
Az aradi Alsótemető főbejárata – ide tervezték a magyar hősök emlékhelyét
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint négy évvel az aradi egyeztetések után sem történt előrelépés a világháborús magyar hősök aradi központi temetője létrehozásának ügyében. A Krónika által kapott információk szerint a labda a magyar fél oldalán van: miután azonosították a kialakítandó emlékhely területét, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal várja a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről a tervek benyújtását, de erre azóta sem került sor.
2025. június 06., 08:002025. június 06., 08:00
2025. június 20., 11:212025. június 20., 11:21
A második világháborúban elesett, és a mai román állam területén nyugvó magyar honvédek aradi síremlékének kialakítása már 2019 augusztusában terítékre került, amikor is Călin Bibarț – akkor még csak megbízott – polgármester egy közleményben jelezte, hogy a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) megkereste az önkormányzatot: befogadná-e a tordai csatában elesett 90 magyar honvéd már exhumált földi maradványait (az akkori kommüniké szerint a honvédeket a kolozsvári zsidó temetőben hantolták ki).
Az ügy folytatásaként 2021 áprilisában Aradon tárgyaltak a Magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) vezetői a kolozsvári magyar főkonzulátus munkatársai és Călin Bibarț polgármester jelenlétében. A megbeszélés központi témája a helyszín kiválasztása volt. A magyar fél egy 900-1000 négyzetméteres telekre tartott igényt, hogy azon alakítsa ki az emlékhelyet. Az aradi polgármester a Bodrogi úti Alsótemetőben kínált fel egy parcellát, mert ott már nyugszanak világháborús hősök: román, magyar, szerb és orosz katonák.
Azt szerettük volna megtudni a felektől, hogy hol tart az emlékhely kialakításának ügye, ezért kérdéseinkkel még májusban a magyar Honvédelmi Minisztérium és az aradi polgármesteri hivatal sajtóosztályához fordultunk, illetve elküldtük azokat az ONCE-nek is – a három intézmény közül csak utóbbi válaszolt, a másik kettő többszöri megkeresésre sem.
A Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal elöljáróban tisztázta:
Ennek értelmében a román–magyar kétoldalú együttműködés a háborús sírok és emlékművek gondozása területén a két kormány között létrejött megállapodás alapján történik. Ez szabályozza a Romániában található magyar háborús sírok, illetve a Magyarországon található román háborús sírok jogállását.
A megállapodást 2008. március 6-án Bukarestben írták alá, és a román fél részéről a 300/2008. számú törvény révén ratifikálták. A kétoldalú egyezmény alkalmazásáért felelős szervek Romániában a ONCE, míg Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
A megállapodás szerint a szerződő felek kölcsönösen, ingyenesen biztosítják azokat a földterületeket, amelyeken a háborús sírok és emlékművek találhatók vagy létrejönnek. Továbbá, az új földterület kiválasztása, valamint a sírok és emlékművek áthelyezése kizárólag a másik szerződő fél jóváhagyásával történhet.
„A (…) román fél megtette a szükséges lépéseket egy olyan földterület azonosítására, amelyet a magyar fél rendelkezésére bocsátanak a magyar katonák központi temetőjének kialakítása céljából. Ennek eredményeként a román fél azonosított egy területet az aradi Alsótemetőben, és a javaslatot továbbította a magyar félnek, amelyet az illetékes magyar szerv elfogadott” – olvasható az ONCE válaszában, de a hivatal hangsúlyozta azt is, hogy „amennyiben az újratemetés a másik szerződő fél államának területén történik, az érintett fél kizárólag egy előzetesen bemutatott és a másik szerződő fél által jóváhagyott projekt alapján járhat el.”
A második világháborúban a szovjet hadseregen oldalán elesett katonák sírjainak parcellája az Alsótemetőben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ezért a magyar katonák központi temetőjének kialakítását célzó projekt megvalósításához szükséges, hogy az illetékes magyar szerv benyújtsa intézményünk számára az elemzés és jóváhagyás céljából a technikai dokumentációt, amely a háborús temető kialakításának munkálataira vonatkozik.
Időközben olyan – nem hivatalos – információt is hallottunk, miszerint a magyar fél elállt az emlékhely aradi létrehozásának tervétől, de mivel a honvédelmi minisztérium nem reagált, megpróbáltuk elérni telefonon a bukaresti magyar nagykövetség katonai attaséját – sikertelenül. Így sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk a híresztelést, mint ahogy arra sem kaptunk választ, hogy Aradon vagy valahol másutt alakítanak ki emlékhelyet a világháborús magyar hősöknek.
Ha az említett hivatalok valamelyike reagál, visszatérünk a témára.
Az aradi önkormányzat sajtóosztálya utóbb elküldte Călin Bibarț polgármester választát, mely a következő: „Valóban volt találkozó a magyar féllel 2021-ben, de utána a megbeszélések a magyar és román hősök emlékét ápoló állami hatóságok között folytak, az aradi polgármesteri hivatalhoz több információ nem jutott el ezzel kapcsolatban.”

Magyar hősi temető létrehozásáról tárgyaltak a héten Aradon a Magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) képviselői – számolt be az Arad Hírek portál.

Nem a magyar honvédelmi minisztérium illetékesein múlt-múlik, hogy a két világháborúban a mai Románia területén elesett hősök gyűjtőtemetőjét végül nem a Székelyföldön hozzák létre – közölték lapunkkal Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai attaséi. A kérdésben illetékes Rom&
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!