Nincs jogos alapja az egészségügyben dolgozók szakmai tömörülése által bejelentett tiltakozássorozatnak, hiszen a szaktárca közvitára bocsátotta az egészségügyi reformról szóló törvénycsomagot, jelentette ki Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter. A tárcavezető elmondta, szombattól kész tárgyalni az egészségügyben dolgozók képviselőivel, és arra kérte a kezdeményezőket: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a megmozdulások ne befolyásolják a lakosság egészségügyi ellátását.
2013. szeptember 11., 18:552013. szeptember 11., 18:55
Eugen Nicolăescu emlékeztetett, az egészségügyi reformot szabályozó törvénycsomagról négy régióban – Alexandriában, Craiován, Konstancán és Segesváron – szerveztek közvitát, amelyeken a szakma több száz képviselője volt jelen, és újabb három egyeztetésre kerül sor Jászvásáron, Nagyváradon és Temesváron. A találkozókra az orvosi és fogorvosi kamara, a különböző szakszervezetek, szakmai egyesületek képviselőit, valamint a kórházmenedzsereket is várják, mondta. A miniszter arról biztosította a szakmabelieket, hogy a szaktárca minden egyes javaslatot figyelembe vesz és elemez, ugyanis szerinte az egészségügyi reform csak átfogó konzultációsorozat eredményeként valósulhat meg.
Kifejtette, a reform célja tisztességes bérezést biztosítani az orvosoknak és az egészségügyben dolgozóknak, illetve megoldást találni a rendszer finanszírozására, a közpénz minél hatékonyabb felhasználására. Nicolăescu hangsúlyozta, miután négy évig “csak beszéltek” az egészségügyi ellátást érintő problémákról, például az orvosmigrációról, és semmilyen konkrét terv nem született ezek megoldására, a szaktárca kidolgozott egy törvénycsomagot erre, melyhez bárki hozzászólhat. Úgy vélte, ilyen körülmények között nem indokolt az orvosok tiltakozása, hiszen a minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy megtalálja a megfelelő megoldást a problémákra.
Mint arról beszámoltunk, az egészségügyben dolgozók szakmai szervezeteit tömörítő testület pénteken jelentette be, hogy szeptember 18-ától nagyarányú tiltakozássorozatot indít. A forgatókönyv szerint a fehérköpenyesek szeptember 18. és 27. között naponta az egészségügyi és a pénzügyminisztérium székháza elé vonulnak, októberben pedig a kormánypalotát veszik célba. Amennyiben a minisztérium a tüntetéseket követően sem változtat álláspontján, és nem tesz eleget kéréseiknek, novemberben általános sztrájkba lépnek és csak tevékenységük egyharmadát biztosítják. Mint mondták, emellett tömeges lemondásokra is sor kerülhet, illetve arra is számítani kell, hogy a háziorvosok tömegesen bontják majd fel az Országos Egészségbiztosító Pénztárral (CNAS) kötött szerződéseket.
Az egészségügyben dolgozók elsősorban azt kérik, hogy az egészségügy kapja meg a bruttó hazai termék 6 százalékát a jelenlegi 3,4 százalék helyett. Követelik továbbá, hogy ne változtassák meg a közkórházak működési formáját, illetve dolgozzanak ki új bérezési törvényt. Jövő év elejétől béremelést és új kollektív munkaszerződés aláírását is kérik. Kedden a Mentőorvosok Szakmai Egyesülete is bejelentette, támogatja a követeléseket, azonban hozzátette: ezeknek oly módon kell érvényt szerezni, hogy ne veszélyeztessék a páciensek életét, egészségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!