
Mezei János: aki csak magyarnak vallja magát, az csökkenteni fogja a székelység összlétszámát
Fotó: Gergely Imre
Az RMDSZ és az SZNT állásfoglalásával szembemenve az MPP arra buzdítja a székelyeket, hogy bátran vallják meg székely identitásukat a hét elején megkezdődött romániai népszámláláson.
2022. március 16., 15:582022. március 16., 15:58
2022. március 16., 16:232022. március 16., 16:23
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke szerdán kibocsátott felhívásában úgy véli, hogy az idei összeírás hosszú ideje az egyik legfontosabb kihívás, mellyel az erdélyi magyar és székely közösség szembenéz. Fontosnak nevezi, hogy minden, Romániában élő magyar anyanyelvű ember szabadon választhassa székely identitását, mivel létük történelmileg és kulturálisan is a magyar identitás pontosan meghatározható részét képezi.
„Székelyföld számára egyetlen igaz út van az önrendelkezés eléréséhez, a székelység megvallása, hisz az autonómiát ennek alapján követelhetjük” – érvel Mezei, arra bátorítva mindenkit, hogy aki teheti, éljen a lehetőséggel és vegyen részt online a népszámláláson.
A politikus emlékeztet, hogy a székelyt a magyar főcsoport alcsoportjaként tüntették fel az idei népszámláláson, ennek megfelelően aki székelynek vallja magát, az biztosan magyarként is szerepel. „Ellenben aki csak magyarnak, az csökkenteni fogja a székelység összlétszámát. Ezen elv alapján kell eljárniuk a székelyeknek, de egyéb népcsoportoknak is” – hangsúlyozza az MPP elnöke, hozzátéve: az erdélyi magyarság minden tagjának élnie kell azzal a lehetőséggel, hogy nemzeti identitását szabadon megvallhassa, „legyen az akár magyar, vagy székely”.

Megkezdődött Romániában hétfőn a népszámlálás május 15-éig tartó önkitöltési időszaka, amely alatt az ország lakosai internetes felületen, online tölthetik ki adataikat.
Mezei szerint a romániai magyar politikusok feladata az, hogy továbbra is biztosítsák ezt a jogot, anélkül, hogy a későbbiekben sérülnének a magyarok nyelvhasználati és kisebbségi jogai, vagy bármilyen retorzió érné a közösséget. Különben a népszámlálás hétfőn elkezdődött, május 15-éig tartó önkitöltési időszaka során a hivatalos platform (www.recensamantromania.ro) arra hívja fel a székely identitást kiválasztó felhasználó figyelmét, hogy ez az etnikum az alkategóriák szintjének felel meg, és ez a statisztikákban a főkategóriák szintjén összegezve fog megjelenni (ami ebben az esetben a magyar).
A közigazgatási törvény értelmében ugyanis a romániai településeken a cenzuson megállapított etnikai arányoktól függ, egy kisebbségnek joga van-e anyanyelvű ügyintézésre és köztéri feliratozásra. A legutóbbi, 2011-es népszámláláson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító húszszázalékos küszöböt.
Miközben az RMDSZ arra buzdítja a romániai magyarokat, hogy magyarnak vallják magukat, sokan bírálták Kelemen Hunor szövetségi elnököt korábbi kijelentése miatt, miszerint ő székely ember, akárcsak a szülei, de a népszámláláson magyarnak vallja magát. De megosztja a székely identitás kérdésea Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) is. Mint arról lapunkban beszámoltunk, a szervezet egyik tábora nemrég indulatos hangnemben lemondásra szólította Izsák Balázs elnököt amiatt, hogy – akárcsak a 2011-es népszámlálás előtt – most is arra szólította a székelyeket, vallják magukat magyarnak az összeíráson.

Mivel hamarabb elkezdte a szervezési és tájékoztatási felkészülést, mint a felelős hatóságok, az RMDSZ népszámlálásért felelős munkacsoportjának már van egy tiszta képe arról, hol mire van szükség, kikkel és milyen módon tudnak segíteni.
Korábban élénk vitát váltott ki a magyar közéletben, hogy míg a közvitára bocsátott, elsőként az RMDSZ által bemutatott népszámlálási kérdőív a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek pedig 13 alkategóriáját ajánlotta fel, a magyar nemzetiség alkategóriák nélkül szerepelt az adatlapon. A vitát követően a népszámlálási kérdőívre – az RMDSZ kezdeményezésére, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala előterjesztése nyomán – a magyar alkategóriájaként felkerült a székely is, erről kormányhatározat született.

Továbbra is borzolja a kedélyeket Székelyföldön az idei romániai népszámlálás nemzetiségi vetülete, egészen pontosan az, hogy a székelyek magyarnak vallják-e magukat.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
szóljon hozzá!