Egyrészt a zord idő miatt, de azért is, hogy megnézzék: mit tanultak két és fél nap alatt a szatmárnémeti Harag György Társulat művészházaspárjától, Nagy Orbántól és Nagy Anikótól a színészettel kacérkodó sarmasági gyerkőcök. Kamucipőke című rögtönzésükben kegyetlen őszinteséggel és rekeszizmot próbáló humorral gúnyolták ki a ma divatos menőzést és Nyugat-majmolást. „A Hamupipőke című kedvelt mesét gyúrtuk át közösen, mondanom sem kell, hogy a gyermekekben valósággal dúl a fantázia” – mondta lapunknak Nagy Anikó. Elmesélte, hogy amikor megérkeztek Sarmaságra, alig két-három gyermek lézengett a teremben, aztán délutánra már vagy harmincan-negyvenen jöttek. „Nemcsak a darabra kellett figyelnünk, hanem arra is, nehogy lepotyogjanak a színpadról” – mondta Nagy Anikó.
De a gyermekseregben hiányt nem szenvedő 6500 lelkes, közel 88 százalékban magyarok, 12 százalékban románok lakta szilágysági nagyközségben a csendesebb műfajok iránt is igen nagy érdeklődést mutattak a legfiatalabbak. A csütörtöktől vasárnapig tartó rendezvényen mindennap volt számukra valamilyen műhelyfoglalkozás. Márkus Zsolt, a Magyarországról másfél hónapja hazatelepedett filmes például hatvan gyermekkel rajzolt és festett napokon át, így születhetett meg a gyermekmunkákat bemutató kiállítás. Az ifjak tanulhattak a fafaragó Katona Gyuszi bácsitól, Máté Lajos korongozótól, Keresztes André Bálint nótafától és feleségétől, Bözsi nénitől is, aki a néptánc alaplépéseire és a szövés-fonás-varrás titkaira okította a több mint száz gyermeket.
De a felnőttek is kitettek magukért: az öregektől összegyűjtött régi tárgyakból népművészeti-néprajzi kiállítás, az IPP-ART képzőművészcsapat munkáiból pedig festészeti tárlat nyílt a Kemény János-kúriában. A debreceni Csokonai Színház művészei operettgálával szórakoztatták a népes közönséget. A lazább műfajok kedvelői az esővel dacolva rúgták a bőrt a focibajnokságon, aki táncra vágyott, táncházban vagy diszkóban rázhatta a rongyot.
A tűzijátékkal befejeződött Sarmasági Napokon az új községháza alapkövét is elhelyezték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok