Oktatási-nevelési támogatás: Románia területéről érkezett a legtöbb kérelem
Fotó: Forrás: Rákóczi Szövetség
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből, amelyet a kérelmek benyújtásának április 16-ai lejárta után állítottak össze.
2026. április 24., 14:382026. április 24., 14:38
Az idei évben az elektronikus kérelmek benyújtására a 2026 március 17. és április 16. közötti időszakban volt lehetőség a Rákóczi Szövetség online felületén.
Tavaly 232 004-en, 2024-ben 232 377-en igényelték a támogatást.
A támogatási kérelmek benyújtásának országonkénti megoszlása gyakorlatilag megegyezik az előző évek arányával, illetve a külhoni magyar közoktatásban és felsőoktatásban tanuló diákok arányával.
Az idei évben a Kárpát-medence összesen 2685 olyan intézményéből érkezett be támogatási kérelem, ahol lehetőség van magyar nyelvű oktatásra. Felvidék kivételével ez a szám tartalmazza azon intézményeket is, ahol a magyar fakultatív nyelvként tanulható – áll a Rákóczi Szövetség honlapján közzétett gyorsjelentésben.
Az előző évhez hasonlóan ismét növekedett a kérelmezők lakhelye szerinti települések száma. Kárpát-medence szerte több mint háromezer településen élnek a támogatás kérelmezői. Összesen 1529 erdélyi és partiumi, 74 csángóföldi, 738 felvidéki, 420 kárpátaljai, 178 vajdasági, 80 horvátországi és 48 muravidéki (szlovéniai) településen élő családból nyújtottak be kérelmet az idei évben.
A kérelemszámok évfolyamonkénti megoszlását tekintve elmondható, hogy idén a legnagyobb számú, 18 213 kérelmet a második osztályos gyermekek szülei nyújtották be. Évfolyamonként felfelé haladva a benyújtott kérelmek száma lépcsőzetesen csökken.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
Az összesítés szerint elmondható, hogy az elektronikusan benyújtott kérelmek száma 2024-et és 2025-ot követően – a tavalyi évhez képest regisztrált enyhe csökkenés ellenére – továbbra is rekordmagas a korábbi időszakhoz képest. Az elmúlt évben végrehajtott informatikai fejlesztések nyomán bevezetett, mesterséges intelligencia által asszisztált okmánybeolvasás eredményeként a kérelmek benyújtása, megújítása és ellenőrzése is jóval gyorsabbá és egyszerűbbé vált. 2024-ben a benyújtott kérelmek 97,7 százaléka, 2025-ben 97,8 százaléka esett pozitív elbírálás alá, a pozitív elbírálás aránya várhatóan az idei évben is ehhez hasonló lesz.
A 2026-ben benyújtott 229 339 kérelem 82,7 százaléka (189 696) az előző évben benyújtott és elfogadott kérelem megújítása volt. További 39 643 kérelmet újként nyújtottak be a szülők, illetve nagykorú kérelmezők. A Rákóczi Szövetség pozitívumként értékeli, hogy – a korábbi évek növekvő tendenciájának folytatásaként – Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján is nőtt a benyújtott hallgatói kérelmek száma, egyre több magyarul tanuló külhoni egyetemista él a támogatás lehetőségével.
A tavalyi évhez képest mintegy 1,2 százalékos csökkenés elsődlegesen demográfiai okokra vezethető vissza, a benyújtott kérelmek számában már érzékelhetőek a koronavírus-járvány óta csökkenő pályán lévő születésszámok.
A kérelmek elbírálásának határideje: 2026. július 10. A kérelmeket a program külhoni partnerei bírálják el a www.mipont.hu oldal ellenőri felületén.
Megjelentek a nemzetpolitikai államtitkárság Szülőföldön magyarul programjának idei felhívásai, az eddigi 22 400 forintról 100 ezer forintra emelkedik a külhoni magyar gyerekek oktatási-nevelési támogatása – jelentette be Potápi Árpád János.
„A támogatott kérelmek számának alakulása rámutat arra, hogy a tanügyi statisztikákkal összhangban az utóbbi években stabilizálódni látszik a külhoni területeken magyarul tanuló diákok száma. Erdélyben és Vajdaságban is megállt vagy mérséklődött a 2010-es évekre jellemző jelentős csökkenés, Kárpátalján a 2010-es évek második felének felívelő tendenciáját megtörő koronavírus-járvány, illetve a háborús események okozta létszámvesztés üteme csökkent, a nehéz helyzet ellenére biztosítva a kárpátaljai magyar oktatási rendszer fentarthatóságát. Felvidéken az óvodai és alapiskolai létszámok tekintetében 2010 óta stabilitásról beszélhetünk. Ugyanakkor az előttünk álló évek létszámadataiban számítani kell a térség egészére jellemző alacsony születésszámok miatti veszteségekre, ezért
A támogatások az anyagi és erkölcsi odafigyelésen túl hatékony eszközt biztosítanak az érintett családok megszólításához, az anyaország és a külhoni magyar közösségek közötti közvetlen kapocs megteremtéséhez és a magyar kultúra és identitás továbbadásához” – fogalmazza meg a Rákóczi Szövetség.
Mint ismeretes, a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján a magyar állam a Kárpát-medence külhoni területein magyar intézményt látogató diákok részére minden évben támogatást biztosít, évente megismételt kérelem alapján, a Szülőföldön Magyarul Program keretében. A magyar kormány döntése értelmében a támogatás összege 2023 óta diákonként évi bruttó 100 000 forint. A Program hozzájárul ahhoz, hogy a magyar nyelv és kultúra tovább éljen a határon túli régiókban, így biztosítva a jövő generációi számára a magyar identitás megőrzését és erősítését. A Program nemcsak az iskolai oktatás, hanem az óvodai nevelés és a felsőoktatás területén is jelentős segítséget nyújt, lehetővé téve a fiatalok számára, hogy magyar nyelven folytathassák tanulmányaikat, és ne kelljen választaniuk a magyar nyelvű oktatás és a személyes fejlődésük között. A Program pénzügyi lebonyolítója a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2024-től a Program digitalizációjáért és kommunikációjáért a Rákóczi Szövetség felel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!