Népszerűtlen a nyárádmenti szelektív gyűjtés

A kezdeti lelkesedés után csak Ákosfalva, Backamadaras, Csíkfalva, Székelyhodos és az utólag csatalakozó Balavásár területén folyik szelektív szemétgyűjtés. Pedig az ákosfalviak kezdeményezésére 2008-ban uniós alapokból megépítették a kisgörgényi átrakóállomást. Kezdetben 30 ezer háztartásból hordták el a szelektíven gyűjtött szemetet, ma már csupán ennek harmadából kerül a hulladék Kisgörgénybe.

Osváth Csaba ákosfalvi polgármester fájlalja, hogy kollégái a kedvező feltételek ellenére kihátráltak a projektből, megnehezítve a kisgörgényi üzem működtetését.

„Az EU-s pályázat lényegében az újrahasznosítható hulladék szelektív gyűjtéséről szólt, azonban a környék polgármestereivel való egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy a háztartási szemét elhordását is vállaljuk. Mivel mennyiségileg ebből volt több, ráadásul Segesvárra kellett szállítani, a szemétdíj a csatlakozó községekben jelentősen megnőtt. De még így is mindössze évi 25 lejre rúg személyenként, a 14 éven aluli gyermekek és a 75 év fölötti nyugdíjasok esetében ingyenes, a négy személynél népesebb családoknál pedig 20 lejbe kerül. Enynyit igazán áldozhatunk a környezetvédelem érdekében” – vélekedett Osváth Csaba.

Szerinte nem is a szomszéd települések lakói sokallták a még így is jelképesnek számító szemétdíjat, az elöljárók tartottak a kevésbé népszerű intézkedéstől. Az ákosfalvi polgármester szerint már csak azért is kár a programból visszalépett településekért, mert a hulladékgazdálkodás a civilizáltság egyik fokmérője. Mint mondta, az elején az ákosfalviaknak is nehéz volt megszokniuk a szelektív gyűjtést, egyesek a mai napig is ugyanabba a kukába hajítják az üres üvegeket, a papírhulladékot és a háztartási szemetet, de a lakosság többsége elfogadta és tiszteletben tartja a környezetbarát intézkedést.

Kérdésünkre, hogy miért mondtak le a szelektív hulladékgyűjtésről, a szomszédos Nyárádkarácsony polgármestere, Ferenczi György kitérő választ adott. „Mert így látta jónak a tanács” – hangzott a szűkszavú válasz, majd magyarázatként még annyit tett hozzá, hogy nem szívesen beszél erről, mert nem akar senkit sem magára haragítani.

Osváth Csaba szerint a kisrégió településeinek a visszavonulása után az ákosfalviaknak is kényelmesebb lett volna, hogy többé nem vállalják az átrakóüzem működtetését. Csakhogy ez esetben egymillió eurót kellett volna visszafizetni.

„Az volt a kikötés, hogy a projektet legalább öt évig fenn kell tartani. A visszalépő partnerek miatt ez nem volt könnyű, de megoldottuk. Tizenöt embernek biztosítottunk állást, miközben önellátóvá váltunk. Most sem értem őket, mert míg mi saját költségvetésből biztosítottuk az önrészt, és kialakítottuk a teljes infrastruktúrát, a többi önkormányzat helyett a megyei tanács fizetett” – fejtette ki a Maros megyei község elöljárója.

Kérdésünkre, hogy mi lesz az átrakóállomás sorsa, Osváth elmondta, amint beindul a megyei hulladékgazdálkodási program, a kisgörgényi üzem annak részeként fog működni, és valószínűleg azt a 13 közigazgatási egységet szolgálja majd ki, mely öt évvel ezelőtt a társulás tagja volt. Jelenleg havonta mintegy húsz tonna kartont és öt tonna pillepalackot sikerül értékesíteni. A gondot a használt üveg eladása jelenti, ugyanis Romániában sehol nem vásárolják fel, ezért Bulgáriába kell exportálni.