Népszámlálás: aggályos módszerrel pótolnák az adatokat

A személyi adóbevallási ívek, az egyetemek, katonai intézmények és börtönök adatbázisai segítségével pótolná a hiányos népszámlálási adatokat az Országos Statisztikai Intézet (INS). Silvia Pisică, az intézmény igazgatója bejelentette, hogy a cenzus során körülbelül egymillió személy adatait nem sikerült regisztrálniuk a számlálóbiztosoknak, így ezeket más közigazgatási és állami intézményekkel együttműködve szereznék meg. „A kérdőíveken szereplő adatok bevitele után megpróbáljuk azok adatait is megszerezni, akiket nem értek el a számlálóbiztosok.

Elsősorban az adóhatóság adóbevallási íveit fogjuk használni, mert bizonyos, hogy azok a személyek, akik októberben adóztak, az országban vannak. És ha mindkét szülő szerepel az adóhatóság nyilvántartásában, akkor a gyerekeiknek is az országban kell lenniük” – érvelt az igazgató, aki szerint a saját információk és az állami intézmények adatainak összevetéséből arra is fény derülhet, ha valakit kétszer vettek nyilvántartásba a népszámlálás során.

Az illetékes arra is rámutatott, hogy a hiányos adatgyűjtés és a nagy mennyiségű munka miatt a statisztikai hivatal kénytelen újabb személyeket alkalmazni adatbevitelre, és ezzel egyidejűleg több pénzre lesz szükségük. Ezért ötmillió lejes költségvetés-kiegészítést kértek a belügyminisztériumtól a cenzus során megtakarított pénzösszegből, az igazgató szerint e nélkül nem lesznek képesek lezárni az adatbevitelt a jövő nyári határidőre.

A cenzus során meg nem kérdezett személyek magas arányára vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Silvia Pisică a belügyminisztériumra hárította a felelősséget, mint kifejtette, a statisztikai hivatal csak a módszertant biztosította, a számlálóbiztosokat a szaktárca, helyi szinten a prefektúrák és a polgármesteri hivatalok alkalmazták és koordinálták. Elmondta, elsősorban a nagyvárosokban és a magánlakóparkokban nem vették nyilvántartásba a lakosokat, utóbbiak területére ugyanis be sem engedték a biztosokat. „Meg fogjuk vizsgálni, hogy mekkora volt a migráció a nagyvárosokból a magánlakóparkok irányába. Ugyanis nem lehet megmagyarázni a nagyvárosok esetében tapasztalt hiányt, mivel ezek az elmúlt években vonzották a lakosokat, például a munkanélküliségi arány is jóval kisebb itt” – mondta az igazgató.

Mint ismeretes, a statisztikai hivatal február elején jelentette be, hogy a 2011-es népszámlálás előzetes adatai szerint Románia stabil lakossága 19 042 936 fő, 910 264 személy tartósan külföldön tartózkodik, míg 301 666 ideiglenesen tartózkodik az országban, tehát az összlakosság 20 252 866 fő. Ezzel szemben a tavaly júliusi statisztikák 21 354 396 személyt tartanak nyilván, míg 2002-ben 21 680 974 lakosa volt az országnak. Az INS szerint a tavaly novemberi népszámlálás során a háztartások 2,8 százalékát, körülbelül egymillió személyt nem vettek nyilvántartásba.

Külföldön élnek a hiányzók?

Székely István, az RMDSZ népszámlálásért felelős főtitkárhelyettese a Krónika kérdésére reálisnak értékelte az egymillió fős hiányt, mint mondta, az általuk alkalmazott módszerekkel is erre következtettek. Elmondta, a népesség-előszámítás során – amikor a természetes népmozgalmi adatokból tudományos módszerek alapján pontosan kiszámítható egy ország lakossága – 2011 novemberére 21,3 millió lakost számoltak, csak ennek alapján több mint egymilliós a hiány. Az Európai Unió nyilvántartása szerint ugyanakkor 2,8 millió román állampolgár él különböző országokban, míg a hazai cenzus során csupán 910 ezer tartósan külföldön tartózkodó személyt regisztráltak, az ideiglenesen Románia határain kívül tartózkodókról nincs adat.

Kétségtelen, hogy több mint egymillió személyt nem számláltak meg a népszámlálás során, de úgy vélte, ezek java része külföldön tartózkodik, így nem sokat fognak megtudni róluk a hazai állami intézmények adatbázisaiból, vélte a szakember. Hozzátette, a tavalyi népszámlálás során kiderült, hogy az a módszer, melyet a statisztikai hivatal alkalmazott, alkalmatlan volt a teljes lakosság lekérdezésére, nem volt kellőképpen átgondolva, és lezárva sem.

Az Európai Unió tagjává válva Románia új helyzetbe került, és a statisztikai hivatal próbált különböző módszereket kitalálni arra, hogyan lehet megszámlálni egy olyan ország lakosait, ahol szabadok a határok. A statisztikai hivatalban most is fejetlenség, kapkodás van, a lázas munkának a mímelése folyik, vélte a szakember, aki szerint a hiányzó adatok pótlásának módja tovább hitelteleníti a cenzus eredményét.

