Az aradi Alsótemető főbejárata – ide tervezték a magyar hősök emlékhelyét
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint négy évvel az aradi egyeztetések után sem történt előrelépés a világháborús magyar hősök aradi központi temetője létrehozásának ügyében. A Krónika által kapott információk szerint a labda a magyar fél oldalán van: miután azonosították a kialakítandó emlékhely területét, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal várja a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről a tervek benyújtását, de erre azóta sem került sor.
2025. június 06., 08:002025. június 06., 08:00
2025. június 20., 11:212025. június 20., 11:21
A második világháborúban elesett, és a mai román állam területén nyugvó magyar honvédek aradi síremlékének kialakítása már 2019 augusztusában terítékre került, amikor is Călin Bibarț – akkor még csak megbízott – polgármester egy közleményben jelezte, hogy a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) megkereste az önkormányzatot: befogadná-e a tordai csatában elesett 90 magyar honvéd már exhumált földi maradványait (az akkori kommüniké szerint a honvédeket a kolozsvári zsidó temetőben hantolták ki).
Az ügy folytatásaként 2021 áprilisában Aradon tárgyaltak a Magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) vezetői a kolozsvári magyar főkonzulátus munkatársai és Călin Bibarț polgármester jelenlétében. A megbeszélés központi témája a helyszín kiválasztása volt. A magyar fél egy 900-1000 négyzetméteres telekre tartott igényt, hogy azon alakítsa ki az emlékhelyet. Az aradi polgármester a Bodrogi úti Alsótemetőben kínált fel egy parcellát, mert ott már nyugszanak világháborús hősök: román, magyar, szerb és orosz katonák.
Azt szerettük volna megtudni a felektől, hogy hol tart az emlékhely kialakításának ügye, ezért kérdéseinkkel még májusban a magyar Honvédelmi Minisztérium és az aradi polgármesteri hivatal sajtóosztályához fordultunk, illetve elküldtük azokat az ONCE-nek is – a három intézmény közül csak utóbbi válaszolt, a másik kettő többszöri megkeresésre sem.
A Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal elöljáróban tisztázta:
Ennek értelmében a román–magyar kétoldalú együttműködés a háborús sírok és emlékművek gondozása területén a két kormány között létrejött megállapodás alapján történik. Ez szabályozza a Romániában található magyar háborús sírok, illetve a Magyarországon található román háborús sírok jogállását.
A megállapodást 2008. március 6-án Bukarestben írták alá, és a román fél részéről a 300/2008. számú törvény révén ratifikálták. A kétoldalú egyezmény alkalmazásáért felelős szervek Romániában a ONCE, míg Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
A megállapodás szerint a szerződő felek kölcsönösen, ingyenesen biztosítják azokat a földterületeket, amelyeken a háborús sírok és emlékművek találhatók vagy létrejönnek. Továbbá, az új földterület kiválasztása, valamint a sírok és emlékművek áthelyezése kizárólag a másik szerződő fél jóváhagyásával történhet.
„A (…) román fél megtette a szükséges lépéseket egy olyan földterület azonosítására, amelyet a magyar fél rendelkezésére bocsátanak a magyar katonák központi temetőjének kialakítása céljából. Ennek eredményeként a román fél azonosított egy területet az aradi Alsótemetőben, és a javaslatot továbbította a magyar félnek, amelyet az illetékes magyar szerv elfogadott” – olvasható az ONCE válaszában, de a hivatal hangsúlyozta azt is, hogy „amennyiben az újratemetés a másik szerződő fél államának területén történik, az érintett fél kizárólag egy előzetesen bemutatott és a másik szerződő fél által jóváhagyott projekt alapján járhat el.”
A második világháborúban a szovjet hadseregen oldalán elesett katonák sírjainak parcellája az Alsótemetőben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ezért a magyar katonák központi temetőjének kialakítását célzó projekt megvalósításához szükséges, hogy az illetékes magyar szerv benyújtsa intézményünk számára az elemzés és jóváhagyás céljából a technikai dokumentációt, amely a háborús temető kialakításának munkálataira vonatkozik.
Időközben olyan – nem hivatalos – információt is hallottunk, miszerint a magyar fél elállt az emlékhely aradi létrehozásának tervétől, de mivel a honvédelmi minisztérium nem reagált, megpróbáltuk elérni telefonon a bukaresti magyar nagykövetség katonai attaséját – sikertelenül. Így sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk a híresztelést, mint ahogy arra sem kaptunk választ, hogy Aradon vagy valahol másutt alakítanak ki emlékhelyet a világháborús magyar hősöknek.
Ha az említett hivatalok valamelyike reagál, visszatérünk a témára.
Az aradi önkormányzat sajtóosztálya utóbb elküldte Călin Bibarț polgármester választát, mely a következő: „Valóban volt találkozó a magyar féllel 2021-ben, de utána a megbeszélések a magyar és román hősök emlékét ápoló állami hatóságok között folytak, az aradi polgármesteri hivatalhoz több információ nem jutott el ezzel kapcsolatban.”
Magyar hősi temető létrehozásáról tárgyaltak a héten Aradon a Magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) képviselői – számolt be az Arad Hírek portál.
Nem a magyar honvédelmi minisztérium illetékesein múlt-múlik, hogy a két világháborúban a mai Románia területén elesett hősök gyűjtőtemetőjét végül nem a Székelyföldön hozzák létre – közölték lapunkkal Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai attaséi. A kérdésben illetékes Rom&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!