
A román nemzeti örökség részét képezhetik majd a jövőben a marosvásárhelyi Teleki Tékában őrzött értékes kötetek, hogy ezáltal is akadályozzák ezek ellopását.
2014. július 17., 23:552014. július 17., 23:55
2014. július 19., 16:422014. július 19., 16:42
Ciprian Dobre, a Maros megyei önkormányzat elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a testület kiutalta a könyvek szakértői felméréséhez, osztályozásához, és a nemzeti örökségbe való felvételéhez szükséges pénzösszeget. Rámutatott, ennek hozadéka, hogy csak a művelődésügyi minisztérium jóváhagyásával lehet majd tanulmányozni az évszázados köteteket, az átlagolvasók csak ezek másolatához vagy fakszimile kiadásához férhetnek hozzá.
A tanácselnök szerint megakadályozható, hogy a 2010-ben tapasztalthoz hasonló lopás történjen, amikor 538 értékes kötetnek veszett nyoma. Az 1550 és 1700 között megjelent kiadványok Magyarország és Erdély történelmét mutatták be, illetve az adott kor matematikai, asztronómiai, geometriai és jogi állapotát örökítették meg értékes illusztrációkkal, gravírozásokkal díszítve.
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellopott köteteknek nehéz a nyomára bukkanni, az ügyben még folyik a nyomozás. Soós Zoltán arra is rámutatott, hogy a lopás többnyire rendelésre történik. Nincs olyan közép-európai közgyűjtemény, amely ne találkozott volna a jelenséggel, mondta.
Romániában az okozott gondot, hogy a 90-es években megszűnt az örökség védelmére vonatkozó törvény, így 6–7 évig semmi sem szabályozta az értékes kiadványok, kegytárgyak védelmét, idézte fel Soós, aki szerint ebben az időszakban történt a legtöbb lopás.
A Teleki Tékát 1802-ben alapította gróf Teleki Sámuel, több mint 250 ezer értékes kiadványt tartalmaz.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
Hetente kétszer szólal meg az ige az ÖröKRE YouTube-csatornán, amelyet 2024 elején indított útjára missziós projektként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Azóta közel háromszáz áhítat készült több mint száz lelkipásztor közreműködésével.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
szóljon hozzá!