Vallás és nemzetiség nélkül

Az, hogy a statisztikai hivatal a különböző állami intézmények egyébként pontos adatbázisaiból próbálja pótolni az adatokat, jogilag, adatvédelmi szempontból megkérdőjelezhető – jelentette ki Székely István. Kifejtette, bár az állami intézményeknek pontos adatbázisaik vannak, minden ország jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy ezek nem összekapcsolhatók, hiszen akkor túl sokat tudnának meg az egyénről. A módszert ennek ellenére alkalmazzák, Ausztriában például tízévente egy napra öszszekapcsolják az adatbázisokat, és ezek alapján megkapják a lakosság 90 százalékának adatait, így csak a maradék tíz százalékhoz küldik ki a számlálóbiztosokat.

„Szakmai szempontból aggályos ezeknek a módszereknek a használata, a népszámlálás egy pillanatfelvétel, egy adott időszakra vonatkozik, ehhez képest több hónapra rá egészítenék ki egymillió embernek az adatait” – jelentette ki lapunknak Székely István.

Rámutatott, a magyarság szempontjából egy másik „érdekessége” is van az adatok pótlásának, történetesen az, hogy a különböző adatbázisokban nem szerepel a nemzetiségi és felekezeti hovatartozás, az anyanyelv, és fennáll a veszély, hogy az így szerzett adatokat hozzáadják a lakosság számához, és az így nyert számhoz viszonyítják majd a nemzetiségek arányát. Tehát a romániai magyarság aránya tovább csökkenne.

Veszélyben a nyelvi jogok?

Az eddigi ideiglenes adatok így is jelentős csökkenést mutattak ki számos településen, ezért több kisvárosban és községben is fennáll a veszély, hogy azáltal, hogy 20 százalék alá csökkent a magyarság aránya, elvesznek a nyelvi jogok – figyelmeztetnek közleményükben a www.nyelvijogok.ro honlap működtetői. Ebben kifejtik, amennyiben az ideiglenes népszámlálási adatok megfelelnek a végleges eredménynek, öt városban és csaknem tucatnyi községben 10-20 ezer erdélyi magyar veszíti el nyelvi, kisebbségi jogait. Példaként az Arad megyei Kisjenőt, a Bihar megyei Élesdet, a Szatmár megyei Erdődöt, a Máramaros megyei Felsőbányát és a Brassó megyei Kőhalmot is említik.

Rámutatnak, a jelenlegi törvényi szabályozás ahhoz köti a nyelvi, kisebbségi jogok jelentős részét, hogy egy településen vagy közigazgatási egységben az adott nemzetiséghez tartozók aránya eléri-e a teljes lakosság 20 százalékát, így csökkenés esetén jogvesztésre kerülhet sor. Mint kifejtik, bár a helyi közigazgatási törvény 2005-ös módosításakor bekerült 131. cikkely kimondja, hogy a kisebbségi jogok ezután is alkalmazhatók, ez nem jelent teljes védelmet. Megadásuk már nem kötelező érvényű, másfelől a jogfenntartási lehetőség nem terjed ki minden, a helyi közigazgatási törvényben meghatározott nyelvi jogra, így például a közgyűlési határozatok anyanyelvű igénylésének jogára, fejtik ki a Nyelvijogok.ro üzemeltetői. Arra is rámutatnak, hogy a módosítás nem vonatkozik a más jogszabályok által garantált nyelvi jogokra, például az állami hivatalokban való anyanyelvi ügyintézésre, a magyar csatornák biztosítására.

Az RMDSZ „résen van”

A közlemény szerzői kifejtik, a jogvesztés elkerülése érdekében jogszabályi módosításokra lenne szükség, amelyeket még a hivatalos adatok nyilvánosságra hozatala előtt hatályba kellene léptetni. Kifejtik, az RMDSZ-nek 20 százalékról 15-re kellene módosítania a nyelvi jogok határát, és erről már az új koalíciós megállapodás aláírásakor tárgyalnia kellene.

A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ milyen intézkedéseket foganatosít e téren, Székely István kifejtette: „Mi a 2005-ös módosítás szelleméből indulunk ki, mely szerint a szerzett jogok megmaradnak.” Ugyanakkor emlékeztetett: a nyelvi küszöbnek 20-ról 15 százalékra való csökkentése a szövetség és Kelemen Hunor elnök tavaly elfogadott programjában is szerepel. A főtitkárhelyettes szerint az RMDSZ „résen van”, arra vár, hogy Románia elkészítse a jelentést az Európai Unió illetékeseinek a nyelvi charta gyakorlatba ültetéséről. Szlovákia esetében ugyanis, ahol szintén 20 százalékos volt a küszöb, az uniós szervek ezt túl magasnak értékelték, és a csökkentését kérték. Románia esetében hasonló döntés várható, s bár az Unió csak ajánlást tesz, azt illik betartani, tette hozzá a szakember.