Növekvő magyarellenesség, stratégiai kudarc

Nagyvárad
Mint kifejtette, az országot vezető új, hárompárti koalíció tagjai politikai nézetük alapján annyira különbözőek, hogy csupán két dolog kapcsolja össze őket: a magyarellenesség és a hataloméhség. „Jelenleg újraéledőben van a hétköznapi utcai magyarellenesség, amikor rászólnak az emberre, ha magyarul beszél, és lefestik a magyar nyelvű feliratokat, emellett pedig erősödnek a neonáci csoportok” – vázolta a felvidéki közállapotokat a politikus, rámutatva: mindez azért következhetett be, mert nyilvánvaló: Robert Fico miniszterelnök képtelen lesz beváltani választási ígéreteit.
Duray emlékeztetett, az idei kormányváltással egy nyolcéves folyamat ért véget, amelynek során a felvidéki magyarság képviselete kormányzati tényezőként szerepelt. „A kormányzati szerepvállalásra egyébként ugyanazon okokból került sor, mint Romániában: nem azért szorgalmazták Nyugaton, mert Washingtonban vagy Brüszszelben annyira szeretnék a magyarokat, hanem a Kárpát-medencei magyarság helyzetének rendezetlensége miatt, valamint azért, mert szükség volt az elszakított országrészek magyar politikájának ellenőrizhetőségére” – fogalmazott. A magyar kormányzati szerepvállalás azért ért véget, mert az ország 2004-ben az EU tagjává vált, és már korábban, az MKP választási sikereit látva elkezdődött egy olyan folyamat, amely a magyar közösség politikai életből való kiszorítására irányult.
Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Duray által mondottakhoz kapcsolódva emlékeztetett, a romániai magyarságot is „domesztikálni” kellett, hogy ne képezzen akadályt a román nemzetstratégiai célok elérésében, ennek eredményeként jött létre a neptuni egyezmény az RMDSZ vezetői és az akkori román kormányerők között. Tőkés úgy vélte, az RMDSZ teljes mértékben föladta az önálló magyar politizálást. „Ennek legnagyobb áldozata az autonómia, amelyet módszeresen szőnyeg alá söpörtek” – szögezte le a püspök. Tőkés László szerint mostanra összesültek az RMDSZ nagypolitikai kudarcai: az állami magyar egyetem megvalósításának, illetve a kisebbségi törvény elfogadásának elmaradása, így a helyzet tarthatatlanná vált az RMDSZ-vezetők számára. „Ezért most a felvidéki mementó hatására fölmerült a párbeszéd lehetősége is, és talán létrejöhet egy autonómia-kerekasztal, majd a dialógus állandósulhat is egy Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet Keretében” – hangoztatta a püspök.
Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője szintén intő példának minősítette a felvidéki fejleményeket, és leszögezte, az egyezkedésre alapuló kamarillapolitika kudarcot vallott Romániában és Szlovákiában is. „Az RMDSZ sem lesz képes stratégiai céljait gyakorlatba ültetni, itt is kudarcot vallott az elmúlt tíz év politikája. Az erdélyi magyar politika komoly válság elé néz, ez érzékelhető azon a vitán is, amely az RMDSZ reformjáról szól” – hangoztatta Toró. A képviselő szerint a helyzet oly módon lenne feloldható, ha a politikum nem akarna mindenre rátelepedni, és megvalósulna a pluralizmus, valamint a párbeszéd a civil szféra és a politikusok között.