
Fotó: Gecse Noémi
Több csíkszéki településen a tűzcsapok hiányát lehet tapasztalni, nemrég ez késlekedést is okozott a tűzoltás során az egyik faluban, a Hargita megyei tűzoltóság szerint azonban a törvény előírásait mindenhol betartják.
2016. július 09., 11:012016. július 09., 11:01
Ehhez képest múlt héten a Csíkszentmihály községhez tartozó Csíkvacsárcsiban pusztító lángokat tízperces késéssel kezdték el oltani. Izsák-Székely Lóránt polgármester lapunknak elmondta: az okozott gondot, hogy a tűzvész helyszínén 100 méteres körzetben nem volt tűzcsap.
Nehézséget jelentett az is, hogy a végül igénybe vett csapból érkező víz nyomása a távolság miatt csökkent, így motorpumpát kellett felszerelni. „Sok időbe telik, amíg a tömlőket előkészítik, összekötik, beteszik a pumpát, és elindítják a szivattyúkat” – magyarázta az elöljáró. A községben mind a 35 tűzcsap megfelelően működik. Izsák-Székely Lóránt arra is rámutatott: vannak olyan utcák, ahol egyáltalán nincs tűzcsap.
A tűzcsapok tulajdonosa a helyi önkormányzat, a berendezések vízellátása, felszerelése és üzemeltetése a Harvíz Rt. regionális ivóvíz-szolgáltató feladata. Bogáti Csaba, a részvénytársaság vezérigazgatója arról számolt be: hozzájuk még nem érkezett arra vonatkozó kérés, hogy bővítsék a hálózatot, de ha erre igény van, a Harvíztől kell megrendelni a tűzcsapot, amelyet fel is szerelnek, a beruházás költségét pedig a helyi önkormányzatnak kell állnia. Az előző jogszabály alapján a városokban 100 méterenként kellett tűzcsapot felszerelni, a falvakban ennél kevesebb is elég volt, idén viszont megváltozott a törvény, amely már a kis településeken is több csapot ír elő. Egy berendezés felszerelése 1500–2000 lejbe kerül.
Alina Maria Ciobotariu, a Hargita megyei tűzoltóság szóvivője szerint a megye minden településén elégséges mennyiségű tűzcsap üzemel. Rámutatott: a törvény szerint a település méretétől függ, hogy hány ilyen berendezés van egy községben.
Csíkszentdomokoson nemrég bővítették a hálózatot: a községben korábban csak öt tűzcsap működött, az intézkedés nyomán pedig 50-re emelkedett a megyei és országutak mentén a tűzoltó berendezések száma – tudtuk meg Karda Róbert polgármestertől. Az új rendszer azonban még nem működőképes, az elöljáró szerint körülbelül egy hónapot kell várni, amíg beüzemelik mindegyik darabot. A csapok karbantartását a helyi önkéntes tűzoltók végzik. Kedvezőbb a helyzet Csíkkozmáson, ahol ötvenöt tűzcsapot szereltek fel, ezek több mint 90 százaléka pedig működőképes – közölte Szántó László községvezető. A polgármester rámutatott: nemrég tartott ellenőrzést a katasztrófavédelmi felügyelőség, amely megállapította, hogy néhány tűzcsapot meg kell javítani, de ezenkívül mindent rendben találtak.
Nem lehet tudni, mikor kezdődhet el a juhállomány bárányhimlő elleni kötelező oltása, és azt sem, mikor oldhatják fel az élő állatok kivitelét sújtó korlátozásokat. Falugazdászok szerint az ágazat egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
szóljon hozzá!