Kiss Sándor bihari RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón közölte: az MPP-vel már megszületett a „szerződés”, az EMNP-hez pedig már aláírva juttatta el az elmondása szerint közös megegyezés alapján megírt szöveget. Nem sokkal később a néppárttól is megérkezett a közlemény, amelyből kiderül: ők is aláírták, és így megkötöttnek tekintik a megállapodást.
A furcsa aláírási procedúrára azért került sor, mert – mint azt mindkét fél megerősítette – a szövetség és a néppárt napokon keresztül képtelen volt megegyezni a szerződés hivatalos megkötésének helyszínéről. Zatykó Gyula partiumi EMNP-régióelnök lapunknak azt mondta, nem tartotta volna tisztességesnek, ha az RMDSZ eredeti elképzelése szerint az aláírásra Kiss Sándor irodájában kerül sor, hiszen ez egyfajta alá- és fölérendeltségi viszonyt sejtetett volna. Az általuk felajánlott helyszínek azonban az RMDSZ-nek nem feleltek meg. Kiss Sándor azt mondta: a sok huzavonát megunva döntött úgy, hogy inkább külön, ki-ki a saját irodájában szignálja majd a dokumentumot, ami néhány órán belül meg is történt. Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök szerint a megállapodás ötlete múlt szerdán került először szóba közte és Zatykó Gyula között.
Mint arról beszámoltunk, a bihari RMDSZ 16 civil szervezettel, illetve történelmi egyházzal írt alá hasonló megállapodást. A dokumentumok értelmében a felek közösen munkálkodnak a lakosság minél hatékonyabb tájékoztatásáért. Kiss Sándor azt mondja, bár a népszámlálás már félidejénél tart, a politikai szervezetekkel kötött megegyezések még mindig sokat nyomnak a latban, hiszen, mint fogalmazott, a neheze még hátravan. „Erős a gyanúm, hogy a cenzus eredményei nem felelnek majd meg a valóságnak. Ha húsz százalék alá kerülünk, az alapjaiban rengeti meg magyar érdekképviseleteinket, párttól függetlenül” – jelentette ki. Hozzátette: attól tart, csak diverzió, ami a személyi szám bejelentési kötelezettsége körül történt, és arra szolgált, hogy az apróbb, de számunkra sokkal veszélyesebb trükkökről elvonja a figyelmet. Az elnök azt ígéri, amennyiben kételyek merülnek fel az eredménnyel kapcsolatban, a magyar szervezetek megfigyelői összehangoltan ellenőrizhetik a bihari űrlapokat, illetve a helyes kódolást.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a cenzus során megpróbálják eltitkolni, hogy a Székelyföld elrománosítására erőszakos betelepítéssel történt kísérlet. Az elöljáró csütörtökön elmondta, tudomására jutott, hogy néhány állami intézmény munkatársai az elmúlt időszakban két körüzenetet is kaptak, amelyekben arra szólítják fel őket, ne válaszoljanak a népszámlálási kérdőív bizonyos kérdéseire. A körlevelek szerint az érintetteknek nem szabad válaszolniuk a népesség migrációját mérő kérdésre, vagyis arra, hogy mikor és honnan költöztek Sepsiszentgyörgyre. Egy másik üzenet arra biztatja őket, hogy a munkahelyüket firtató kérdésre ne adjanak egyértelmű választ, ne fedjék fel az intézmény teljes nevét, csak annyit közöljenek a számlálóbiztossal, hogy közalkalmazottak.
Antal Árpád nem nevezte meg az intézményeket, viszont hangsúlyozta, szerinte felesleges és értelmetlen a titkolózás. A polgármester ugyanakkor elmondta, Sepsiszentgyörgyön nem voltak viszszaélések a népszámlálás során, mindössze három tévedést jelentettek: a külföldön tartózkodó nemzetiségét nem akarták beírni, egy 11 hónapos gyereket és egy 90 éves aggastyánt nem vettek nyilvántartásba. Mindhárom esetben visszahívják a számlálóbiztost. Az elöljáró szerint Sepsiszentgyörgyön nem lesz jelentős azoknak a száma, akik székelynek vallják magukat, bár valószínűleg többen lesznek, mint tíz évvel ezelőtt, amikor mindössze tucatnyian vallották magukat székelynek.
Aradon számos lakos jelentkezett a városházán, hogy ott töltsék ki róla a népszámlálási kérdőívet, attól tartva, hogy a számlálóbiztosok nem keresik fel. Az elmúlt két nap mintegy 300-an jelentkeztek a hivatalban, emiatt sorok alakultak ki, megnehezítve a munkát. A cenzorok közben arra panaszkodtak, hogy egyes albérlők nem akarnak ajtót nyitni, mivel nincsenek hivatalosan bejelentve. Egyes lakosok telefonon jelentkeztek, hogy bediktálhassák a személyi számukat. Eközben a Szociáldemokrata Párt bejelentette, jogi tanácsadást biztosít azoknak, akik nem diktálták be személyi számukat, és emiatt megbírságolják őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok