Kiss Sándor bihari RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón közölte: az MPP-vel már megszületett a „szerződés”, az EMNP-hez pedig már aláírva juttatta el az elmondása szerint közös megegyezés alapján megírt szöveget. Nem sokkal később a néppárttól is megérkezett a közlemény, amelyből kiderül: ők is aláírták, és így megkötöttnek tekintik a megállapodást.
A furcsa aláírási procedúrára azért került sor, mert – mint azt mindkét fél megerősítette – a szövetség és a néppárt napokon keresztül képtelen volt megegyezni a szerződés hivatalos megkötésének helyszínéről. Zatykó Gyula partiumi EMNP-régióelnök lapunknak azt mondta, nem tartotta volna tisztességesnek, ha az RMDSZ eredeti elképzelése szerint az aláírásra Kiss Sándor irodájában kerül sor, hiszen ez egyfajta alá- és fölérendeltségi viszonyt sejtetett volna. Az általuk felajánlott helyszínek azonban az RMDSZ-nek nem feleltek meg. Kiss Sándor azt mondta: a sok huzavonát megunva döntött úgy, hogy inkább külön, ki-ki a saját irodájában szignálja majd a dokumentumot, ami néhány órán belül meg is történt. Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök szerint a megállapodás ötlete múlt szerdán került először szóba közte és Zatykó Gyula között.
Mint arról beszámoltunk, a bihari RMDSZ 16 civil szervezettel, illetve történelmi egyházzal írt alá hasonló megállapodást. A dokumentumok értelmében a felek közösen munkálkodnak a lakosság minél hatékonyabb tájékoztatásáért. Kiss Sándor azt mondja, bár a népszámlálás már félidejénél tart, a politikai szervezetekkel kötött megegyezések még mindig sokat nyomnak a latban, hiszen, mint fogalmazott, a neheze még hátravan. „Erős a gyanúm, hogy a cenzus eredményei nem felelnek majd meg a valóságnak. Ha húsz százalék alá kerülünk, az alapjaiban rengeti meg magyar érdekképviseleteinket, párttól függetlenül” – jelentette ki. Hozzátette: attól tart, csak diverzió, ami a személyi szám bejelentési kötelezettsége körül történt, és arra szolgált, hogy az apróbb, de számunkra sokkal veszélyesebb trükkökről elvonja a figyelmet. Az elnök azt ígéri, amennyiben kételyek merülnek fel az eredménnyel kapcsolatban, a magyar szervezetek megfigyelői összehangoltan ellenőrizhetik a bihari űrlapokat, illetve a helyes kódolást.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a cenzus során megpróbálják eltitkolni, hogy a Székelyföld elrománosítására erőszakos betelepítéssel történt kísérlet. Az elöljáró csütörtökön elmondta, tudomására jutott, hogy néhány állami intézmény munkatársai az elmúlt időszakban két körüzenetet is kaptak, amelyekben arra szólítják fel őket, ne válaszoljanak a népszámlálási kérdőív bizonyos kérdéseire. A körlevelek szerint az érintetteknek nem szabad válaszolniuk a népesség migrációját mérő kérdésre, vagyis arra, hogy mikor és honnan költöztek Sepsiszentgyörgyre. Egy másik üzenet arra biztatja őket, hogy a munkahelyüket firtató kérdésre ne adjanak egyértelmű választ, ne fedjék fel az intézmény teljes nevét, csak annyit közöljenek a számlálóbiztossal, hogy közalkalmazottak.
Antal Árpád nem nevezte meg az intézményeket, viszont hangsúlyozta, szerinte felesleges és értelmetlen a titkolózás. A polgármester ugyanakkor elmondta, Sepsiszentgyörgyön nem voltak viszszaélések a népszámlálás során, mindössze három tévedést jelentettek: a külföldön tartózkodó nemzetiségét nem akarták beírni, egy 11 hónapos gyereket és egy 90 éves aggastyánt nem vettek nyilvántartásba. Mindhárom esetben visszahívják a számlálóbiztost. Az elöljáró szerint Sepsiszentgyörgyön nem lesz jelentős azoknak a száma, akik székelynek vallják magukat, bár valószínűleg többen lesznek, mint tíz évvel ezelőtt, amikor mindössze tucatnyian vallották magukat székelynek.
Aradon számos lakos jelentkezett a városházán, hogy ott töltsék ki róla a népszámlálási kérdőívet, attól tartva, hogy a számlálóbiztosok nem keresik fel. Az elmúlt két nap mintegy 300-an jelentkeztek a hivatalban, emiatt sorok alakultak ki, megnehezítve a munkát. A cenzorok közben arra panaszkodtak, hogy egyes albérlők nem akarnak ajtót nyitni, mivel nincsenek hivatalosan bejelentve. Egyes lakosok telefonon jelentkeztek, hogy bediktálhassák a személyi számukat. Eközben a Szociáldemokrata Párt bejelentette, jogi tanácsadást biztosít azoknak, akik nem diktálták be személyi számukat, és emiatt megbírságolják őket.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.