Csomortányi István és Mezei János az igazságszolgáltatás által gördített akadályok ellenére is kitart a fúzió mellett
Fotó: Rostás Szabolcs
Elölről kezdik az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúzióját, az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzését célzó, a román igazságszolgáltatás által első körben megakadályozott eljárást a két alakulat vezetői, akik abban bíznak, hogy a 2024-ben rendezendő választásokra sikerül lezárni a folyamatot.
2022. május 13., 13:032022. május 13., 13:03
2022. május 13., 14:022022. május 13., 14:02
A pártegyesülés folytatásáról Csomortányi István, az EMNP, valamint Mezei János, az MPP vezetője számolt be pénteki kolozsvári sajtótájékoztatóján. Alapfokon a bukaresti törvényszék tavaly szeptemberben utasította el az EMNP és az MPP fúziójával létrejövő EMSZ bejegyzését, az ítéletet decemberben a táblabíróság jogerőre emelte. Kiderült: miközben a törvényszék a szervezet nevében szereplő magyar jelzőbe kötött bele, az ítélőtábla formai okokra hivatkozva utasította el a pártegyesülést: a bukaresti bírák szerint nem volt rendben, hogy az EMSZ képviselői nem az EMNP és az MPP fúziójáról 2020 januárjában született közgyűlési határozat megszületése után közvetlenül,
„Ez mondvacsinált kifogás, meggyőződésünk, hogy mindenképpen talált volna indokot a román bíróság a fúzió elutasítására” – állapította meg a pénteki sajtótájékoztatón Csomortányi István. Hozzátette, a késleltetést a fúziós határozat is rögzítette, és éppen annak a kockázatát próbálták kizárni, hogy az egyesülés bejegyzésének esetleges késése ne akadályozza a két párt választási részvételét. A nagyváradi politikus ismertetése szerint az EMNP és az MPP júliusban Csíkszeredában rendezendő együttes küldöttgyűlésén fognak ismét dönteni a két alakulat egyesüléséről. A két társelnök közölte, az alakulatokban továbbra is nagy támogatottságnak örvend a fúzió ügye, az MPP és az EMNP elnöksége például a napokban egyhangú döntést hozott az egyesülési törekvés folytatásáról.
Mezei János szerint az alakulatok semmiképpen sem adják fel a fúziót, és hozzászoktak ahhoz, hogy a bíróság „bojkottálja, megakasztja” a magyar közösség részéről érkező kezdeményezéseket. „Ezúton is üzenjük, hogy szilárd az elhatározásunk, addig kérjük az EMSZ bejegyzését, amíg valósággá nem válik. Ragaszkodunk a 2000-es évek elején megteremtett választás szabadságához, amihez az erdélyi magyar embereknek joguk van” – szögezte le az MPP elnöke, hozzátéve: még ha jó is a két párt közötti együttműködés, nem látják értelmét annak, hogy külön-külön politizáljanak.
Lapunk kérdésére az EMSZ társelnökei elmondták, a táblabíróság indoklása nyomán nem áll fenn a veszélye, hogy az EMSZ színeiben a 2020-as helyhatósági választáson mandátumot szerzett tisztségviselők elveszítsék mandátumukat, mert a politikai szövetség – amelyet éppen azért jegyeztettek be, hogy közösen indulhassanak a megmérettetésen – jogilag törvényesen működik, ez ellen nem emelt kifogást a bíróság. Az új párt egyébként ugyancsak az Erdélyi Magyar Szövetség nevét fogja viselni, ám a logón módosítani kívánnak.
