Mezei János: aki csak magyarnak vallja magát, az csökkenteni fogja a székelység összlétszámát
Fotó: Gergely Imre
Az RMDSZ és az SZNT állásfoglalásával szembemenve az MPP arra buzdítja a székelyeket, hogy bátran vallják meg székely identitásukat a hét elején megkezdődött romániai népszámláláson.
2022. március 16., 15:582022. március 16., 15:58
2022. március 16., 16:232022. március 16., 16:23
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke szerdán kibocsátott felhívásában úgy véli, hogy az idei összeírás hosszú ideje az egyik legfontosabb kihívás, mellyel az erdélyi magyar és székely közösség szembenéz. Fontosnak nevezi, hogy minden, Romániában élő magyar anyanyelvű ember szabadon választhassa székely identitását, mivel létük történelmileg és kulturálisan is a magyar identitás pontosan meghatározható részét képezi.
„Székelyföld számára egyetlen igaz út van az önrendelkezés eléréséhez, a székelység megvallása, hisz az autonómiát ennek alapján követelhetjük” – érvel Mezei, arra bátorítva mindenkit, hogy aki teheti, éljen a lehetőséggel és vegyen részt online a népszámláláson.
A politikus emlékeztet, hogy a székelyt a magyar főcsoport alcsoportjaként tüntették fel az idei népszámláláson, ennek megfelelően aki székelynek vallja magát, az biztosan magyarként is szerepel. „Ellenben aki csak magyarnak, az csökkenteni fogja a székelység összlétszámát. Ezen elv alapján kell eljárniuk a székelyeknek, de egyéb népcsoportoknak is” – hangsúlyozza az MPP elnöke, hozzátéve: az erdélyi magyarság minden tagjának élnie kell azzal a lehetőséggel, hogy nemzeti identitását szabadon megvallhassa, „legyen az akár magyar, vagy székely”.
Megkezdődött Romániában hétfőn a népszámlálás május 15-éig tartó önkitöltési időszaka, amely alatt az ország lakosai internetes felületen, online tölthetik ki adataikat.
Mezei szerint a romániai magyar politikusok feladata az, hogy továbbra is biztosítsák ezt a jogot, anélkül, hogy a későbbiekben sérülnének a magyarok nyelvhasználati és kisebbségi jogai, vagy bármilyen retorzió érné a közösséget. Különben a népszámlálás hétfőn elkezdődött, május 15-éig tartó önkitöltési időszaka során a hivatalos platform (www.recensamantromania.ro) arra hívja fel a székely identitást kiválasztó felhasználó figyelmét, hogy ez az etnikum az alkategóriák szintjének felel meg, és ez a statisztikákban a főkategóriák szintjén összegezve fog megjelenni (ami ebben az esetben a magyar).
A közigazgatási törvény értelmében ugyanis a romániai településeken a cenzuson megállapított etnikai arányoktól függ, egy kisebbségnek joga van-e anyanyelvű ügyintézésre és köztéri feliratozásra. A legutóbbi, 2011-es népszámláláson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító húszszázalékos küszöböt.
Miközben az RMDSZ arra buzdítja a romániai magyarokat, hogy magyarnak vallják magukat, sokan bírálták Kelemen Hunor szövetségi elnököt korábbi kijelentése miatt, miszerint ő székely ember, akárcsak a szülei, de a népszámláláson magyarnak vallja magát. De megosztja a székely identitás kérdésea Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) is. Mint arról lapunkban beszámoltunk, a szervezet egyik tábora nemrég indulatos hangnemben lemondásra szólította Izsák Balázs elnököt amiatt, hogy – akárcsak a 2011-es népszámlálás előtt – most is arra szólította a székelyeket, vallják magukat magyarnak az összeíráson.
Mivel hamarabb elkezdte a szervezési és tájékoztatási felkészülést, mint a felelős hatóságok, az RMDSZ népszámlálásért felelős munkacsoportjának már van egy tiszta képe arról, hol mire van szükség, kikkel és milyen módon tudnak segíteni.
Korábban élénk vitát váltott ki a magyar közéletben, hogy míg a közvitára bocsátott, elsőként az RMDSZ által bemutatott népszámlálási kérdőív a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek pedig 13 alkategóriáját ajánlotta fel, a magyar nemzetiség alkategóriák nélkül szerepelt az adatlapon. A vitát követően a népszámlálási kérdőívre – az RMDSZ kezdeményezésére, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala előterjesztése nyomán – a magyar alkategóriájaként felkerült a székely is, erről kormányhatározat született.
Továbbra is borzolja a kedélyeket Székelyföldön az idei romániai népszámlálás nemzetiségi vetülete, egészen pontosan az, hogy a székelyek magyarnak vallják-e magukat.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.
Több bűncselekményt is elkövetett az a 18 éves nagyváradi fiatalember, aki a rendőrök elől akart elmenekülni, de végül Bors határában megállásra kényszerítették.
A Kolozs megyei ítélőtábla elrendelte hétfőn Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester 2,6 millió lej összegű igazolatlan eredetű vagyonának elkobzását. Az ítélet nem jogerős, 15 napon belül megfellebbezhető.
Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepén, hétfőn számos zarándok gyűlt össze a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház búcsúünnepére.
Sepsiszentgyörgy szeptember végi levegőjét idén is belengte az édes, karamellizált cukor illata: ismét megszervezték a Kürtőskalács Fesztivált, az édes ízek fesztiválját és versenyét.
Szeptember elején egy gyárrobbanás nyomán keletkezett szászsebesi tűzben megsérült három munkás közül a temesvári sürgősségi kórházban elhunyt egy Srí Lanka-i férfi.
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
szóljon hozzá!