Mezei János: aki csak magyarnak vallja magát, az csökkenteni fogja a székelység összlétszámát
Fotó: Gergely Imre
Az RMDSZ és az SZNT állásfoglalásával szembemenve az MPP arra buzdítja a székelyeket, hogy bátran vallják meg székely identitásukat a hét elején megkezdődött romániai népszámláláson.
2022. március 16., 15:582022. március 16., 15:58
2022. március 16., 16:232022. március 16., 16:23
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke szerdán kibocsátott felhívásában úgy véli, hogy az idei összeírás hosszú ideje az egyik legfontosabb kihívás, mellyel az erdélyi magyar és székely közösség szembenéz. Fontosnak nevezi, hogy minden, Romániában élő magyar anyanyelvű ember szabadon választhassa székely identitását, mivel létük történelmileg és kulturálisan is a magyar identitás pontosan meghatározható részét képezi.
„Székelyföld számára egyetlen igaz út van az önrendelkezés eléréséhez, a székelység megvallása, hisz az autonómiát ennek alapján követelhetjük” – érvel Mezei, arra bátorítva mindenkit, hogy aki teheti, éljen a lehetőséggel és vegyen részt online a népszámláláson.
A politikus emlékeztet, hogy a székelyt a magyar főcsoport alcsoportjaként tüntették fel az idei népszámláláson, ennek megfelelően aki székelynek vallja magát, az biztosan magyarként is szerepel. „Ellenben aki csak magyarnak, az csökkenteni fogja a székelység összlétszámát. Ezen elv alapján kell eljárniuk a székelyeknek, de egyéb népcsoportoknak is” – hangsúlyozza az MPP elnöke, hozzátéve: az erdélyi magyarság minden tagjának élnie kell azzal a lehetőséggel, hogy nemzeti identitását szabadon megvallhassa, „legyen az akár magyar, vagy székely”.
Megkezdődött Romániában hétfőn a népszámlálás május 15-éig tartó önkitöltési időszaka, amely alatt az ország lakosai internetes felületen, online tölthetik ki adataikat.
Mezei szerint a romániai magyar politikusok feladata az, hogy továbbra is biztosítsák ezt a jogot, anélkül, hogy a későbbiekben sérülnének a magyarok nyelvhasználati és kisebbségi jogai, vagy bármilyen retorzió érné a közösséget. Különben a népszámlálás hétfőn elkezdődött, május 15-éig tartó önkitöltési időszaka során a hivatalos platform (www.recensamantromania.ro) arra hívja fel a székely identitást kiválasztó felhasználó figyelmét, hogy ez az etnikum az alkategóriák szintjének felel meg, és ez a statisztikákban a főkategóriák szintjén összegezve fog megjelenni (ami ebben az esetben a magyar).
A közigazgatási törvény értelmében ugyanis a romániai településeken a cenzuson megállapított etnikai arányoktól függ, egy kisebbségnek joga van-e anyanyelvű ügyintézésre és köztéri feliratozásra. A legutóbbi, 2011-es népszámláláson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító húszszázalékos küszöböt.
Miközben az RMDSZ arra buzdítja a romániai magyarokat, hogy magyarnak vallják magukat, sokan bírálták Kelemen Hunor szövetségi elnököt korábbi kijelentése miatt, miszerint ő székely ember, akárcsak a szülei, de a népszámláláson magyarnak vallja magát. De megosztja a székely identitás kérdésea Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) is. Mint arról lapunkban beszámoltunk, a szervezet egyik tábora nemrég indulatos hangnemben lemondásra szólította Izsák Balázs elnököt amiatt, hogy – akárcsak a 2011-es népszámlálás előtt – most is arra szólította a székelyeket, vallják magukat magyarnak az összeíráson.
Mivel hamarabb elkezdte a szervezési és tájékoztatási felkészülést, mint a felelős hatóságok, az RMDSZ népszámlálásért felelős munkacsoportjának már van egy tiszta képe arról, hol mire van szükség, kikkel és milyen módon tudnak segíteni.
Korábban élénk vitát váltott ki a magyar közéletben, hogy míg a közvitára bocsátott, elsőként az RMDSZ által bemutatott népszámlálási kérdőív a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek pedig 13 alkategóriáját ajánlotta fel, a magyar nemzetiség alkategóriák nélkül szerepelt az adatlapon. A vitát követően a népszámlálási kérdőívre – az RMDSZ kezdeményezésére, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala előterjesztése nyomán – a magyar alkategóriájaként felkerült a székely is, erről kormányhatározat született.
Továbbra is borzolja a kedélyeket Székelyföldön az idei romániai népszámlálás nemzetiségi vetülete, egészen pontosan az, hogy a székelyek magyarnak vallják-e magukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!