közzétett felméréséből. A friss adatok szerint a romániaiak kevesebb mint fele, negyvenkilenc százaléka vélekedik pozitívan Románia EU-tagságáról. Ugyanakkor egy esetleges népszavazáson a lakosságnak csak a 17 százaléka támogatná Románia kilépését az Unióból, hatvanöt százalékuk nemmel szavazna. A bizalomcsökkenés okaira Vladimir Ionașsal, az Avantgarde közvéleménykutató cég szociológusával  kerestük a választ.

Idézet
Túlzás azt mondani, hogy csökkent az EU-ba vetett bizalom, hiszen a pozitív vélemény arányának csökkenése mellett más olyan kérdések is voltak, amelyek viszont a románoknak az Unióhoz való ragaszkodását jelzik. Hatvanhét százalékuk például optimista az EU jövőjével kapcsolatban”

– fejtette ki a Krónikának a szakértő.

Ami a negyvenkilenc szazalékos arányt illeti, Ionaș kiemelte: egyes hatalmon lévő politikusok kemény Brüsszel-ellenes nyilatkozatai negatív véleményt eredményezhetnek a saját szavazórétegük körében az EU-val kapcsolatban. Hozzátette azt is, sok jobboldali voksoló is elégedetlen, amiért az európai vezetők részéről csak halvány reagálások születtek a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzási stílusát illetően. „Személyes véleményem szerint Európa jelenlegi vezetői képtelenek megérteni a kelet-közép-európai népeket” – hangsúlyozta a szociológus.

Szaporodó bírálatok

Azon kérdésünkre, hogy Romániában mennyire van jelen az Unió iránt kritikus politikai áramlat vagy a kifejezetten EU-ellenes vonal, Vladimir Ionaș kiemelte: az utóbbi időben egyre több bírálat hangzott el az EU vezetői ellen. „Alapvetően Romániában nem az Unióról beszéltek sokat, hanem annak elöljáróiról, s azok hozzáállásáról Romániával kapcsolatban. Természetesen innen csak egy lépés a kifejezetten EU-ellenes beszéd, de meggyőződésem, hogy az ilyen jellegű retorikára nincs széles társadalmi fogadókészség. Az ilyen célirányos üzenetek helyenként elérhetik, megszólíthatják a különböző pártok egyes szavazóit, de a lakosság egészét nem. Olyan hangok is voltak, amelyek szóba hozták a Roexitet, Romániának az EU-ból való kilépését, de nem találtak lelkes fogadtatásra” – fogalmazott az Avantgarde szakértője.

A szociológus szerint a kutatások is azt mutatják:

bár vannak Brüsszelt kritizáló hangok, a románok összességében tisztában vannak az európai családhoz való csatlakozás hasznosságával.

„Ugyanakkor romolhat a kedvező kép az Unió és az EU-vezetők iránt, ha a brüsszeli elöljárók nem ismerik fel, hogy a kelet-közép európai polgároknak más problémáik, vágyaik vannak, mint a németországiaknak vagy franciaországiaknak, s világos, korrekt üzenetekre várnak” – mondta lapunknak Ionaș, aki úgy véli, Romániában, de akár Magyarországon, Lengyelországban sem az EU-tagsággal szemben van kifogásuk az embereknek, hanem azzal a móddal, ahogyan az uniós vezetők irányítanak. A szakértő szerint az EU elöljárói hibáznak, amikor az ultimátumokkal játszanak. „Az Európai Parlamentben Magyarország miniszterelnökének azt mondták, Brüsszel nem a magyarokat, hanem az ország vezetőit bírálja. Kevéssel ezután a Fidesz ötven százalék feletti eredménnyel nyerte meg a választásokat. Így a kormányfőt érintő kritikák azokra a magyarokra is vonatkoznak, akik a miniszterelnök pártjára szavaztak, azaz a többségre” – magyarázta a Krónikának Vladimir Ionaș.

Bajban a nagy pártok

A politikai elemzőként is ismert bukaresti szociológus a jövő évben esedékes európai parlamenti választásokról, azok várható uniós, illetve romániai kimeneteléről elmondta, várhatóan elutasítják majd a kontinens nagy pártjait, főleg a néppárti politikai családhoz tartozókat.

Németországban, Franciaországban, Olaszországban a néppártiak már most „rossz passzban” vannak, s valószínűleg gyengén fognak szerepelni a megmérettetésen.

Az Avantgarde szakértője a radikálisabb üzeneteket megfogalmazó politikai formációk erősödésére számít, sikeres lehet az olasz Északi Liga vagy az Alternatíva Németországnak.

Romániában ugyanakkor jövő évben elnökválasztás is lesz. Jelen állás szerint az első mandátumát töltő államfő, Klaus Johannis az esélyes, de sok függ attól, hogy hány jelölt indul a jobboldalon, s kit indítanak a szociáldemokraták. Vladimir Ionaș az eddigi legalacsonyabb szavazói részvételre számít a romániai EP-választásokon, mivel egyrészt soha nem látott mélyponton van a politikai osztályba vetett bizalom, másrészt pedig a társadalom teljes érdektelenséget mutat az európai parlamenti megmérettetés iránt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 13., szombat

Európai díjat kapott a kolozsvári Bükk erdőpark

Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.

Európai díjat kapott a kolozsvári Bükk erdőpark
2024. április 12., péntek

Vérfrissítésen megy keresztül az RMDSZ kolozsvári tanácsosi frakciója

Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.

Vérfrissítésen megy keresztül az RMDSZ kolozsvári tanácsosi frakciója
2024. április 12., péntek

Lassan furdalják a hegy oldalát, újabb óriásgép érkezett a „pénzvesztő” erdélyi vasúti szakaszra

Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.

Lassan furdalják a hegy oldalát, újabb óriásgép érkezett a „pénzvesztő” erdélyi vasúti szakaszra
2024. április 12., péntek

Szenvedélybetegeknek tart négynapos terápiás programot a Bonus Pastor Alapítvány

Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.

Szenvedélybetegeknek tart négynapos terápiás programot a Bonus Pastor Alapítvány
2024. április 12., péntek

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit

Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit
2024. április 12., péntek

Három év múlva már 160 kilométer/órával roboghat a vonat Arad és Temesvár között

A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.

Három év múlva már 160 kilométer/órával roboghat a vonat Arad és Temesvár között
2024. április 12., péntek

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében

Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében
Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében
2024. április 12., péntek

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében

2024. április 12., péntek

Saját nevelésű sertésből falatozott egy öttagú család Szatmár megyében, kórházba kerültek

Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).

Saját nevelésű sertésből falatozott egy öttagú család Szatmár megyében, kórházba kerültek
2024. április 12., péntek

Csoma Botondot indítja az RMDSZ a Kolozs megyei tanácselnöki székért folyó küzdelemben

Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő lesz a szövetség jelöltje a Kolozs megyei tanácselnöki tisztségért folyó küzdelemben a június 9-ei helyhatósági választásokon – döntött csütörtöki ülésén Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa.

Csoma Botondot indítja az RMDSZ a Kolozs megyei tanácselnöki székért folyó küzdelemben
2024. április 12., péntek

Erdélyi prefektusokat és alprefektusokat is leváltott a kormány

Tizennégy prefektust és tizenegy alprefektust váltott le csütörtök este a kormány.

Erdélyi prefektusokat és alprefektusokat is leváltott a kormány