Kiss Sándor bihari RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón közölte: az MPP-vel már megszületett a „szerződés”, az EMNP-hez pedig már aláírva juttatta el az elmondása szerint közös megegyezés alapján megírt szöveget. Nem sokkal később a néppárttól is megérkezett a közlemény, amelyből kiderül: ők is aláírták, és így megkötöttnek tekintik a megállapodást.
A furcsa aláírási procedúrára azért került sor, mert – mint azt mindkét fél megerősítette – a szövetség és a néppárt napokon keresztül képtelen volt megegyezni a szerződés hivatalos megkötésének helyszínéről. Zatykó Gyula partiumi EMNP-régióelnök lapunknak azt mondta, nem tartotta volna tisztességesnek, ha az RMDSZ eredeti elképzelése szerint az aláírásra Kiss Sándor irodájában kerül sor, hiszen ez egyfajta alá- és fölérendeltségi viszonyt sejtetett volna. Az általuk felajánlott helyszínek azonban az RMDSZ-nek nem feleltek meg. Kiss Sándor azt mondta: a sok huzavonát megunva döntött úgy, hogy inkább külön, ki-ki a saját irodájában szignálja majd a dokumentumot, ami néhány órán belül meg is történt. Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök szerint a megállapodás ötlete múlt szerdán került először szóba közte és Zatykó Gyula között.
Mint arról beszámoltunk, a bihari RMDSZ 16 civil szervezettel, illetve történelmi egyházzal írt alá hasonló megállapodást. A dokumentumok értelmében a felek közösen munkálkodnak a lakosság minél hatékonyabb tájékoztatásáért. Kiss Sándor azt mondja, bár a népszámlálás már félidejénél tart, a politikai szervezetekkel kötött megegyezések még mindig sokat nyomnak a latban, hiszen, mint fogalmazott, a neheze még hátravan. „Erős a gyanúm, hogy a cenzus eredményei nem felelnek majd meg a valóságnak. Ha húsz százalék alá kerülünk, az alapjaiban rengeti meg magyar érdekképviseleteinket, párttól függetlenül” – jelentette ki. Hozzátette: attól tart, csak diverzió, ami a személyi szám bejelentési kötelezettsége körül történt, és arra szolgált, hogy az apróbb, de számunkra sokkal veszélyesebb trükkökről elvonja a figyelmet. Az elnök azt ígéri, amennyiben kételyek merülnek fel az eredménnyel kapcsolatban, a magyar szervezetek megfigyelői összehangoltan ellenőrizhetik a bihari űrlapokat, illetve a helyes kódolást.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a cenzus során megpróbálják eltitkolni, hogy a Székelyföld elrománosítására erőszakos betelepítéssel történt kísérlet. Az elöljáró csütörtökön elmondta, tudomására jutott, hogy néhány állami intézmény munkatársai az elmúlt időszakban két körüzenetet is kaptak, amelyekben arra szólítják fel őket, ne válaszoljanak a népszámlálási kérdőív bizonyos kérdéseire. A körlevelek szerint az érintetteknek nem szabad válaszolniuk a népesség migrációját mérő kérdésre, vagyis arra, hogy mikor és honnan költöztek Sepsiszentgyörgyre. Egy másik üzenet arra biztatja őket, hogy a munkahelyüket firtató kérdésre ne adjanak egyértelmű választ, ne fedjék fel az intézmény teljes nevét, csak annyit közöljenek a számlálóbiztossal, hogy közalkalmazottak.
Antal Árpád nem nevezte meg az intézményeket, viszont hangsúlyozta, szerinte felesleges és értelmetlen a titkolózás. A polgármester ugyanakkor elmondta, Sepsiszentgyörgyön nem voltak viszszaélések a népszámlálás során, mindössze három tévedést jelentettek: a külföldön tartózkodó nemzetiségét nem akarták beírni, egy 11 hónapos gyereket és egy 90 éves aggastyánt nem vettek nyilvántartásba. Mindhárom esetben visszahívják a számlálóbiztost. Az elöljáró szerint Sepsiszentgyörgyön nem lesz jelentős azoknak a száma, akik székelynek vallják magukat, bár valószínűleg többen lesznek, mint tíz évvel ezelőtt, amikor mindössze tucatnyian vallották magukat székelynek.
Aradon számos lakos jelentkezett a városházán, hogy ott töltsék ki róla a népszámlálási kérdőívet, attól tartva, hogy a számlálóbiztosok nem keresik fel. Az elmúlt két nap mintegy 300-an jelentkeztek a hivatalban, emiatt sorok alakultak ki, megnehezítve a munkát. A cenzorok közben arra panaszkodtak, hogy egyes albérlők nem akarnak ajtót nyitni, mivel nincsenek hivatalosan bejelentve. Egyes lakosok telefonon jelentkeztek, hogy bediktálhassák a személyi számukat. Eközben a Szociáldemokrata Párt bejelentette, jogi tanácsadást biztosít azoknak, akik nem diktálták be személyi számukat, és emiatt megbírságolják őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Tüntetést hirdettek hétfőre a vidombáki IAR repülőgépgyár alkalmazottai.
Menetrendváltozás nyomán novembertől az eddiginél kevesebb járatot indít Marosvásárhelyről Budapestre a Wizz Air.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Látogatottsági adatok