Népszavazást kezdeményez a régióátszervezésről az RMDSZ

Az RMDSZ elnöke a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) Sepsibesenyőn megrendezett szabadegyetemén tartott előadásában rámutatott: a közigazgatási átszervezés nem valósítható meg a polgárok megkérdezése nélkül, az RMDSZ ezért elkezdi az aláírásgyűjtést a helyi népszavazások kiírása érdekében mind a Székelyföldön (Maros, Hargita és Kovászna megyében), mind a Partiumban (Bihar, Szatmár és Szilágy megyében), ahol jelentős a magyarok aránya. Elmondta, a helyi népszavazásokon arra kell majd a lakosoknak választ adniuk, támogatják-e a közigazgatási régiók megalakítását, illetve milyen régióhoz kellene a településüknek tartoznia, ha megtörténik az átszervezés.

\"Az erdélyi magyar közösség a régióátszervezési huzavonával időt nyert. Nekünk a következő időszakban az a feladatunk, hogy partnereket találjunk az RMDSZ 16 régiós átszervezési tervéhez. Meg kell győznünk a román tárgyalófeleket, hogy a kisebb, hatékonyabb működésű régió nemcsak a magyar emberek érdeke, de a románoké is\" – hangsúlyozta Kelemen Hunor, rámutatva, hogy az RMDSZ a fokozatosság elvét követi. Mint mondta, a népszavazások kiírását szorgalmazó aláírásgyűjtés után a helyi önkormányzatok állásfoglalást fogalmaznak meg, amelyben kinyilvánítják, hogy az adott település hova szeretne tartozni.

\"Ezt követően kerülhet sor utcai tüntetésekre. Ilyen szempontból az RMDSZ csatlakozik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberi meneteléséhez, és minden segítséget megad, hogy a Kökös és Bereck közötti útvonalon minél többen vonuljanak fel\" – mondta Kelemen Hunor. Mint ismert, az SZNT október 27-ére hirdette meg a székelyek \"nagy menetelését\" az egységes, önálló, autonóm Székelyföldért, a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút 45 kilométeres székelyföldi szakaszán.

A romániai törvények szerint választópolgárok is kezdeményezhetik határozattervezetek megvitatását és elfogadását a helyi tanácsokban. Ehhez az illető közigazgatási egység választói névjegyzékében szereplő polgárok legalább öt százalékának az aláírására van szükség.

Eközben Victor Ponta miniszterelnök szintén pénteken Suceaván arról beszélt, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régió túl nagy az európai uniós standardokhoz képest, a megyék viszont túl kicsik. Elmondta, a kormány tüzetesen elemezte a kérdést, több variáns is szóba került, azonban még nincs eldöntve, hogy 10 vagy 12 régiót hoznak majd létre.

\"Nem tudom, hogy végül hogy fog kinézni a romániai régiók térképe, ez olyan döntés, amit nem nekem kell meghozni miniszterelnökként, a parlament dönti majd el. Azonban hiszek a kiegyensúlyozott fejlődésben. Nem hiszem, hogy mindent egyetlen nagyvárosban kell összpontosítani, bármelyik is legyen az, Romániának a lehető legkiegyensúlyozottabban kell fejlődnie\" – hangsúlyozta a kormányfő.

Rámutatott, a régióknak minél több feladatot át kell majd venniük a kormánytól, mint például a munkanélküli segélyek, nyugdíjak folyósítása, de ezekhez tartoznának az egészségügyet, oktatást érintő kérdések is. Újságírói kérdésre elmondta, támogatja, hogy Bukovina – ahol gyerekkorát töltötte – önálló régió legyen, amely szerinte európai mikrórégióvá is kinőhetné magát.