
A romániai lakosság hatvanhét százaléka optimista az EU jövőjével kapcsolatban
Fotó: 123RF
Európa jelenlegi vezetői képtelenek megérteni a kelet-közép-európai népeket – véli Vladimir Ionaș szociológus, aki szerint Romániában, de akár Magyarországon, Lengyelországban sem az EU-tagsággal szemben van kifogásuk az embereknek, hanem azzal a móddal, ahogyan az uniós vezetők irányítanak.
2018. november 01., 09:002018. november 01., 09:00
Néhány hónap alatt tíz százalékkal csökkent a romániai lakosság bizalma az Európai Unióban – derült ki az Eurobarométer nemrég közzétett felméréséből. A friss adatok szerint a romániaiak kevesebb mint fele, negyvenkilenc százaléka vélekedik pozitívan Románia EU-tagságáról. Ugyanakkor egy esetleges népszavazáson a lakosságnak csak a 17 százaléka támogatná Románia kilépését az Unióból, hatvanöt százalékuk nemmel szavazna. A bizalomcsökkenés okaira Vladimir Ionașsal, az Avantgarde közvéleménykutató cég szociológusával kerestük a választ.
– fejtette ki a Krónikának a szakértő.
Ami a negyvenkilenc szazalékos arányt illeti, Ionaș kiemelte: egyes hatalmon lévő politikusok kemény Brüsszel-ellenes nyilatkozatai negatív véleményt eredményezhetnek a saját szavazórétegük körében az EU-val kapcsolatban. Hozzátette azt is, sok jobboldali voksoló is elégedetlen, amiért az európai vezetők részéről csak halvány reagálások születtek a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzási stílusát illetően. „Személyes véleményem szerint Európa jelenlegi vezetői képtelenek megérteni a kelet-közép-európai népeket” – hangsúlyozta a szociológus.
Azon kérdésünkre, hogy Romániában mennyire van jelen az Unió iránt kritikus politikai áramlat vagy a kifejezetten EU-ellenes vonal, Vladimir Ionaș kiemelte: az utóbbi időben egyre több bírálat hangzott el az EU vezetői ellen. „Alapvetően Romániában nem az Unióról beszéltek sokat, hanem annak elöljáróiról, s azok hozzáállásáról Romániával kapcsolatban. Természetesen innen csak egy lépés a kifejezetten EU-ellenes beszéd, de meggyőződésem, hogy az ilyen jellegű retorikára nincs széles társadalmi fogadókészség. Az ilyen célirányos üzenetek helyenként elérhetik, megszólíthatják a különböző pártok egyes szavazóit, de a lakosság egészét nem. Olyan hangok is voltak, amelyek szóba hozták a Roexitet, Romániának az EU-ból való kilépését, de nem találtak lelkes fogadtatásra” – fogalmazott az Avantgarde szakértője.
A szociológus szerint a kutatások is azt mutatják:
„Ugyanakkor romolhat a kedvező kép az Unió és az EU-vezetők iránt, ha a brüsszeli elöljárók nem ismerik fel, hogy a kelet-közép európai polgároknak más problémáik, vágyaik vannak, mint a németországiaknak vagy franciaországiaknak, s világos, korrekt üzenetekre várnak” – mondta lapunknak Ionaș, aki úgy véli, Romániában, de akár Magyarországon, Lengyelországban sem az EU-tagsággal szemben van kifogásuk az embereknek, hanem azzal a móddal, ahogyan az uniós vezetők irányítanak. A szakértő szerint az EU elöljárói hibáznak, amikor az ultimátumokkal játszanak. „Az Európai Parlamentben Magyarország miniszterelnökének azt mondták, Brüsszel nem a magyarokat, hanem az ország vezetőit bírálja. Kevéssel ezután a Fidesz ötven százalék feletti eredménnyel nyerte meg a választásokat. Így a kormányfőt érintő kritikák azokra a magyarokra is vonatkoznak, akik a miniszterelnök pártjára szavaztak, azaz a többségre” – magyarázta a Krónikának Vladimir Ionaș.
A politikai elemzőként is ismert bukaresti szociológus a jövő évben esedékes európai parlamenti választásokról, azok várható uniós, illetve romániai kimeneteléről elmondta, várhatóan elutasítják majd a kontinens nagy pártjait, főleg a néppárti politikai családhoz tartozókat.
Az Avantgarde szakértője a radikálisabb üzeneteket megfogalmazó politikai formációk erősödésére számít, sikeres lehet az olasz Északi Liga vagy az Alternatíva Németországnak.
Romániában ugyanakkor jövő évben elnökválasztás is lesz. Jelen állás szerint az első mandátumát töltő államfő, Klaus Johannis az esélyes, de sok függ attól, hogy hány jelölt indul a jobboldalon, s kit indítanak a szociáldemokraták. Vladimir Ionaș az eddigi legalacsonyabb szavazói részvételre számít a romániai EP-választásokon, mivel egyrészt soha nem látott mélyponton van a politikai osztályba vetett bizalom, másrészt pedig a társadalom teljes érdektelenséget mutat az európai parlamenti megmérettetés iránt.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
szóljon hozzá!