Kiderült, hogy az alakulatok nemigen működnek együtt azóta, hogy a 2020-as parlamenti választásokon az RMDSZ-szel történt megegyezés alapján két képviselőt – Kulcsár-Terza Józsefet és Zakariás Zoltánt – bejuttattak a tulipános jelöltlistán a bukaresti képviselőházba, még párbeszéd sincs. Csomortányi István szerint noha az RMDSZ kormányon van, az EMSZ ellenzékben érzi magát, mivel a Kelemen Hunor vezette alakulat nem kívánja igénybe venni a néppárt szakértőit, ötleteit. A politikus hasznosnak tartaná, ha a következőkben valamilyen megállapodást lehetne kötni az RMDSZ-szel, tekintettel a 2024-es választási évre, amikor helyhatósági, parlamenti, európai parlamenti és államfőválasztást is rendeznek Romániában.
Szintén kérdésre válaszolva Mezei János közölte: beigazolódott, amit az MPP korábban hangoztatott, miszerint Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere összeférhetetlen személyiség, akivel nem lehet vele együttműködni. „Ez már korábban felsejlett az MPP-ben, ezért zártuk ki sorainkból, ezért mondtuk a 2020-as választáson, hogy nem szabad bizalmat szavazni neki. Örülünk, hogy kimaradtunk ebből akkor, ezért most nem a mi sarunk, hogy korrigáljuk a polgármester körül kialakult helyzetet” – jelentette ki Mezei, arra utalva, hogy Gálfi mögül sorra mondanak le a munkatársai, a Szabad Emberek Pártja (POL) pedig, amelynek színeiben két éve második mandátumát szerezte, nemrég lemondásra szólította. Gálfi Árpádot különben 2016-ban az MPP és az EMNP közös jelöltjeként választották meg a székely anyaváros elöljárójának, de 2019-ben megromlott a viszonya az MPP-vel, és a párt kizárta a soraiból.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) folytatja az együttműködést, és fellebbez a fúziójukat elutasító bírósági határozat ellen – jelentette be pénteken Csomortányi István és Mezei János pártelnök.
Az EMSZ társelnökei kolozsvári sajtótájékoztatójukon elítélték a romániai jégkorong-válogatott székelyföldi tagjait a székely himnusz eléneklése miatt ért támadásokat. Szerintük nyilvánvaló magyarellenes provokáció áll a himnuszbotrány hátterében, amellyel ugyanakkor román politikusok megpróbálják elterelni a közvélemény figyelmét az ország és a társadalom valós problémáiról, a meredek inflációról, az általános drágulásról, az államadósság emelkedéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az embereket a csatádi idősotthonból szállították át, az ott maradottakkal együtt összesen 90 személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia a prefektus által összehívott vészhelyzeti bizottságnak.
Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget alpolgármestere a Krónikával közölte, hogy Románia legmodernebb határátkelőhelyét alakítják ki a határfolyónál, és a város hosszú távon gazdasági fellendülést remél a létesítménytől.
A szeméthegy környezetvédelmi veszélyt jelent a folyó és a természetvédelmi területnek számító Csálai-erdő közelében, a rossz hírű környék helyzete egyben rávilágít Arad egyik legnagyobb városrendezési és szociális kihívására.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön Szebenben a környéken terjengő gázszag miatt.
A bukaresti képviselőház szószékéről szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor szó nélkül tűri, hogy a magyarokat gyalázzanak.
Az Emberi Jogok Európai Bíráságához (EJEB) fordul az Accept és az ARK Nagyvárad melegjogi szervezet, hogy „igazságot keresnek, miután az LMBTIQ+ közösség által szervezett Nagyvárad Pride felvonulást a helyi hatóságok megakadályozták”.
A gyorshajtók kiszűrésére szervezett razziában vett részt, és intézkedés közben, a leállósávban gázolta el egy figyelmetlen sofőr.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
A romániai munkavállalók 2026-ban 17 törvényesen elrendelt munkaszüneti napra számíthatnak, amelyek közül 12 hétköznapra esik, így több alkalommal is kedveznek a hosszú hétvégék és a szabadságtervezés kialakításának.
Nemtetszését fejezte ki Ukrajna bukaresti nagykövetsége, miután kiderült: Kolozsváron pénteken két orosz művész részvételével tartanak koncertet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!