
Kolozs megyében 76 magyarlakta településen segítik az önkitöltést
Fotó: Haáz Vince
Fennáll a veszélye annak, hogy a Kolozs megyei magyarok egy része kimarad a lekérdezésből a népszámlálás során, figyelmeztet az RMDSZ, így nemzetiség és egyéb etnokulturális jellemzők nélkül kerülhetnek be a statisztikákba.
2022. április 26., 16:072022. április 26., 16:07
Ezért fontos, hogy a következő hetekben minél többen töltsék ki online a kérdőíveket – hívta fel a figyelmet keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján Tasnádi István Szilárd, Kolozs megye alprefektusa és Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.
Az RMDSZ közleménye szerint Tasnádi István Szilárd rámutatott: a 10 évvel ezelőtti lekérdezéskor Kolozs megyei szinten több mint 3 ezer számlálóbiztossal dolgozott a statisztikai hivatal, idén azonban kevéssel több mint 700-nak kell lefedni a megye egész területét.
Átlagosan a második szakaszban egy számlálóbiztosnak 500 és 600 háztartást kellene felkeresni, annak érdekében, hogy mindenkit lekérdezhessen, a nagyvárosok esetében ez a szám akár a 700 lakrészt is elérheti” – hangsúlyozta az alprefektus. Hozzátette előfordulhat viszont az is, hogy még a 700 kérdezőbiztos sem lesz meg, hisz eddig még a jelentkezők száma el sem érte a kiírt helyek számát.
„A mostani népszámlálásnak nem csak gyakorlati vonatkozása van, hanem szimbolikája is: most megmutathatjuk azt, hogy hányan élünk magyarok Romániában. Ez a statisztika meghatározza majd a következő 10 évben a közösségünk lehetőségeit és fejlődését. Én arra biztatok mindenkit, hogy május 15-ig töltse ki az online kérdőívet és mindenképp nyilatkozzon nemzeti identitásáról és felekezeti hovatartozásáról. Bizonyos adatokat más állami szervektől is begyűjthet a statisztikai hivatal, viszont a hovatartozásunkról nekünk kell nyilatkozni” – mutatott rá a közlemény szerint Csoma Botond. A parlamenti képviselő elmondta: Kolozs megye vonatkozásában az is tét, hogy lesz-e 100 ezer magyar ember.
Elhangzott, 43-ik napja tart az önkitöltés szakasza, ez idő alatt 183 ezer kérdőívet töltöttek ki online Kolozs megyében. A városok közül Kolozsvár áll az első helyen, ezt követi Dés, Torda, Aranyosgyéres, Szamosújvár, majd Bánffyhunyad. Községek szintjén a legnagyobb érdeklődés Szászfenesen van, ezt követi Apahida, Kisbács, Tordaszentmihály és Aranyoslóna.
Fontos: egy héttel a kitöltés után ellenőrizzük, hogy érvényessé nyilvánították e a kérdőívet a statisztikai hivatalnál. Ezt bárki megteheti otthon a https://dovrec.insse.ro/ oldalon. Amennyiben nem regisztrálták be kérjen segítséget az összeírópontok egyikén, amelyek pontos helyszínét és működési idejét ITT találják.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
szóljon hozzá!